Hogyan is kezdődött?
Talán sokan már nem is emlékeznek erre, de a #metoo hashtag 2017-ben látta meg a napvilágot, amikor Asia Argento közzétette szexuális zaklatásának történetét. Az elkövető Harvey Weinstein - a Ponyvaregény, Az angol beteg és több Tarantino film producere - évtizedeken keresztül molesztált és erőszakolt fiatal színésznőket. Az áldozatok hallgatását legtöbbször filmes szakmabeli presztízsével érte el, azonban a botrány robbanása után több olyan esetről is értesült a sajtó, amelyben a producer áldozatainak pénzösszegeket ajánlott bűncselekménye eltitkolásáért.
A színésznő által közzétett bejegyzést 24 óra alatt félmillióan osztották meg, szolidaritást vállalva, vagy elmesélve saját szexuális zaklatásuk történetét. Habár a mozgalom a filmes Hollywoodból indult, az következő időszakban végigsöpörte Amerika legtöbb iparágát. A 2017 óta megvádolt 262 név között szerepelt Kevin Spacey, a House of Cards sztárja, Nick Carter, a Backstreet Boys énekese, Sylvester Stallone és Gérard Depardieu is. Ezt követően a #metoo hashtag globálisan is terjedni kezdett, több mint 85 országban jelent meg azóta, beleértve Magyarországot, azonban nyilvánvaló különbség mutatkozik a mozgalom itthoni, és nyugati kimenetelében.
Én is?
A Me Too első magyarországi epizódja rögtön a mozgalom amerikai kirobbanása után kezdődött, amikor Sárosdi Lilla színművész előállt saját zaklatási történetével. A színésznő egy Facebook posztban osztotta meg, hogy egy híres színházigazgató-rendező miként bírta rá orális kielégítésére egy próba után. Az anonimitás nem tartott sokáig, a kommentelők érdeklődése miatt Sárosdi elárulta, hogy Marton László, a Vígszínház művésze volt a zaklató. “A személyemmel kapcsolatos vádak valótlanok.” írta Marton utódjának Eszenyi Enikőnek, miután a színház dolgát megkönnyítve önként felfüggesztette főrendezői tevékenységét. Azonban a következő hónapokban több névtelen történet került elő Marton zaklatásairól, amelyek valóságalapját hitelesítették a sztorikban megjelenő azonos motívumok, mint a próbák, kocsikázás, Marton rendezésének közös nézése és az erőszak.
Ugyan színházi és oktatói munkáját egy ideig mellőzte, a botrány kirobbanása után egy évvel Marton már Veszprémben készülhetett új bemutatójára. A vádakat soha nem ismerte el, és rendőrségi feljelentés híján nem indult eljárást egyik ügyben sem. A rendező fél évvel a bemutató után hosszan tartó betegsége következtében hunyt el.
A magyar Me Too mozgalom következő áldozatai Gothár Péter és Kerényi Miklós Gábor (Kero) rendezők voltak, akik szintén pozíciójukkal éltek vissza beosztottjaikkal szemben. Az Operettszínház rendezőjét Maros Ákos színész vádolta meg azzal, hogy fegyelmezés céljából egy vállfával fenekelte el a próbák alatt. Bár Kero esetében is egyetlen áldozat vállalta fel a nevét, többen jelentkeztek hasonló történettel, bizonyítva a rendező erőszakos, szexuális töltetű büntető módszereit.
A vádak elsődleges tagadása ellenére az Operettszínház főigazgatója azonnal felmentette a művészt, aki a belső a belső vizsgálatok lefolytatását követően 8 hónapi fizetéssel távozott az intézménytől. Később bocsánatot kért tetteiért, de mondanivalójában erős hangsúlyt fektetett cselekedetei oktatói jellegére. 2019 telén Kerényi már új darabját mutathatta be az Átriumban, de érdemes megemlíteni, hogy a színház csak mint épület adott otthont Kero rendezésének, mert a kultúr-taotól elesve kényszerültek piaci alapon kiadni az Átriumot.
Gothár Péter esetére 2019-ben derült fény, amikor a Katona József Színházban történt szexuális botrány kirobbanása után a rendező a Facebookon vallotta be, hogy ő volt az ügyben feltüntetett zaklató. Gothár a botrány előtt egy évvel kolléganője kezét akarata ellen nemi szervéhez húzta a takarásban. A Katona rendezőjét az intézmény rögtön elbocsátotta, majd egy etikai eljárás lefolytatása után a Színház és Filmművészeti Egyetem megszüntette oktatói szerződését. A művész több rendezését színpadon hagyták.
Me neither?
Habár a mozgalom itthoni viszonylatban nagy neveket rántott magával, az elmúlt három évben bebizonyosodott, hogy a magyar társadalom nem állt készen a Me Too gondolkodás befogadására. Az amerikai zaklatási botrány egy olyan civil megmozdulássá nőtte ki magát, amely nem csupán a nők elleni erőszakra hívta fel a figyelmet, de egy teljesen új fejezetet nyitott a feminizmus iskolájában. Az egyenjogúságának új paradigmájában hangsúly kerül a nők objektivizálására, munkaerőpiacon való elhelyezkedésükre, családon belül betöltött szerepükre, és a gyermekvállalás hátráltató tényezőire. Nyugaton ezeket a problémákat 2017 óta sokkal szélesebb platformon kezelik, azonban az itthoni politikai klíma jobboldali polarizációja nemhogy segítette, hanem meglehetősen hátráltatta a nők helyzetének javulását.
A probléma gyökere az, hogy a problémát egyszerűen nem kezeljük problémaként.
