Mégis tőzsdén kellene maradniuk a hazai állampapíroknak?

Miután január 1-től kivezetik a tőzsdéről az állampapírokat és bevezetik azokat az MTS nevű elektronikus kereskedési platformra, sok minden megváltozik. Információink szerint például ellentmondásosak a jogszabályok abban a tekintetben, hogy az említett platform szabályozott piacnak számít-e, az ilyen piacokra ugyanis sokszor más szabályok vonatkoznak, mint azokra, amelyek nem szabályozottak.

Ez elsősorban a biztosítók szabályozásánál lehet probléma, mert az ő esetükben két jogszabály egymásnak ellentmond – tudtuk meg piaci forrásokból. Az egyik szerint, a biztosító a nem szabályozott piacokon forgó értékpapírokban csak a vagyon tíz százalékát tarthatja. Ha ez lenne a követendő szabály, az nyilván nagy mennyiségű állampapír hirtelen eladását okozná a hazai piacon, ez nyilván senkinek sem volt szándéka.

Egy másik jogszabály viszont azt mondja, hogy a biztosítók korlátlan mennyiségben vásárolhatnak állampapírokat. Kérdés, melyik az erősebb, van, aki azt mondja, a második, mert ott az állampapírok külön nevesítve vannak. Ugyanakkor az is felmerült, hogy egy EU-direktíva rendelkezik a nem szabályozott piacokon forgó állampapírok vásárlásának korlátozásáról, ami felülírja a hazai jogszabályt. Ez viszont az állampapírok tőzsdei jelenlétet valószínűsíti.

Az MTS-rendszert egyes adatok szerint 17 országban használják, ebből 16 európai. Gyakorlatilag minden olyan európai országban, ahol fejlettebb állampapír-piac létezik, térségünkben egyelőre csak Lengyelország tartozik e körbe. Talán az említett uniós direktíva miatt azonban a legtöbb országban a papírokat technikailag bevezették a tőzsdére is, de az érdemi forgalom az MTS-rendszeren zajlik.

Mivel a jogszabályok a biztosítóknál ellentmondásosak, úgy tudjuk, egy hazai biztosító állásfoglalást kért a PSZÁF-tól, de korábban az ÁKK is konzultált a kérdésről a felügyelettel. A PSZÁF nincs könnyű helyzetben, de várhatóan már a héten dönteni fog a kérdésben. Az állampapírok tőzsdéről való kivezetése nyilvánvalóan komoly anyagi kérdés is, nagyjából negyedmilliárd forintba került az ÁKK-nak a tőzsdén tartásuk. A tőzsdének viszont ez érzékeny bevételkiesés, egy olyan időszakban, amikor a részvényforgalom is csökkenőben van.

Nemrég a PSZÁF és a tőzsde vezetése egyaránt azt nyilatkozta, hogy a vállalatikötvény-piac erősítésével szeretnék a piacot felfuttatni. Szász Károly, a PSZÁF elnöke interjújában elmondta, szükség lenne arra, hogy nálunk is legyenek olyan vállalati kötvénykibocsátások, amelyek a tőzsde keretein belül biztosíthatják azokat a hosszú lejáratú forrásokat, amelyeket a vállalatok a bankrendszertől nem kapnak meg.