TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A katalán klub összekapcsolja a sportot a tudománnyal, és futurisztikus fejlesztésekkel készül a jövőre. A Financial Times nemrég beleshetett a kulisszák mögé, és beszélhetett a főszereplőkkel – a következő napokban a riport rövidített változatát közöljük. Az első részből kiderül, hogy milyen a klub innovációs központja, hogyan használják az adatelemzést a felkészüléshez, és miért „nem csinál semmit” Lionel Messi a meccsek első perceiben.
Messi és társai munka közben. EPA/Alejandro Garcia

Egy baseball sapkás kisember, Lionel Messi érkezik luxus terepjárójával az FC Barcelona elzárt edzőpályájának parkolójába. Messi munkára jelentkezik – ami másoknak az iroda, az neki az edzőpálya. Itt, a katalán város nyugati szélén található Ciutat Esportiva Joan Gamper sportkomplexumban tölti munkaideje nagy részét.

Csapat a háttérben

Az argentin labdazsonglőr és társai persze csak a jéghegy csúcsát jelentik, a háttérben adat- és videóelemzők, orvosok, táplálkozástudományi szakértők és egyéb szakemberek sora segíti őket. A klub 2017-ben elindította innovációs központját, a Barcelona Innovation Hubot is, amely a futball jövőjét kutatja a cékladzsúztól kezdve a virtuális valóságig.

„A jövő sportemberei sokkal jobban teljesítenek majd a mostaniaknál”

- mondja Josep Maria Bartomeu, a Barca elnöke. Szerinte a központ a klub legfontosabb projektje. Bár az itt dolgozó szakemberek tudják, hogy a focit nem lehet algoritmusokkal megoldani, és egyetlen robot sem versenyezhet Messi zsenialitásával, mindannyian szeretnének a maguk módján hozzájárulni a sikerhez.

Az még kérdés, hogy a Barca hubja teremt-e új trendet a fociban, a riválisok ugyanis nem túl közlékenyek. Ignacio Palacios-Huerta, az Athletic Bilbao egyik vezetője, egyben a London School of Economics professzora szerint az adatelemzésben a Liverpool a legjobb: az angol klub négy-öt matematikussal-fizikussal dolgozik együtt.

A katalán csapat innovációs centruma, amely 16 embert alkalmaz, azonban ennél nagyobb hatású lehet. Bartomeu bizakodó:

„A mienk a világ legjobb laboratóriuma.”

A sport Szilícium-völgye

A klub számos start uppal és egyetemmel áll partnerségben, így közös fejlesztéseiket a sportolóik hasznosíthatják először, később pedig elterjeszthetik a sportvilágban. Ezzel részben társadalmi kötelességeiknek tesznek eleget, részben bevételhez juthatnak. A technológiai és sportprojektek finanszírozására egy befektetési alapot is létre akarnak hozni 125 millió eurónyi külső tőke bevonásával.

Marta Plana, a klub igazgatósági tagja szerint a Barca lesz a sport Szilícium-völgye. Egy különbség azonban biztos van közöttük: míg az amerikai start up kultúrában ünneplik (de legalábbis elfogadják) a kudarcot a vállalkozókedv fenntartása érdekében, addig a Barcelonánál két egymás utáni vereség már tragédia. Ez a klub nem engedheti meg magának, hogy a (jövőbeli) innováció miatt romoljon a (jelenkori) teljesítmény.

Ezzel együtt nagyobb távlatokban gondolkodik a riválisok többségénél. A klubot birtokló 145 ezer tag („socios”), valamint az igazgatóságot uraló katalán kereskedőcsaládok egész életre terveznek, és nagyon is érdekli őket, hogy milyenek lesznek a jövő labdarúgói.

AZ EDZŐ

Ernesto Valverde kicsi, vékony, mosolygós ember – látszólag túl jelentéktelen ahhoz, hogy egy óriásklub edzője legyen. Játékosként nem futott be nagy karriert, és edzőként is csak középcsapatoknál dolgozott 2017-ig, amikor az Athletic Bilbaótól az FC Barcelonához igazolt.

