Németország az euróövezeti közös kötvény gondolata mellett a közös kibocsátású kincstárjegy koncepcióját is elutasítja. Hétvégi lapértesülések szerint az Európai Unió és az Európai Központi Bank a közös euróövezeti kötvény egy "könnyített" tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára. Az ügy egyelőre bukni látszik.
Guido Westerwelle német külügyminiszter elmondta: a berlini vezetés továbbra sem támogatja, hogy a tizenhetek közösen vállaljanak garanciát a külön-külön felhalmozott tartozásra. Németország elutasítja az adósság szétterítésének "közvetlen" formáit és a "hátsó kapun becsempészett" válfajait is, mert "nem tudja, nem akarja és nem is fogja egész Európa adósságát cipelni". A Der Spiegel című német hírmagazin hétfői keltezésű számában arról írt, hogy az Európai Unió és az EKB a közös euróövezeti kötvény egy "könnyített" tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára. A lap szerint korlátozott értékben, rövid lejáratra bocsátanának ki közös kincstárjegyeket, amelyek bevételéből bármelyik euróövezeti ország felhasználhatna pénzt saját finanszírozására, de csak hazai összterméke (GDP) bizonyos százalékáig. A szabálysértőket a következő évben kizárnák a forgalomból. A Der Spiegel értesülése szerint az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az eurócsoport elnöke és az EKB elnöke még ebben a hónapban az EU következő csúcsértekezlete elé terjeszti a javaslatot.
A német kormány eddigi álláspontja az, hogy közös euróövezeti kötvény kiadása nem a kezdete, hanem csak a vége lehet egy folyamatnak, nevezetesen a költségvetési unió megteremtésének. A közös kötvény koncepciójának lényege, hogy az euróövezeti tagországok közösen bocsátanának ki "államkötvényt", amely a tagországok állampapírjainak helyébe lépne. Az elképzelés pártolói szerint a válsággal küzdő országok így visszatérhetnek a tőkepiacra, államháztartásuk finanszírozási költsége elviselhető szintre csökkenne. A jobb helyzetben lévő országok drágábban jutnának forráshoz, az ötlet bírálói azonban nem erre helyezik a hangsúlyt, hanem azt emelik ki, hogy a mesterségesen javított körülmények között mérséklődhet az ösztönzés a strukturális reformokra, a kormányok elodázhatják a válságot okozó államháztartási szerkezeti gondok megoldását, mert reformok nélkül is finanszírozható lenne a rendszer.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sokat estek mostanában az állampapír-hozamok, már a választás előtt elkezdték és utána is folytatták, ráadásul sokan további hozameséssel számolnak. Ilyenkor több éves, fix kamatozású államkötvényeket érdemes vásárolni, de azért nem minden esetben. Némelyik régebbi, változó kamatozású kötvény is vonzó marad, nem biztos, hogy el kellene taszítani magunktól.
A választások után kibontakozó eufória jókora hozamesést okozott a magyar állampapíroknál, ami előbb-utóbb a kisbefektetők megtakarításait is érinteni fogja. A további hozamesés is benne van a pakliban, több elemző számít erre, de hosszabb távon sok függ az ország, a költségvetés helyzetétől, az euróbevezetés felé tett lépésektől.
Háború itt, válság ott, se szeri, se száma a bizonytalanságoknak és kockázatoknak. Ezért sok kisbefektető kérdezi, hogy ha állampapírt vesz, és megunja vagy megijed, ki tud-e szállni, illetve hogyan. Áttekintjük, melyik állampapírfajtánál hogyan működik ez, de általában nagyon egyszerűen.
Ötéves futamidejű, 2031-ben lejáró Magyar Állampapír Plusz sorozatot hoz forgalomba az ÁKK. Az első kamatperidóus túlnyúlik az egy éven, ezért 7,39 százalék tényleges kamatot fizetnek.