December végén az MNB adatai szerint 345 milliárd forintnyi részvény volt, közel hárommilliárdnyival több, mint három hónappal korábban. A statisztika szerint 6,1 milliárd forintnyi részvényt értékesítettek a magánszemélyek, mintegy a tizedét annak a 62 milliárdnak, amit az előző negyedévben, az augusztus-szeptemberi kiadós árfolyamzuhanások idején összevásároltak.

A lakosság nem érte utol a BUX-ot, a külföldiek igen

Ugyanakkor 8,1 milliárd forinttal nőtt a részvényeik értéke a szeptember vége és december vége közötti árfolyam-emelkedés miatt, ez a kiinduló tőkére vetítve csak 2,4 százalék. Pedig a BUX index számításaink szerint ezen idő alatt 9,4 százalékkal ment fel, az OTP öt, a Mol 17,5, a Richter 13 százalékkal drágult a negyedév során, igaz, az MNB statisztikája nem csak a tőzsdei papírokat tartalmazza. Egy másik táblázat szerint a pénzügyi vállalkozások ("egyéb monetáris intézmények") által kibocsátott részvényekből 6,4 milliárdnyit vásároltak a háztartások a negyedév során, ami valószínűleg nagyrészt OTP-részvény lehetett.

(Forrás: MNB)

 

A messze a legnagyobb tulajdonosi csoport, a külföldiek a 4430 milliárd forintnyi részvényből 2889 milliárdnyit tartottak, 249 milliárd forintot nyertek a papírjaikon, ez 9,5 százalékos hozam volt, majdnem pontosan ugyanannyi, mint a BUX indexé. Ők egyébként 18 milliárd forint értékben nettó vásárlók voltak, akárcsak az állam.

Rengeteg nyugdíjvagyont tettek készpénzzé

A háztartások az elmúlt év utolsó három hónapjában kétmilliárd forintot veszítettek több mit 2000 milliárd forintnyi befektetési jegyükön, nem túl meglepő tehát, hogy nettó visszaváltók voltak, 46 milliárd forint erejéig. Ám az államnak poros nyomába sem értek ezzel, amely 182 milliárd forintot kasszírozott befektetésijegy-visszaváltásokból, ez minden bizonnyal az államosított nyugdíjpénzekből származik. Az ÁKK statisztikája szerint a nyugdíjvagyonon belül a befektetési jegyek értéke a május végi 387 milliárd forintról 93 milliárd forintra csökkent november végéig. (A részvények értéke viszont 199 milliárdról csak 183 milliárd forintra csökkent, feltehetően elsősorban árfolyamváltozások miatt.)

Érdekes az államkötvények helyzete, amelyek változatlanul elsősorban a külföldiek kezében vannak. Ezek értéke – piaci árfolyamokon számolva – 896 milliárd forinttal csökkent a MNB szerint, amiből 459 milliárd forintnyi volt az értékcsökkenés – azaz a hozamemelkedés hatására bekövetkezett árfolyamcsökkenés -, 437 milliárd forint pedig a tranzakciók értéke. Vagyis 437 milliárddal kevesebb állampapír van forgalomban, mint korábban, ebből 523 milliárd forint a külföldiek eladása volt, a belföldiek nettó vásárlók voltak.

Kiment a rendszerből egymilliárd euró

Pontosabban valószínűleg nem adtak el ennyit a külföldiek, de újabb magyar kibocsátás híján a jelek szerint nem újították meg azt az egymilliárd forintos kötvénycsomagot és 3,625 százalékos kamatát, amely október 30-án járt le. Ez az alkalmazott forintárfolyamtól függően 300-320 milliárd forintnyi csökkenést magyaráz meg. A külföldiek kezében levő forint kibocsátású államkötvények statisztikája szerint pedig 3952-ről 3797 milliárd forintra, azaz 155 milliárddal csökkent a külföldieknél levő papírok értéke, de ennek nagy része vagy egésze könnyen lehet árfolyamváltozás is.

Tavaly év végén és az idén év elején évi 9-11 százalékra emelkedtek a devizában kibocsátott magyar államkötvények hozamai a külföldi tőzsdéken, majdnem egészen a forintos állampapírok hozamszintjére. Akkor már egyre több hazai befektetési szakember gondolta úgy, hogy jobban megéri euróban vásárolni hazai állampapírt, mint forintban, hiszen a hozamuk majdnem ugyanaz, a forint pedig gyengülő ágban volt. Így feltehetően jelentős mennyiségű devizás állampapír került külföldiektől belföldre.

Nem csoda tehát, hogy szükség volt az IMF-tárgyalások felújítására – 523 milliárd forintos csökkenés már eléggé világos jelzése annak, hogy a külföldiek a piacról nem igazán szándékoznak a magyar államadósságot finanszírozni, még viszonylag magas hozamszinten sem.