Ernesto Valverde. EPA/Andreu Dalmau

Az 55 éves szakvezető irodája az első csapat edzőpályájára, a Tito Vilanova Campra néz – a Barca korábbi edzője 2014-ben hunyt el rákban. A szoba személytelen, a falak szinte üresek. Valverde tudja, hogy míg egyes játékosok egész karrierjüket itt töltik, az edzők jönnek-mennek. Bár nemrég újította meg a szerződését 2020-ig, ez nem sokat számít majd, ha becsúszik egy-két vereség.

Napjai nagyrészt azzal telnek, hogy adat- és videóelemzők segítségével felkészül a következő ellenfélből. Az infókat pedig annyira osztja meg a játékosokkal, amennyire igénylik.

A Barca játékstílusa nagyjából minden meccsen ugyanaz: az ellenfél térfelén járatják a labdát (ez a híres tiki-taka része – a szerk.), amit veszélyes helyzetben maximum hat alkalommal veszíthetnek el, és maximum három veszélyes kontratámadást engedhetnek az ellenfélnek. Ha hatnál többször hibáznak, akkor rosszul játszanak.

A taktika csak mankó

Az egyes meccsekre kitalált taktika mankóként szolgál, mondja Valverde.

„Ha egy játékos össze van zavarodva, a taktika segít. (...) Segít megtalálni a helyedet, megmondja, mit kell tenned. Ha viszont minden működik, az király, és elfelejted a taktikát.”

Valverde minden találkozó előtt elmondja a csapatának, hogy hogyan helyezkednek az ellenfél játékosai, mikor kezdenek fáradni, és hol vannak rések a védelemben. Ezeknek a tanácsoknak azonban csak korlátozott jelentőségük van.

„A meccs eleje mindig meglepetés, mert nem tudod, hogy mivel készült az ellenfél.”

Amint elkezdődik a találkozó, kis túlzással ő is csak egy néző lesz. A játékosok nem hallják, hogy mit kiabál.

„Ez egy olyan sportág, amelyben játék közben az edzőnek alig van befolyása a játéktéren történtekre, vagy legalábbis sokkal kisebb befolyása van, mint a kosárlabdában. Csak három cserelehetőség van, és nincsenek időkérések. A futball a játékosoké, akik 45 percen keresztül folyamatosan önállóan hoznak döntéseket. És meg kell mondjam, hogy a nagy játékosok jobban elemzik a játékot, mint én”

- mondja Valverde, majd kijavítja magát:

„Vagyis inkább jobban interpretálják. Ez mást jelent. A pályán nem gondolkozhatsz, játszanod kell.”

Szerinte Messi különleges eset. A meccs első perceiben ugyanis csak „interpretál”: a labdára ügyet sem vetve sétálgat az ellenfél térfelén, és minden egyes védő pozícióját rögzíti a fejében. Amikor bekapcsolódik a játékba, már pontosan tudja, hogy hol vannak az ellenfél gyenge pontjai.

Lionel Messi. EPA/GUILLAUME HORCAJUELO

A Barca futballistái specifikus információkra tartanak igényt.

„Messi tavaly kétszer is úgy ért el gólt szabadrúgásból, hogy a felugró sorfal alatt rúgta el a labdát. Előtte a team elmondta neki, hogy a sorfal valószínűleg fel fog ugrani. Észrevették a videófelvételeken, hogy ez egy ismétlődő minta.”

A kapusokat pedig az ellenfél játékosainak lövéseire készítik fel.

„A kapusedzőnk videófelvételen mutatja meg, hogy miként viselkednek, ha egyedül állnak szemben a kapussal – melyik oldalra, hogyan és milyen erővel lőnek.”

Ugyanakkor a riválisok is figyelik a katalán csapatot. Amikor az egyik Real Madrid elleni meccsen szabadrúgáshoz jutottak, Marcelo (a madridi klub védője) hirtelen a földre vágta magát, hogy blokkolja a lövést.

ADATELEMZÉS

Bár a Barca adatelemzői információk tömegeit fésülik át (sikeres passzok száma, sprintek maximum sebessége, a játékosok mozgását lekövető térképek stb.), mégis kételkednek a munkájuk hasznában. Egyikük például azt mondta: nem hiszi, hogy valaha is hozzásegítette egy győzelemhez a csapatot.

