Ha most kéne Magyarországnak eurókötvényeket kibocsátania a szabadpiacon, nagyon nehéz helyzetben lenne, sokkal nehezebb helyzetben, mint a hírekben mostanában annyit szereplő Olaszország. A Frankfurti Tőzsde adatai szerint a 2020 májusában lejáró magyar eurókötvényre az utolsó kötés december 2-án mindössze a papír névértékének 70,4 százalékán történt, 9,14 százalékos éves hozam mellett.

A 2020-as lejáratú magyar eurókötvény árfolyama Frankfurtban (Forrás: Deutsche Börse)

Valószínűleg a papír nem túl likvid a tőzsdén, erre utal, hogy ez az üzlet a vételi-eladási ársáv alsó szélén született, a legjobb eladási ajánlat viszont közel három százalékkal feljebb, 8,56 százalékos hozamszinten volt. Más, rövidebb papíroknál sem volt sokkal jobb a helyzet, a 2013. márciusi lejáratú kötvényünk 9,84, a 2014. áprilisi 9,44 százalékos hozammal forgott utoljára a tőzsde rendszere szerint (8,54, illetve 7,73 százalékos legjobb eladási ajánlati hozamokkal).

A nagyoknak mindig olcsóbb

Pénteken a hazai forintkötvények másodpiaci referenciahozamai 8,0, illetve 8,3 százalékosak voltak három és öt évre, azaz nagyon úgy tűnik, jelenleg – legalábbis a nagybefektetők - magasabb hozammal tudnak eurós magyar államkötvényt venni, mint forintosat. Mivel a külföldieknek, akik ma már a forintkötvényeknek is a legnagyobb vásárlói, a forintban történő vásárlással devizakockázatot kell vállalniuk, nem logikus, miért is nem vesznek e helyett eurókötvényt. Hacsak nem játszanak a forint erősödésére. Másik oldalról, ha felfedezik a devizakötvényeket, mint alternatívát, könnyen lehet, hogy a mostani szituáció a forint – legalább átmeneti - gyengülését és a forinthozamok emelkedését okozza. (Pusztán attól, hogy egy darabig nem vesznek forintot és hazai papírt.)

Egálban a forint az euróval

Ami rossz a kibocsátónak, azaz az országnak, az jó lehet a vásárlóknak, ezúttal még a kisbefektetőknek is. Míg 2013. februári lejáratú forintkötvényt az Államkincstárnál 7,10 százalékos hozammal hirdettek meg december 5-ére, addig a Sopron Bank napi, november 28-i dátumú listája szerint a szintén a Magyar Állam által kibocsátott, tehát elvileg ugyanolyan kibocsátású eurókötvény 7,05 százalékos hozammal volt kapható.

A 2014. áprilisi eurókötvény hozama 7,70 százalék volt, a hozzá legközelebb eső forintos sorozaté 7,80. A 2017-es sorozatoknál is hasonlóan minimális különbség van az eurós és a forintos kisbefektetői kínálat között. A Sopron Bank egyébként a Magyar Állam által kibocsátott dollárkötvényeket is árul, az eurósaknál valamivel alacsonyabb, 5,8-7,3 százalékos éves hozammal. (Akik megunták devizakötvényeiket, azoktól pedig 8,5-11,1 százalék közötti hozamszinten vásárol vissza.)

A pénzváltás költséges mulatság

Az átváltási költségek és számlavezetési díjak miatt – a Kincstárnál a számlavezetés ingyenes – persze valószínűleg nem vagy csak hosszú távra éri meg a forintos államkötvény-befektetéseket devizakötvényekre konvertálni. A meglevő, alacsony kamatozású devizabetéteknek azonban a deviza-állampapírok alternatívái lehetnek. Nagyon valószínű az is, hogy néhány hazai, az európai tőzsdékhez hozzáféréssel rendelkező brókercég is szívesen vállalja magyar deviza-állampapírok beszerzését, legalábbis bizonyos összeghatár felett.