Ennek a jelenségnek fontos eleme a nők helyzetét lényegtelennek, vagy jónak tekintő két tendencia. Az előbbire reprezentatív példaként szolgál az Ipsos kutatása, amelyben a nők társadalmi helyzetének megítélését mérték különböző mutatók alapján.
A válaszadók 68 százaléka egyetért a nemek közti egyenlőség fontosságával, azonban csak 42 százalék utasítja el azt az állítást, hogy “az ország túl messzire ment-e abban, hogy a nőknek a férfiakéval egyenlő jogokat adjon”.
Tehát ebből arra következtethetünk, hogy a válaszadók a nemek közti idealizált egyenlőséget nem bináris alapon – egyenlő, nem egyenlő – , hanem egy olyan skálán értelmezik, amelynek alapvető adottsága a férfiak felsőbbrendűsége.
Ezt a tendenciát látjuk megjelenni a nők elleni erőszak megítélésén is. A Závecz Research és az Index 2017-ben megjelent kutatása alapján a nők 8 százaléka esett szexuális erőszak vagy molesztálás áldozatául, és 34 százalékát érték szexuális tartalmú megjegyzések, beszólások, nem kívánt bókok. Mindezek ellenére, a nők elleni erőszak elképesztően alacsonyan szerepel az átlagnál fontosabb problémák rangsorában. A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest kutatása alapján a pártpreferenciai eloszlást nézve ( MSZP, Fidesz, DK, LMP, Jobbik ) csak az LMP voksolói említették a családon belüli erőszakot az általuk kiválasztott top 5 nőket érintő problémaként.
A magyarországi nők helyzetének pozitív megítélésére jelentős hatással van a kormány keresztény, családokat előtérbe helyező programja, amelyben előszeretettel alkalmazzák női politikusaikat mint "elsődleges forrást". Ebben a témában a tavalyi év legmeghatározóbb eseménye a Novák Katalin által közzétett “Hogyan lehet sikeres egy nő” videó volt, amely jelentősen megosztotta a közvéleményt. A videóban a Fidesz alelnöke elmagyarázta, hogy a nők kiteljesedésének lényege az ambíciók elhagyásában rejlik, hiszen az ő olvasatában a két nem egyáltalán nem tekinthető egyenlőnek a munkaerőpiacon.
Novák Katalinhoz hasonlóan Varga Judit, a kormánypárt másik top-pozíciós női politikusa is jelentős figyelmet fordít a nők kérdésének. Annak ellenére, hogy mindketten munkájukban sikeres, magas beosztásban dolgozó, jóval az átlagfizetés felett kereső nők, aktívan promótálják női társaik kiteljesedését mint gyermekeiket nevelő, háztartást vezető anyák. Mindezek mellett Varga Judit részt vesz a női erőszak áldozatait védő hálózat fejlesztésében, azonban sok esetben az erőszakot nem az egyenjogúságtól és nők hátrányos helyzetétől, hanem a bevándorlás és gender-ideológia problémájától eredezteti.
De hol a határ? Mi az hogy szexista?
A kormány politikájában nehéz hivatalos állásfoglalást találni a nők objektifikálásáról, azonban az évek során több alkalommal láthattuk szexista megszólalásokat a Fidesz kulcsszereplőitől.
Kövér László tavaly májusban Bayer Zsolt vendégeként azt nyilatkozta: “...Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére. ..”, amely mondatával nem csupán kihangsúlyozta nemi felérendeltségét, hanem megsértette, és tárgyiasította női képviselőtársait, kiváltképp a mondat alanyaként feltűntetett Szabó Tímeát. A fent említett Varga Judit Kövér László kommentjére egy a Magyar Nemzetben megjelent interjújában azt válaszolta, hogy a házelnök a nők iránti tisztelete jeléül használta az idézett kifejezést. Ezek mellett említhető Orbán Viktor Miniszterelnök januárban adott interjúja, amelyben “asszonyságnak” nevezte Dr. Karikó Katalin kutatóbiológust, aki közreműködött a COVID-19 elleni védőoltás kifejlesztésében.
Habár a baloldali ellenzék évek óta kritikát gyakorol a Fidesz-KDNP keresztény értékrendű kormányzása ellen, az ő berkeikben is fellelhető a szexista tendencia. December 28-án a Partizán közzétette a Heti Hetes egykori szereplőivel készített adását, amelyben Gulyás Márton műsorvezető kikérte a stáb véleményét a műsort sokszor ért szexista vádakról. Hajós András rávilágított, hogy az adások a Me Too mozgalom indulása előtt 15 évvel készültek, azonban Ónodi György védekezésével tulajdonképpen igazolta a vádakat. “...De hol a határ? Mi az, hogy szexista? Hát ez egy baromság!...” felelte a volt producer, egy mondatban összegezve a Me Too mozgalom magyarországi bukását. Természetesen a Heti Hetes egykori stábja nem reprezentálja a politikai baloldalt, de az általuk képviselt szociálisan érzékeny liberális értékrenddel jelentős ellentmondásban áll a szexizmus.
Mindezek ellenére, a közvélemény valóban ígéretesnek gondolja a nők magyarországi helyzetét. Erre reprezentatív értékként szolgál a női vezérigazgatók globális aránya, amelyet a meglehetősen alacsony 3 százalék helyett az itthoni kutatásban résztvevők az érték ötszörösére, 15 százalékra tippeltek. Ennél még inkább elkeserítő, hogy a megkérdezettek szerint átlagosan 50 év múlva érhetjük el a nemek egyenjogúságát, annak ellenére, hogy a mostani tendenciák alapják a reális érték erre körülbelül 217 év.
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
