12:10 - Kritikus szakaszban az eurózóna
"Kritikus szakaszba" jutott az euróövezet, és valószínűleg már a következő néhány hét eseményei eldöntik, hogy a valutaunió "merre veszi az irányt" - áll a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban összeállított helyzetértékelésében.
Egy másik tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) ugyancsak csütörtökön ismertetett új előrejelzésében egyértelműbben fogalmaz: a tagországoknak a következő években egyre kíméletlenebb politikai és gazdasági körülményekkel kellene megbirkózniuk ahhoz, hogy az euróövezet legalább részleges összeomlása megelőzhető legyen, és "csekély" annak valószínűsége, hogy sikerrel járnak.
A CEBR elemzői közölték: véleményük szerint ebben a helyzetben gyakorlatilag biztos, hogy az euróövezet jelenlegi formájában megszűnik.
A Standard & Poor's elsősorban a bankok helyzetére összpontosít csütörtöki elemzésében, kiemelve: az ötven legnagyobb európai bank közül a cég 27 esetében leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben, vagy ennél még hamarabbi osztályzatrontásra utaló negatív felülvizsgálatot folytat.
11:53 - Fájhat a spanyolok feje is az IMF miatt?
A lélektani 7%-os szint felett a spanyol 10 éves állampapírok hozama - elemzők korábban ehhez a szinthez kötötték, hogy Spanyolország külső segítséghez fordulhat. Az ESM-ből felajánlott 100 milliárd euró a bankok feltőkésítésére elég lehet, de a spanyol államháztartás konszolidációjára is külső forrásra lehet szükség. Részletek >>>
A spanyol kommentárok kiemelik, hogy a 7%-os szint ugyan nagyon magas, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy Madridnak mindenképpen mentőcsomagért kellene folyamodnia. Görögország akkor kért először külső segítséget, mikor a hosszú lejáratú állampapírjai elérték a 8,5%-ot (2010 májusában), Portugália 2011 áprilisában szintén akkor szorult mentőcsomagra, mikor a 8,5%-ot elérték a hozamok. Írország 8,1%-os kötvényhozamok mellett kért segítséget 2010 novemberében.
A spanyolok ezzel nyugtatják magukat, csakhogy most 2012 júniusa van: Görögország a harmadik mentőcsomagot "fogyasztja", kvázi csődbe ment, az adóssága egy részét el kellett engedni, a hétvégi görög választások sorsdöntő fordulatot hozhatnak, a piaci elemzők fele szerint az eurózóna felbomolhat, Görögországot pedig akár Portugália is követheti, vagyis 2-3 éven belül többen is elhagyhatják az eurózónát.
11:04 - Esik az euró, a forint, lejtmenetben a tőzsdék
Hirtelen gyengülni kezdett az euró a dollárral szemben, a reggeli 1,26-os szint után a jegyzés 1,254-ig esett vissza. Ezzel párhuzamosan gyengülésnek indult az euró forintárfolyama is. Az elmúlt napokban a kurzus 294 és 296 között ingadozott, nem sokkal 11 után viszont egy euró már 298 forintot ért a bankközi kereskedelemben.
|
| Kilőtt a forint |
Negatívba fordultak a nagy európai tőzsdeindexek, elsősorban az állampapírpiaci feszültség miatt, az olasz kötvényhozamok mellett emelkedtek a spanyol 10 éves papírok, melyek közel járnak a veszélyes 7%-os szinthez.
A londoni FTSE közel 1%-os mínuszban, a DAX 0,87%-os esésbe fordult, míg a párizsi CAC pontosan 1%-os esésben van.
10:13 - Mintha nem lenne semmi baj, pedig van
A bankpánik miatt múlt héten már csúcs közelbe ért a spanyol csődkockázat, úgy tűnik a piacok már beárazták a kockázatokat, mert bár a világ legnagyobb hitelminősítője a bóvli szélére vágta Spanyolországot (és leminősítette Ciprus szuverén adósságát is), ez nem nagyon ejtette kétségbe a befektetőket, az euró reggel erősödni is tudott a dollárral szemben.
Apró jelek, nagy baj
Hogy még sincs minden rendben azt egyedül a 10 éves spanyol kötvényhozamok mutatják, melyek elérték 6,9%-os szintet, ez már csak egy lépésre van a veszélyesnek tartott 7%-tól. Piaci elemzők korábban úgy vélekedtek, ha a hozamok elérik a bűvös hetest, Spanyolországnak az IMF-hez kell fordulnia - még akkor is, ha az európai mentőalapból (ESM) 100 milliárd eurós tőkeinjekciót kap bankjai feltőkésítésére. A spanyol csődkockázatot jelző CDS-mutató 540 pontnál jár, ami meglehetősen magas szint, de így is közel 30 bázisponttal a múlt heti alatt van. A madridi tőzsdeindex tegnap a szenzációs negyedévet jelentő Inditex ralijának köszönhetően pluszban zárt, ma délelőtt ismét mínuszba fordult.
A szerdai vegyes zárás után csütörtökön is vegyesen álltak a főbb európai tőzsdeindexek nyitáskor. A kereskedés kezdetén a frankfurti Xetra DAX index 0,01 százalék nyereséget, a londoni FTSE 100 index 0,07 százalék veszteséget, a párizsi CAC-40 index 0,05 százalék nyereséget jelzett.
Szerdán az FTSE-100 index 0,18 százalékkal 5.483,81 pontra emelkedett, a Xetra DAX index pedig 0,14 százalékkal 6.152,49 pontra, a CAC-40 index 0,55 százalékkal 3.030,04 pontra gyengült.
Őszig türelmesek lesznek velünk a piacok
A piac arra számít, Magyarország augusztusban kezdheti meg a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ezt erősítette meg a tárgyalások vezetését átvevő Varga Mihály tárca nélküli miniszter is. Az elemzők szerint a piac türelme kitarthat őszig, azonban ha szeptemberben nem lesz kész a megállapodás tervezte, akkor újabb forintgyengülés következhet.
A tárgyalások egyelőre az MNB-törvény módosítása miatt állnak. Ugyan az EKB feltételei régóta ismertek, a kormány azoknak nem tett volna eleget legújabb benyújtott módosítóindítványával. Ennek benyújtását végül is Rogán Antal elhalasztotta Varga kérésére - meglehet az IMF-delegációnak a Fidesz új frakcióvezetője is a tagja, ráadásul a kezdetektől, vagyis nyilván ismeri az EKB feltételeit. Utóbbinak az adott külön hangsúlyt, hogy Gerry Rice, az IMF szóvivője is kijelentette: az MNB függetlenségének garantálása nélkül nem indulhatnak meg az egyeztetések.
A kormány egyelőre nem enged a monetáris tanács bővítésének ügyében, valamint a harmadik MNB alelnök kinevezésének kérdésében, de a jegybank és a PSZÁF összevonásától már elállt. Továbbra is vitás pont a mt-tagok esküjének szövege, valamint az, hogy a kormány ciklus közben vágta meg a jegybanki vezetők fizetését. Úgy tudni, utóbbi két ügyben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank elállna, hogy dűlőre jutnának a monetáris tanács bővítése és az újabb MNB-alelnök kinevezése ügyében. Az újabb módosítóindítvány 2 héten belül kerülhet a magyar parlament elé.
Telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnök kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel csütörtökön. 
