Szerdán Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Alice Weidelt, a populista (egyes vélemények szerint szélsőjobboldali) Afd (Alternatíva Németországnak) kancellárjelöltjét. A Privátbankár is ott volt a helyszínen, beszámolónkat itt olvashatja el:
Érthető módon, már a találkozó előtt is élénken figyelte a német sajtó az eseményeket. A Die Welt elemzésében lovaggá ütésről ír, a szerző úgy látja, hogy egy ilyen közeledés, amely nyilvánosan is erősíti az Európában nagyrészt elszigetelt AfD pozícióját, az amerikai választások előtt aligha lett volna elképzelhető. „Mostanra azonban megváltozott a helyzet – Orbán pedig lehetőséget lát ebben.”
A szerző felelevenítette, hogy Orbán korábban is támogatta a számára szimpatikus külföldi politikai erőket. Tavaly novemberben például, nem sokkal a grúziai parlamenti választások után Tbiliszibe utazott, ahol a vitatott eredményű választásokat szabadnak és demokratikusnak nevezte. Ezzel nyíltan Bidszina Ivanyisvili, a Georgiai Álom párt alapítójának oldalára állt. „Különösen pikáns, hogy Orbán ekkor az EU soros elnöke volt, mégis egyéni érdekei mentén cselekedett” – tette hozzá a szerző.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A cikk szerint az AfD számára Orbán támogatása igazi elismerés, hiszen a párt még az európai jobboldali-populista színtéren is izolált. Marine Le Pen és a francia Nemzeti Tömörülés tavaly megszakította az együttműködést a német párttal, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pedig szintén távolságot tart. Ennek fő oka, hogy az AfD egyes politikusai a náci múltra vonatkozó elfogadhatatlan kijelentéseket tettek.
Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund elemzője a lapnak arról beszélt, hogy Orbán célja nem az, hogy az AfD támogatottságát növelje Németországban.
„Orbánnak mindegy, hogy valaki baloldali vagy jobboldali, ő azt nézi, hogy a kapcsolat számára hasznos lehet-e” – fogalmazott az elemző.
A magyar miniszterelnök számára az együttműködés az AfD-vel nem ideológiai, hanem pragmatikus lépés: az Európai Unióval való konfliktusaihoz keres szövetségeseket.
A látogatás estéjén a Die Welt videós beszámolót is közölt a találkozóról, ebben arra is kitértek, hogy az AfD nem része annak a jobboldali európai parlamenti frakciónak, a Patrióták Európáért csoportnak, amelyet Orbán hozott létre, és amelyhez olyan pártok tartoznak, mint Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése vagy az osztrák FPÖ. A bejátszás után megszólaltatták Philip Fritz szakújságírót egy rövid beszélgetésben, aki arra a felvetésre, hogy igaza volt-e abban Weidelnek, hogy Magyarország sikeres migrációs politikát folytat, azt válaszolta: „Valóban, Magyarország szigorú migrációs politikát folytat, és Orbán még inkább. Tudatosítanunk kell azonban, hogy ki is valójában Orbán. Ő egy viszonylag kis EU-tagállam miniszterelnöke, mégis a nemzetközi jobboldal ikonikus alakjává vált.”
De mi motiválja a magyar miniszterelnököt?
„Az ő politikájában – különösen a külpolitikájában – gyakran az a cél, hogy zavart vagy káoszt keltsen. Bizonyos programbeli hasonlóságok is fellelhetők Orbán pártja, a Fidesz és az AfD között, de az igazán fontosak az ideológiai vonalak. Az egyik legfontosabb közös pont az Európai Unió jelenlegi formájának elutasítása és az uniós intézmények gyengítése – erről a két politikus sajtótájékoztatóján is szó esett. A másik fontos kapcsolat pedig Moszkvához fűződő viszonyuk. Orbán az a típusú politikus, aki meglát egy lehetőséget és azonnal kihasználja. Alice Weidel felhívta, hogy találkozzanak – Orbán pedig azonnal igent mondott” – mondta Fritz.
A Spiegel szerint a magyar és német zászlók előtt tartott sajtótájékoztató egy hivatalos állami látogatás benyomását keltette. „Ma Németország jövőjét fogadtam. Megtiszteltetés volt Önt Budapesten üdvözölni, Alice Weidel elnök asszony!” – idézte a lap Orbán Viktor az X-re írt szavait. Hozzáteszik: közgazdászok és politikai elemzők szerint azonban Weidel német gazdaságpolitikára és külpolitikára vonatkozó tervei rendkívül vitatottak. A populizmuskutató Michael Zürn korábban a Spiegelnek adott interjúban az AfD politikáját Donald Trump ideológiájához hasonlította. Szerinte, ha Németország az AfD elképzeléseinek megfelelően egyre inkább izolacionista politikát folytatna, és saját védelméért egyedül lenne felelős, „az óriási költségekkel járna Németország számára”.
Közgazdászok szerint az AfD gazdasági programja teljes káoszhoz vezetne, még akkor is, ha csak egy részét tudná megvalósítani. „Az AfD gazdaságpolitikája lerombolná a német gazdasági modellt – anélkül, hogy világossá tenné, mi jönne helyette” – idézi a lap Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnökének korábbi megszólalását, aki szerint „ez a jólét és több millió munkahely elvesztéséhez vezetne.”
Nemzetközi egyesítés?
A ZDF – több német médiumhoz hasonlóan – kiemelte, hogy Weidel Magyarországot példaképként említette. „Az AfD és Magyarország jobboldali-populista kormánya között politikai összefogás körvonalazódik” – írták. Szintén kitértek arra, hogy az AfD jelenleg nem tagja a Patrióták Európáért csoportnak.
„Magyarország miniszterelnöke azonban nemzetközi szinten akarja egyesíteni a jobboldali és szélsőjobboldali erőket. Kritikusai szerint célja az Európai Unió közös értékeinek és jogállamisági elveinek aláásása” – áll a cikkben.
A Spiegel egy másik elemzésében megemlíti, hogy Orbán élesen bírálta Angela Merkel és a német kormány migrációs politikáját Weidel jelenlétében, mondván: „A németek tönkretették egész Európát az ellenőrizetlen bevándorlással.” Weidel erre egyetértően reagált: „Németország ma gyenge, Angela Merkel tönkretette az országunkat.”
A cikk ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor hosszú ideig szoros kapcsolatot ápolt a német kereszténydemokrata pártokkal, különösen a CDU-val és a bajor CSU-val. Helmut Kohl volt német kancellárral személyes viszonyt is fenntartott, és politikai nézeteik több ponton is közel álltak egymáshoz.
A viszony azonban a 2015-ös menekültválság után jelentősen megromlott. Orbán élesen bírálta Angela Merkelt a nyitott határok politikája miatt. Ezzel párhuzamosan a CDU és a CSU is egyre inkább elhatárolódott a magyar miniszterelnöktől, különösen amiatt, hogy az Európai Unió egyre több lépést tett Orbán politikájának korlátozására.
A cikk szerint a távolodás oka az is volt, hogy Orbán politikája egyre inkább az autoriter irányba mozdult el, amit Berlin nem nézett jó szemmel. Az uniós viták során a német vezetés támogatta azokat a kezdeményezéseket, amelyek az Orbán-kormány jogállamisági problémáit kifogásolták. A 2015 utáni politikai fordulat következtében a kapcsolat a CDU-val és a CSU-val fokozatosan megszakadt.
A szintén a Klasszis Médiához tartozó Mforon pedig elolvashatja, hogy miről beszélt Alice Weidel és Orbán Viktor szerdán a Karmelita kolostorban, újságírók előtt.
Vészjósló az IMF előrejelzése.
