Elsősorban nagy mennyiségű belföldi megtakarításra van szükség annak érdekében, hogy gyorsabb ütemben épülhessen le a devizaadósság - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint a 10-30 százalék közötti devizarészarány eredményez biztonságosabb adósságszerkezetet – Magyarország jelenleg 42 százalékon tart, de 2011 végén 51 százalék volt a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül. Töröcskei szerint amennyiben sikerül az adósságrátát tovább mérsékelni, valamint emelkedik a belföldi befektetők súlya és javul a devizaarány, akkor a hitelminősítőknek is lépniük kell.
A devizaadósság mértéke természetesen szorosan összefügg a forint árfolyamának alakulásával is, hiszen 2011 végén rendkívül gyenge volt a magyar deviza, 311 forint volt egy euró. A forint-deviza arányt két további tényező befolyásolta jelentősen. Egyfelől a nyugdíjpénztári vagyon bevonása jelentősen mérsékelte ugyan az államadósságot, egyúttal azonban rontotta a forint részarányát az adósságon belül. Másfelől 2012-ben - részben külső körülmények miatt - egyáltalán nem került sor devizakötvény-kibocsátásra, azaz forintból újította meg az adósságkezelő a lejáró devizaadósságot. A továbblépéshez elsősorban nagy mennyiségű belföldi megtakarításra van szükség. Ma már nem is annyira a deviza a kockázat, hanem a külső finanszírozás nagysága a probléma forrása. Amennyiben az államadósság nagy része külföldi befektetők kezében van, és ehhez társul a magas deviza részarány, ez a legrosszabb kombináció a kockázatok alakulását tekintve.
Töröcskei szerint ideális az lenne, ha nem a külföldi befektetők döntései mozgatnák a piacot. A forintállampapír-piacon belül ugyanakkor a külföld közel 40 százalékos részesedéssel rendelkezik, mely részarány meghatározó szerepet biztosít számukra a piaci helyzet alakításában. Márpedig a külföldiek befektetési döntéseit nem csupán a magyar gazdaság és állampapírpiac befolyásolja, hanem elsősorban a nemzetközi befektetői hangulat. Emiatt nagyobb kockázatot jelent a náluk lejáró adósság megújítása, mint a belföldi befektetők esetében.
2012-ben 500 milliárd, tavaly 800 milliárd volt a lakossági állampapír-állomány növekedése. Idén csak az első negyedévben 200 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami Töröcskei szerint azt idézheti elő, hogy nagyságrendileg hasonlóan alakulhat ez az év is, ahogyan a tavalyi. Évről évre körülbelül 400-500 milliárd forint új megtakarítás keletkezik - jó lenne, ha a lakossági megtakarítások mintegy fele közvetlenül az államadósságot finanszírozná – mondja az ÁKK első embere.
A Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) kapcsán többször szóba került hogy a banki hálózatban is elérhetővé tegyék, ezzel kapcsolatban előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a lakossági értékesítésben érdekelt bankokkal a forgalmazás kiterjesztése érdekében. Várhatóan június 1-jétől indul meg széles hálózatban a forgalmazás.