Németország az euróövezeti közös kötvény gondolata mellett a közös kibocsátású kincstárjegy koncepcióját is elutasítja. Hétvégi lapértesülések szerint az Európai Unió és az Európai Központi Bank a közös euróövezeti kötvény egy "könnyített" tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára. Az ügy egyelőre bukni látszik.
Guido Westerwelle német külügyminiszter elmondta: a berlini vezetés továbbra sem támogatja, hogy a tizenhetek közösen vállaljanak garanciát a külön-külön felhalmozott tartozásra. Németország elutasítja az adósság szétterítésének "közvetlen" formáit és a "hátsó kapun becsempészett" válfajait is, mert "nem tudja, nem akarja és nem is fogja egész Európa adósságát cipelni". A Der Spiegel című német hírmagazin hétfői keltezésű számában arról írt, hogy az Európai Unió és az EKB a közös euróövezeti kötvény egy "könnyített" tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára. A lap szerint korlátozott értékben, rövid lejáratra bocsátanának ki közös kincstárjegyeket, amelyek bevételéből bármelyik euróövezeti ország felhasználhatna pénzt saját finanszírozására, de csak hazai összterméke (GDP) bizonyos százalékáig. A szabálysértőket a következő évben kizárnák a forgalomból. A Der Spiegel értesülése szerint az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az eurócsoport elnöke és az EKB elnöke még ebben a hónapban az EU következő csúcsértekezlete elé terjeszti a javaslatot.
A német kormány eddigi álláspontja az, hogy közös euróövezeti kötvény kiadása nem a kezdete, hanem csak a vége lehet egy folyamatnak, nevezetesen a költségvetési unió megteremtésének. A közös kötvény koncepciójának lényege, hogy az euróövezeti tagországok közösen bocsátanának ki "államkötvényt", amely a tagországok állampapírjainak helyébe lépne. Az elképzelés pártolói szerint a válsággal küzdő országok így visszatérhetnek a tőkepiacra, államháztartásuk finanszírozási költsége elviselhető szintre csökkenne. A jobb helyzetben lévő országok drágábban jutnának forráshoz, az ötlet bírálói azonban nem erre helyezik a hangsúlyt, hanem azt emelik ki, hogy a mesterségesen javított körülmények között mérséklődhet az ösztönzés a strukturális reformokra, a kormányok elodázhatják a válságot okozó államháztartási szerkezeti gondok megoldását, mert reformok nélkül is finanszírozható lenne a rendszer.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól.
Ritkán látott jelenség figyelhető meg most, az intézményi befektetőknek kibocsátott állampapírok hozama a szabadpiacon meghaladja egyes lakossági kötvényekét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rohanni kell ezeket megvenni, mert a magasabb hozamhoz magasabb kockázat is tartozik. Lehet, hogy mindig azt érdemes venni, aminek a feltételeit az állam épp rontani fogja?
540 milliárd forintos összegű kamatfizetés és lejáró állampapírok mellé még bő 300 milliárd forint értékű állampapír-visszaváltás is jöhet egyetlen hét alatt.
A két számjegyű infláció ugyan egyre mérséklődött, amely miatt a pénzromlást lekövető állampapírok kamata is nagyot esett, a most a világban és nálunk meglévő nagyfokú bizonytalanság miatt továbbra is jó választásnak tűnik – vélte lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt.