A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított – előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy magánszemély által adott tőzsdei megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló rendelkezései.
Az MNB az eljárás során megállapította, hogy a magánszemély a vizsgált megbízásbeadások, illetve ügyletkötések időpontját megelőzően olyan adatokhoz, információkhoz fért hozzá, amelyekből összességében egyes, a kibocsátóval kapcsolatos és a nyilvánosság számára nem elérhető információkra, és ezek között bennfentes információkra következtethetett. Az MNB megállapítása szerint az eljárás ügyfele a vizsgált időszakban négy alkalommal kereskedett a nyilvánosság számára nem elérhető, bennfentes információk birtokában, azok felhasználásával, amellyel tiltott bennfentes kereskedelmet valósított meg.
Ezen – a közzétételüket megelőzően nyilvánosságra nem került, árfolyam befolyásolására alkalmas – információkat a Waberer's International Nyrt. szakmailag helyesen maga is bennfentes információnak minősítette, illetve automatikusan akként kezelte.
Bennfentes információnak számít minden olyan közvetlenül vagy közvetve egy vagy több kibocsátóval, illetve egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely nyilvánosságra kerülése esetén valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a pénzügyi eszköz árára. A tőkepiaci törvény és a MAR tiltja az ilyen információ felhasználásával kötött, bennfentes kereskedelemnek minősülő ügyleteket.
Mint a jelen ügy is mutatja: ahhoz, hogy valaki bennfentes kereskedelmet valósítson meg, nem szükséges, hogy az adott bennfentes információ valamennyi részletét aprólékosan ismerje. A bennfentes kereskedelem abban az esetben is megvalósul, ha az adott személy esetleg a tárgyi bennfentes információ nem minden részletével van tisztában, hanem azt csak nagy vonalakban ismeri, vagyis egy-egy olyan főbb, árfolyamérzékeny momentumot ismer, amely a nyilvánosság számára nem elérhető.
Fotó: MTI
Mindezek nyomán az MNB a piacfelügyeleti eljárást lezáró határozatában megtiltotta a magánszemélynek a bennfentes kereskedelmet tiltó rendelkezések ismételt megsértését és 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki vele szemben.
A bennfentes kereskedelem alapvető jellegzetessége az a tisztességtelen előny, amelyhez a bennfentes információval rendelkező személy harmadik felek kárára a bennfentes információ megszerzésével jut, és amely a tőkepiacon képes aláásni a befektetői bizalmat. A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank ezért figyelembe vette, hogy az ilyen típusú jogszabálysértés különös súlyú a tőkepiac biztonságos, zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély több alkalommal (vagyis több bennfentes információ alapján, és több kereskedési napon) valósított meg bennfentes kereskedelmet, továbbá, hogy a Waberer’s-részvényekkel Prémium kategóriában kereskednek és szerepelnek a BUX és BUMIX indexkosarakban.Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt az ügy kapcsán a jegybank feljelentést is tesz.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
