A tűsarkas Sztálin, New York jéghideg úrnője

Nevezték már ufónak, tűsarkas Sztálinnak, Atom Annának, jéghideg királynőnek. Ő ihlette Az ördög Pradát visel című filmet, amelyben Meryl Streep játszotta a legendás főszerkesztőt. Számos magas kitüntetést megkapott, a francia Becsületrendtől a Brit Birodalom tisztje címig.

 A The Guardian szerint ő New York nem hivatalos polgármesternéje, de a valóságban ennél sokkal nagyobb a hatalma, hiszen nem egy divatlapot, vagy egy város társasági életét irányítja: a kiadvány nemzetközi mutációi révén több kontinens életmódjába és társadalmi nézeteibe beleszól, Indiától Mexikóig és Oroszországig.

Lázadó tinédzserből médiakirálynő

Anna Wintour 74 éves, de ez az ő esetében lényegtelen adat. Egy dekát sem hízott tinédzserkora óta, ugyanaz a frizurája 60 éve, az állandóan, este is viselt napszemüveg teljesen eltakarja az arcát, így nemcsak a ráncok lesznek láthatatlanok, de a fintorok, az érzelmek is.

Az édesapja, Charles Vere Wintour, az egykori Evening Standard szerkesztője volt. Viszonylag nyugalmas gyerekkora után Anna meglehetősen lázadozó tinédzserré cseperedett: már akkor háborgott az iskolai egyenruha ellen. Egy észak-londoni iskolában tanult, de 16 évesen ott hagyta. Úgy döntött, hogy nem megy egyetemre, és gyakornoknak beállt a Harrods-hoz, a világ egyik leghíresebb áruházába, Londonban.

Divat-újságírói karrierje 1970-ben kezdődött, amikor a Harper’s Bazaar és a Queen egyesült, és létrejött a Harpers & Queen. 1975-ben New Yorkba költözött és a híres Harper's Bazaar szerkesztője lett. Számos újítást vezetett be, friss szellemű fotósokkal szeretett dolgozni, és kiharcolta magának, hogy teljesen egyedül hozzon létre egyes divatanyagokat. Rendkívül igényes és színvonalas munkát végzett, de munkatársai már ekkor nagyon szigorúnak tartották.

Atom Anna nekilendül

Karrierje fontos fordulata volt, hogy1983-ban leszerződtette a Condé Nast lapkiadó az akkor éppen vegetáló brit Vogue szerkesztőjének. A Vogue-ot 1892-ben Arthur Baldwin Turner alapította az USA-ban. Az új New York-i felső osztályt célozta meg, méghozzá akkor a férfiakat. Nekik mutatták be e jómódú társadalmi osztály szokásait, szabadidős tevékenységeit, társadalmi eseményeit, a helyeket, amelyeket látogatnak, és a ruhákat, amelyben járnak.

1905-ben, egy évvel az alapító halála előtt, a Vogue-ot megvásárolta a Condé Nast és elkezdte növelni a kiadási számot. A magazin már kéthetente jelent meg és 1919-től a tengerentúlra is eljutott, előbb az Egyesült Királyságba, majd 1920-ban Franciaországba. Közben elkezdtek a nőkre koncentrálni.

Anna Wintour életében fontos fordulat volt, amikor megismerkedett későbbi férjével, David Shaffer gyermekpszichológussal, akiről két gyermeke született. Munkabírása alapján ekkor kapta az Atom Anna becenevet. Rá öt évre már az amerikai Vogue főszerkesztői posztján trónolt a divat teljhatalmú úrnője. Munkáját hatalmas lendülettel kezdte meg, ennek eredményeként megújította a magazint. Merész címlapokat tervezett, ismeretlen modelleket alkalmazott, keverte a drága cuccokat az olcsóbb holmikkal, a műtermekből a természetbe tette át a fotózási helyszíneket.

