A tervezettnél kétszer nagyobb értékben bocsátott ki kincstárjegyeket Románia, csökkenő átlagos hozam mellett hétfőn. A szakértők további csökkenésre számítanak az alapkamat mérséklődése miatt
A román adósságkezelő intézet közlése szerint 2,4 milliárd lej (700 millió dollár) értékben sikerült értékesíteni a 12 hónapos állampapírokból. Az átlagos hozam 6,23 százalékra csökkent az azonos lejáratú kincstárjegyek december 19-én tartott aukcióján kialakult 6,55 százalékról. Románia eredetileg 1,2 milliárd lejért tervezett eladni kötvényeket. Az első negyedévben 14-16 milliárd lejért tervez piacra dobni állampapírokat.
A szakértők az átlagos hozamok további csökkenésére számítanak az első negyedévben, egyebek között annak a hatására, hogy a román központi bank november óta kétszer csökkentette az alapkamatot, novemberben és januárban egyaránt negyed százalékponttal a jelenlegi 5,75 százalékra.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A megugró költségvetési hiány miatt újra devizakötvény-kibocsátásra kényszerülhet a kormány, amivel veszélybe kerül az a 2010 óta követett stratégia, miszerint a magyar államadósságot főként belföldi forrásból finanszírozzák. Pedig egy ideig úgy tűnt, a cél tartósan elérhető. Milyen tervek születtek ennek érdekében, és mi vezetett az államadósság, és ezzel együtt annak „magyarosítási” álmának az elszállásához?
Jön az újabb kamatfizetés a Prémium Magyar Állampapíroknál. Mit tesznek a kisbefektetők a milliárdokkal? Erről beszélgetett, Herman Bernadett, a Privátbankár főmunkatársa a Trend FM hétfői adásában.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól.