A legjobb befektetések nyomában

Világszerte töretlen az érdeklődés a klasszikus és kortárs műtárgyakat felvonultató művészeti vásárok iránt, ahol a jószemű és vagyonos gyűjtők befektetési céllal csemegézhetnek a leghíresebb, legfelkapottabb, évszázadokkal korábban élt vagy éppen szárnyukat bontogató művészek alkotásai közül. Magyarországon a 2011 óta hagyományosan ősszel megrendezett Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár mellett hetedik éve az Art and Antique Budapest is várja a látogatókat. Az idei rendezvényen – február 6. és 9. között – több mint negyven hazai galéria vesz részt.

Az eladásra kínált vegyes tematikájú és árfekvésű klasszikus és kortárs műtárgyak között festmények, grafikák, szobrok, bútorok, szőnyegek és ékszerek, sőt, fegyverek is megtalálhatók. Az Art and Antique Budapest megálmodója és főszervezője, Tausz Ádám a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elmondta: sokat dolgoztak azon, hogy olyan kínálat álljon össze, ami mindenkinek, vagyis a műgyűjtőknek, a művészetkedvelőknek és a kiállítóknak is elnyerheti a tetszését. „Ennek az eredménye egy meglehetősen széles skálán mozgó műtárgyanyag lett” – fogalmazott. Hozzátette, hogy idén tudatosan igyekeztek visszatérni az „eredeti alapokhoz”: hogy minél több klasszikus műtárgyat kínáló galéria legyen jelen, mert az utóbbi években a kiállítók aránya érezhetően a kortárs irányba tolódott. 

Elsőre talán senki nem gondolná, milyen grandiózus vállalás egy több tucat kiállítói standot felsorakoztató művészeti vásár lebonyolítása a szervezéstől egészen a helyszín berendezéséig.

Az idei Art and Antique Budapest helyszínét körülbelül tíz napig építették a Bálnában. Ezalatt hetven tonna faanyagot használtak fel a kiállítói tér kialakításához, a munkálatokban pedig nagyjából ötven ember vett részt.

Nemes Péter művészettörténész, a Nemes Galéria tulajdonosa a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy visszatérő kiállítóként fontosnak tartja a kapcsolódást. Mint mondta: a művészeti vásárokat – köztük az Art and Antique Budapestet is – alapvetően három nagy csoport látogatja. A műtárgyvásárlásra összpontosító gyűjtők-befektetők, a szakmai újdonságokat és ritkaságokat örömmel tanulmányozó művészettörténészek és muzeológusok, valamint azok, akik szép tárgyakban szeretnének gyönyörködni. Nemes Péter szerint a muzeológia és a for profit szektor összekapcsolódása és kölcsönhatása elengedhetetlen: egyre nagyobb ugyanis a verseny a műtárgypiac résztvevői között, éppen ez a verseny segíti elő, hogy a különféle művészeti vásárok kiállítói egyre színvonalasabb műtárgyválogatást tudjanak összeállítani. 

Üzlet és szórakozás: a művészet mindenkinek mást jelent

Tausz Ádám az Art and Antique Budapesttel a hasonló profilú, 1994-től 2004-ig évente megrendezett Antik Enteriőr kiállítást gondolta tovább – egy kis vérfissítéssel. A klasszikus galériák mellé ugyanis kezdettől fogva meghívják a legnívósabb kortárs hazai galériákat is. Mint azt a Privátbankárnak elmondta: a rendezvényre bármelyik galéria jelentkezhet kiállítóként, de nem engednek be mindenkit. A szűrésnél fontos szempont, hogy a szervezők ismerik-e a jelentkezők művészeti tevékenységét, ahogy az is, hogy azok milyen műtárgyakat állítanának ki. Közös koncepció, amihez a kiállítóknak kapcsolódniuk kellene, nincs: a lényeg a művészi érték, a sokszínűség és a minőség. 

Lapunk érdeklődésére, hogy az idei vásár szervezésekor mi jelentette a legnagyobb kihívást, Tausz Ádám azt felelte: a kiállítók összetartása.

„Hogy standterülettől függetlenül mindenki érezze, hogy fontos. Hogy megkapják, amit szeretnének, ugyanis minden kiállítónak vannak egyéni elképzelései a műtárgyak elhelyezéséről” – mondta. 

Utóbbi olykor kimondottan sok ötletelést és leleményességet igényel. Az idei műtárgykínálatból ebből a szempontból is kiemelkedik az Einspach & Czapolai Fine Art különlegessége, egy eddig ismeretlen Amerigo Tot alkotás – egy úgynevezett sgraffito (díszítés). Ahhoz, hogy a kockákból összerakott 120 kilós művet biztonságosan rögzíthessék, háromszoros erősítés kellett a falra – mesélte a vásár főszervezője. Hozzátette: minden kiállítóval előre egyezetnek arról, hogy bekerül-e a kínálatukba olyan műtárgy, ami valamilyen különleges technikai megoldást – mondjuk speciális áramellátást vagy extra erős falakat – igényel. 

Ritkaságok és kuriózumok is lapulnak a Bálnában

Az idei műtárgykínálatban a már említett Tot-remekmű mellett egyéb ritkaságok is megtalálhatók. A kiállítóként idén debütáló Moró Antik Galéria régi fegyverkülönlegességei között például látható Gróf Vécsey Károly egykori huszárszablyája is. Az aradi vértanú fegyverének kalandos múltja van: tulajdonosának kivégzése után 150 évre eltűnt, majd alighogy felbukkant egy kiállításon, ismét nyoma veszett. A családi galériát működtető Moró Lajos elmondása szerint másfél hónapja bukkant a szablyára, amikor azt árulni kezdték. Megvette, így került a galéria kínálatába – és lett a stand ékessége. 

A Központ Antikvárium is egy történelmi ritkasággal készült: a több száz régi könyv, térkép és kézirat mellett egy 1200-as évek végén, 1300-as évek elején pergamenre írt, ám kifogástalan állapotban megmaradt, német szentek életét bemutató imádságos könyvvel.  

Az 2024-ben alapított Orgona 22 Galéria standján hazai és nemzetközi különlegességek is helyt kaptak. Az 1600-as évekből származó flamand kép mellett remekül megférnek például a 2020 óta együtt dolgozó NagyMolnár alkotópáros – Nagy Krisztián és Molnár Csaba – különleges, kézzel épített fényobjektjei. Az üvegből készült művek az azokhoz felhasznált különféle geometriai formák és térhálók fénnyel való érintkezésének köszönhetően egyedülálló vizuális élményt nyújtanak.  

És ha már érdekességek – a teljesség igénye nélkül – a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria standján a német-magyar származású festő, Hantai Simon művei is megtalálhatók. Hantai m.a.4 című festménye 2016-ban közel 4,5 millió euróért kelt el: ekkora összeget aukción még nem fizettek magyar vagy magyar származású művész képéért. 

Mibe fektessük a felesleges pénzünket?

A művészet, mint értékálló befektetési forma továbbra is népszerű. Becslések szerint a globálisan felhalmozott művészeti és gyűjteményi vagyon értéke mára meghaladhatja a 2,2 billió (kétezer-kétszázmilliárd dollárt) – áll a Deloitte és a londoni székhelyű Art Tactic művészeti piackutató cég 2024-es jelentésében. Az 55 vezető szakértő és 435 művészeti és pénzügyi szereplő bevonásával készült Art & Finance elemzés szerint – amely egyebek mellett a műtárgyak és művészeti gyűjtemények, a generációs vagyonutódlás és a társadalmi befektetések alakulását járja körül – ez az összeg 2026-ra elérheti a 2,8 billió dollárt.