Amikor a farmer forradalminak számított

Bár ma már nevetségesen hangzik, de elérte, hogy egy Vogue modell farmert viseljen a címlapon, ez 40 éve forradalminak számított…

A siker érdekében állítólag mindenre képes. Ma a Vogue nem egyszerűen egy divatlap, hanem egy életmód tanácsadói, pénztermelő nagyüzem. Anna hihetetlen munkatempót vár el kollegáitól, akik sokszor nem szívesen hallják jéghideg kritikáit. Mindenki - világhírű divattervezők és modellek – egyaránt rettegnek tőle. Van, aki viszont áldja a nevét, mert neki köszönheti, hogy felfedezték.

Ahogy az egyik internetes forrás fogalmaz, „Wintour maga a divat, egy női testbe bújtatva. Ő mondja meg még azt is, mire gondoljunk. Csak olyan ügyesen csinálja, hogy észre sem vesszük.”

Ismerünk sikeres tervezőket, akiket ő emelt fel, mint John Galliano, a Diortól, vagy Michael Kors. Wintour emellett a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum kurátora. Az ismeretlen divattervezők támogatására létrehozta a CFDA / Vogue Alapot.

Minden négyzetcenti el van adva

A magazin nemcsak divattal foglalkozik, hosszú, nívós, kiválóan megírt interjúkat, publicisztikákat közöl, világsztárokról, társadalmi jelenségekről és a politikáról. A világ szinte minden országában meg lehet rendelni a több kilós magazint, amelynek minden négyzetcentimétere nagyon átgondoltan van megtervezve - és el van adva. Nincs olyan keskeny oldalszél, ahol ne szerepelnének divat- és kozmetikai márkák, odaírva melléjük a tervező vagy a forgalmazó neve, márpedig ez reklám, ami bizony nála nincs ingyen.

Elérte, hogy az a furcsa, ha valamelyik lapban éppen nem szerepel egy divat vagy parfümmárka – ilyenkor már találgatnak az olvasók, mi történhetett?

Férfiak a címlapon

Hagyományosan nők szerepelnek a címlapon, de például a brit Vogue esetében nagy feltűnést keltett az imádott popcsillag, Harry Styles csinos kis női cuccokban való szerepeltetése. Hasonlóképpen sokat beszéltek a tavaly őszi amerikai kiadásról, ahol először szerepelt férfi a címlapon, méghozzá az ügyeletes kedvenc, Timothée Chalamet. Miatta a világ minden távoli országába fellendült a postai kézbesítés, a Tonga-szigetektől Kamcsatkáig és Budapestig, ugyanis ez lett az egyik legsikeresebb szám a gyönyörű print lap életében.

Lapozzunk bele például a majd 300 oldalas, októberi kiadványba. Az első 50 oldalt egész oldalas, divat és kozmetikai reklámfotók töltik ki, többnyire világsztárok hirdetnek parfümöket. A manökenek a világ minden tájáról érkeznek, a magazinban való szereplés kiváló ajánló levél. Majd jő a szerkesztő levele, aztán következnek ismét enteriőr és divatanyagok, és a 182. oldalon indul a vezető interjú.

Presztízse verhetetlen

Látszik, hogy a riporton nagyon sokat dolgoztak a fotósok, sminkesek és stylistok, - a neves Edward Enninfult, a brit Vogue ghánai származású szerkesztőjét kérték fel e feladatra, megadva a módját - a lényeg, hogy ne lehessen felismerni a sztárt, mutassa meg másik-harmadik-negyedik arcát is, miközben testét sminkelik, loknijait kiegyenesítik és lilára festik a fodrászok.

Úgy tűnik, a print Vogue-t nem tépázta meg az internet, ugyanis hosszú évtizedek óta, generációk gyűjtik gondosan a lapszámokat. Nincs olyan divatbutik, kozmetika, fodrászat vagy szállodai recepció a világon, ahol ne lenne kirakva a Vogue, amely egyenlő a presztízzsel, a luxussal.

Egyesek szerint viszont ez csak a látszat, és a fiatalok többsége ma már az internetről és a közösségi oldalakról tájékozódik. De a kettő, ügyes „házi” médiapolitikával, nem esik oly távol egymástól…