„Az adatok nem döntő jelentőségűek. Vagy talán még nem azok”

- véli Valverde. De fel akarnak készülni azokra az időkre, amikor azok lesznek.

Az első statisztikák (passzok, szerelések, lövések száma) a 90-es években váltak széles körben elérhetővé. Ezeket az adatokat könnyű mérni, és még ma is gyakran láthatók a közvetítések során.

Egy játékos azonban átlagban csak két percig birtokolja a labdát egy meccsen – a fő kérdés, hogy a fennmaradó időben hogyan helyezkedik, kontrollálja-e a pálya fontos részeit, teremt-e új területeket a csapattársak számára. Erre segít választ adni egy újfajta „adatcsalád”, a tracking data.

Mindent mérnek

A Barca bő tíz éve kezdett GPS-t használni az edzéseken és a meccseken – még azelőtt, hogy az UEFA hivatalosan engedélyt adott volna rá.

„Forradalmi lépés volt”

- dicsekszik Bartomeu. Ma már a Wimu nevű rendszert használják, amelyet egy spanyol start uppal, a RealTrack Systemsszel közösen fejlesztettek ki. A Wimu a játékosokon lévő szenzorok segítségével rögzíti a pozíciót, a sebességet, a gyorsulást, a pulzusszámot, az ütközések erejét és az ehhez hasonló adatokat.

Josep Maria Bartomeu. EPA/Quique Garcia

A remények szerint ezáltal új utakat fedezhetnek fel a fölénybe kerülésre. A támadás lényege ugyanis a fölényes helyzetek teremtése. Ezeknek három fajtájuk van: létszámfölény (három támadó két védő ellen), pozicionális fölény (az adott játéktér ellenőrzése) vagy minőségi fölény (Messi mindenkit kicselez).

Látnak a pályán

A klub egyik képviselője szerint egy nap talán a játékosok agyműködését is vizsgálni fogják. Elemzők szerint a legintelligensebb spílerek – Sergio Busquets, Andrés Iniesta (ő már elköszönt a klubtól – a szerk.), Messi – azok, akik szinte mindig jó utat választanak a pályán.

Johan Cruyff persze már ötven éve rájött erre. A holland labdarúgó a hetvenes években a klub játékosa, 1988 és 1996 között pedig az edzője volt. Nagyrészt ő fejlesztette ki a csapat ma is érvényes rövidpasszos játékstílusának az alapjait. És órákig áradozott azokról a játékosokról, akik látnak a pályán.

Második rész: Transzferek, sérülések és csodaitalok
Harmadik rész: Globalizált birodalom

