Guido Westerwelle német külügyminiszter elmondta: a berlini vezetés továbbra sem támogatja, hogy a tizenhetek közösen vállaljanak garanciát a külön-külön felhalmozott tartozásra. Németország elutasítja az adósság szétterítésének "közvetlen" formáit és a "hátsó kapun becsempészett" válfajait is, mert "nem tudja, nem akarja és nem is fogja egész Európa adósságát cipelni". A Der Spiegel című német hírmagazin hétfői keltezésű számában arról írt, hogy az Európai Unió és az EKB a közös euróövezeti kötvény egy "könnyített" tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára. A lap szerint korlátozott értékben, rövid lejáratra bocsátanának ki közös kincstárjegyeket, amelyek bevételéből bármelyik euróövezeti ország felhasználhatna pénzt saját finanszírozására, de csak hazai összterméke (GDP) bizonyos százalékáig. A szabálysértőket a következő évben kizárnák a forgalomból. A Der Spiegel értesülése szerint az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az eurócsoport elnöke és az EKB elnöke még ebben a hónapban az EU következő csúcsértekezlete elé terjeszti a javaslatot.

A német kormány eddigi álláspontja az, hogy közös euróövezeti kötvény kiadása nem a kezdete, hanem csak a vége lehet egy folyamatnak, nevezetesen a költségvetési unió megteremtésének. A közös kötvény koncepciójának lényege, hogy az euróövezeti tagországok közösen bocsátanának ki "államkötvényt", amely a tagországok állampapírjainak helyébe lépne. Az elképzelés pártolói szerint a válsággal küzdő országok így visszatérhetnek a tőkepiacra, államháztartásuk finanszírozási költsége elviselhető szintre csökkenne. A jobb helyzetben lévő országok drágábban jutnának forráshoz, az ötlet bírálói azonban nem erre helyezik a hangsúlyt, hanem azt emelik ki, hogy a mesterségesen javított körülmények között mérséklődhet az ösztönzés a strukturális reformokra, a kormányok elodázhatják a válságot okozó államháztartási szerkezeti gondok megoldását, mert reformok nélkül is finanszírozható lenne a rendszer.