Nem tartja alkalmasnak az európai államkötvényeket hosszútávra szóló befektetésre a kínai állami vagyonalap. A China Investment Corporation elnöke ezzel szemben jó lehetőségnek látja európai infrastrukturális és ipari termelő beruházásokban való részvételt. Lou Csi-vej a holnap Brüsszelben kezdődő magas rangú kínai-uniós találkozó előestéjén azt mondta: "Európai, például spanyol és olasz államkötvényekbe csak központi bankoknak érdemes befektetni, nekünk ez hosszú távra nehéz lenne".
A vezető emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel német kancellár a hónap elején Pekingben járva arra kérte a szervezetet, illetve más kínai befektetőket hogy vegyenek európai állampapírokat - beleértve németeket és franciákat is. A pekingi központú szuverén vagyonalapot a külföldi beruházások ösztönzésére hozták létre 2007-ben. Vagyona 410 milliárd dollárra tehető, az ország devizatartaléka meghaladja 3 ezer milliárd dollárt és ezzel a legnagyobb a világon.
Közben több sajtónyilatkozat is napvilágot látott ugyanebben a témában egy nappal azelőtt, hogy a kínai miniszterelnök Brüsszelben találkozik Angela Merkel német kancellárral. Szinte mindegyik hűteni igyekszik a túlzott európai elvárásokat. Az általános piaci elvárás szerint Kína részt vesz az európai krízis enyhítésében, részben állampapírok vásárlásával, részben az európai mentőalapok feltőkésítésével az IMF-en keresztül.
A mai nyilatkozatokból azonban az olvasható ki, hogy bár a kínaiak továbbra is bíznak az európai helyzet rendezésében és még mindig az egyik legfontosabb kereskedelmi partnernek tartják az európai országok közösségét, arra sem elég pénzük, sem elég „befektetési étvágyuk” nincs, hogy az elvárásoknak megfelelő aktivitással vegyenek részt a folyamatokban. Korábban többen is úgy vélték, hogy az európai krízis jó alapot ad Kínának Európa egyfajta „felvásárlására”, azonban a legutóbbi hivatalos pekingi kommunikációk erősen hűtik ezeket a várakozásokat.
Mutatjuk, mire számíthat a kutakon. 