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Szeretnénk, ha minden városban lenne egy helyi csoport - videóinterjú Nagy Emesével, a Heti Betevő alapító tagjával
Szarvas György | 2020. október 24. 06:37
A Világélelmezési Programnak ítélte oda 2020-ban a Nobel-békedíjat és az azzal járó 10 millió svéd koronát (345 millió forintot) a norvég Nobel Bizottság. A világszintű kezdeményezések általában akkor tudnak hatékonyan működni, ha helyi szinten vannak erős segítőik. Nagy Emesével, a Heti Betevő Egyesület alapító tagjával beszélgettünk.
Kultúra Másfél évtizede '56 teljesen hamisan összemosódik a jobboldali követelésekkel - videóinterjú Eörsi László történésszel
Szarvas György | 2020. október 23. 06:48
Eörsi László harminc év alatt gyakorlatilag feltérképezte az összes budapesti felkelőcsoport működését; a pesti és budai srácok történetének megírása után pedig záródarabként most jelenteti meg, "Külpesti srácok" címmel a külvárosok felkelőinek hősi történetét. A könyv októberben kerül a boltokba. 
Kultúra "Jó helyre került ez a mostani irodalmi Nobel-díj" - videóinterjú Gerevich András költővel
Szarvas György | 2020. október 17. 19:13
Louise Glück 77 éves amerikai költőnő lett 2020 irodalmi Nobel-díjasa – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az indoklás így hangzik: „összetéveszthetetlen költői hangjáért, mely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. Gerevich András költő, műfordítóval beszélgetünk. 
Kultúra Második hullám - nehéz helyzetbe kerülhetnek a kevesebb erőforrással működő magánszínházak
Szarvas György | 2020. október 17. 12:18
A Hatszín Teátrum az első vesztese a színházi élet szereplői közül, amely a járvány miatt ideiglenes bezárásra kényszerült. Tény, hogy a kevesebb tartalékkal, kisebb erőforrással működő színházak feladhatják, míg a nagyobbak a nézőszám esetleges visszaesésével számolhatnak.  
Kultúra Az üzleti életben is sok helyzetet le lehet fordítani a sakk nyelvére - videóinterjú Polgár Judittal
Szarvas György | 2020. október 11. 16:32
Október 10-én, szombaton rendezik meg hatodik alkalommal a Polgár Judit által alapított, és mára már nagy hagyománnyal bíró Világ-sakkfesztivált, amely a pandémia miatt idén az online térbe költözik. Ebből az alkalomból beszélgettünk a sakk nagymesterrel, arról, hogy ez az ősi játék miként segíthet kilépni a gyerekeknek a virtuális világból. 
Kultúra Megtudhatjuk, hol esett el nagyapa a nagy háborúban - videóinterjú Dr. Számvéber Norberttel
Szarvas György | 2020. október 4. 14:49
Bárki számára hozzáférhető, és így kutatható az I. világháborúban hősi halált halt, megsebesült, vagy éppen hadifogságba esett magyarországi katonák adatbázisa az interneten. A katonahoseink.militaria.hu oldalt a héten mutatták be Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A részletekről kérdeztük az intézmény igazgatóját. 
Kultúra A szembenézés mindig nagyon nehéz - videóinterjú Oláh Judittal, a Visszatérés Epipóba rendezőjével
Szarvas György | 2020. október 3. 16:58
A szocialista Magyarországon működött egy különleges nyári tábor, Epipo, ahova sok gyerek szeretett volna eljutni. Mesébe illő szerepjátékok, titkos nyelv és varázslat várta a táborlakókat. A karizmatikus vezető bűvkörébe vonta a gyerekeket, annak ellenére, hogy a játékokat megalázás és titkolt abúzus árnyékolta be. A film rendezője, Oláh Judit újra találkozik egykori társaival, hogy megértsék, hogyan él bennük Epipo, ez a zárt, misztikus és titkokkal terhelt világ. A film október elsejétől az HBO csatornán megtekinthető.  
Kultúra "Az elvágyódás akadályozta, hogy a helyén kezeljük Budapestet" - videóinterjú Saly Noémi várostörténésszel
Szarvas György | 2020. szeptember 26. 19:01
Idén tizedik alkalommal rendezték meg a Budapest100 programot, melynek keretében ismét megnyíltak a nagyközönség előtt a főváros hajdanvolt patinás bérházai. Az esemény kapcsán többek között a város rejtett értékeiről,de arról is beszélgettünk Saly Noémi várostörténésszel, hogy a városvezető sétákra nem a turisták, hanem a Budapestre kíváncsi városi bennszülöttek mennek el, ami nagyon jó. 
Kultúra "A járvány miatt egyes prémium tételekből kevesebb készül" - videóinterjú Laposa Zsófia borásszal
Szarvas György | 2020. szeptember 20. 06:37
Mi történik akkor, ha a szüretelő brigád valamelyik tagjának pozitív lesz a COVID-tesztje, milyen lesz az idei termés, különös tekintettel a hosszú vénasszonyok nyarára, és mi lesz a polcokon sorjázó üveg borokkal, ha megint karanténba kényszerülünk - ezekről a témákról és még sok minden másról beszélgettünk az egyik legnevesebb badacsonyi borászat, a Laposa Birtok borászával. 
Kultúra Milyen a valóban jó élet? Nem biztos, hogy boldog, és biztos, hogy nem könnyű
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 13. 18:40
Egy új kutatás arra jutott, hogy az emberek sokkal többre értékelik, ha az élet váratlan fordulatokban gazdag - akkor is, ha azok nem mindegyike örömteli.
Friss
hírlevél