TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A háború mindig jó téma a filmművészetben. A 66. Pólai Filmfesztiválon is két háborús film versengett egymással. Az egyik tízezer szerb gyermek megmentéséről szólt, a másik pedig több mint kétmillió euróba került. Az utóbbiból Ante Gotovina tábornok köszönt vissza. Ennek ellenére nem a horvátok többsége által nemzeti hősként tisztelt tábornok nyert. Sőt: a Tábornok című film egyetlen fődíjat sem vitt el.
Diana Budisavljević naplója (Részlet a filmplakátból). Forrás: Wikipédia

A cikk a privátbankár.hu és a BALK együttműködésében jelenik meg.

Régen vártak már annyira filmet a pólai arénába, mint az Ante Gotovináról készült alkotást.

Az évszázad horvát filmjének készült

A Tábornok minden idők legnagyobb költségvetéssel készült horvát filmje, amelyben nem csak horvát színészek mutatják meg magukat. Feltűnik a vásznon Armand Assante amerikai színész, és Jasmin Lord német színésznő is.

Meg természetesen a horvát hadsereg, amelynek az Ante Gotovina alakját megformázó Goran Višnjić a forgatás után köszönetet mondott a támogatásért.

Goran Višnjić sem akárki a horvát filmművészet egén.

Ő egy, a harmadik évadát taposó Netflix sorozatból ugrott ki, hogy belebújjon a tábornoki egyenruhába.

A filmet Ante Vrdoljak rendezte, aki már akkor is állandó vendége volt a pólai arénának, amikor ott nem a horvát, hanem még a jugoszláv filmek seregszemléjét tartották.

Elvben tehát minden adott volt a sikerhez: a téma, a pénz, a színészek, a hadsereg, a rendező és a nemzeti büszkeség.

De mindez nem volt elegendő.

Száraz, szürke és unalmas

A Tábornokot július 13-án, a Pólai Filmfesztivál nyitónapján mutatták be.

A várakozás óriási volt, a közönség szó szerint kifütyülte a szervezőket, mert jókora késéssel kezdték vetíteni a filmet, és frenetikus tapssal üdvözölte a film kezdőjeleneteit.

A vetítés után már nem volt ekkora összhang.

Egyesek lelkesen ecsetelték, hogy Horvátországban végre egy igazi filmalkotás született a honvédő háborúról, mások viszont úgy vélték, hogy a film nem méltó a ráfordított összeghez és a témában rejlő lehetőségekhez.

A spliti Slobodna Dalmacija kritikusa szerint

a Kolumbiában született Gotovina életéről szóló film dialógusai a latin-amerikai szappanoperák szintjén vannak.

Gotovina tábornok a Rómeó és Júliából horvátul idézve nyeri el felesége kezét, akitől azzal köszön el, hogy “viszont látásra Zágrábban, amikor befejeződik a háború”.

Nem volt elégedett a filmmel a zágrábi Jutarnji list kritikusa sem, aki szerint a Tábornok “száraz, szürke és unalmas”.

Tízezer élet

A Pólai Filmfesztiválon ezért nem a Tábornok nyert, hanem egy másik film, amely szintén háborús időkhöz nyúl vissza. De nem a horvát honvédő háborúról, hanem az usztasa időkről szól, és tízezer szerb gyermeket mentenek meg benne.

Biztosan nem ez lesz a horvát szélsőjobb kedvenc filmje.

Pedig a Diana Budisavljević naplója című alkotás mindent vitt Pólában. A film is és a rendező is Arany Arénát kapott, de még a közönségdíjat jelentő Pólai Aranykapu díjat is elnyerte.

A Tábornok ugyan hosszú idők óta a leginkább várt film volt Pólában, a Diana Budisavljević naplója viszont hosszú idők óta a legnagyobb szenzációt kiváltó alkotásként aratott sikert.

A távoli 1957 óta most fordult elő először, hogy egy női rendező filmje kapja meg az Arany Arénát, az pedig még sohasem történt meg, hogy a három legfontosabb díjat női alkotó vigye el.

A filmet Dana Budisavljević rendezte, akinek a neve csak egy “i” betűvel tér el a főszereplő nevétől, de az csak a forgatás során derült ki, hogy távoli rokonok is.

Usztasák és kommunisták

A Diana Budisavljević naplója második világháborús események alapján készült.

Ráadásul a díjnyertes alkotás nem is igazi játékfilm, hanem a játék- és a dokumentumfilm keveréke, amelyben a napló feljegyzéseit a túlélők vallomásai támasztják alá.

A főhős Ausztriából származik, és egy tekintélyes zágrábi orvos felesége volt.

Diana Budisavljevićnek azonban nem csak a Független Horvát Állam hatóságaival kellett megküzdenie, hanem a partizánokkal is, akik nem tudnák elviselni, hogy a hőstettet nem ők hajtották végre, hanem egy nő, aki Ausztriából érkezett.

Ezért a háború után a kommunista hatóságok elvették tőle a megmentett gyerekekről vezetett összes kimutatást.

A háború után Diana Budisavljević visszatért Ausztriába, és senkinek sem beszélt arról, hogy hány gyermeket mentett meg a biztos haláltól.

Az események csak azért nem merültek feledésbe, mert Diana Budisavljević unokája megtalálta az asszony németül vezetett naplóját, amely a háborús időkben keletkezett.

A hazugság és a valóság

A Független Horvát Állam, éppen akkor készített egy propagandafilmet a jasenovci gyűjtőtáborban, amikor Diana Budisavljević ott járt, hogy összeírja azokat a gyerekeket, akiket biztonságos helyre szállíthat.

A propagandafilmet Zágráb főterén mutattak be, és arról szólt, hogy

az usztasa állam a Kozara hegységben folyó harcok során megmenti a partizán és a csetnik hordák elől a szerb gyerekeket, akiket a jasenovci és a Stara Gradiška-i táborban helyez el.

Az usztasa megrendelésre készült film forgatása során a kamera azonban rögzítette a halálra éheztetett gyereket is, sőt egy-két filmkockán Diana Budisavljević alakja is feltűnik.

Ezek a filmkockák a díjnyertes film forgatása során kerültek elő.

Kerüljük el a poklot!

A filmben a főszerepet Alma Prica horvát színésznő játssza.

Prica nem jelent meg Pólában, de levelében emléket állított Diana Budisavljevićnak, és mindazoknak, akik segítettek neki abban, hogy megmentse a gyerekeket, és új otthont találjon nekik.

Amíg létezik jóság, és létezik humánum, addig van remény a világban (...) És ha már nincs mennyország, akkor legalább küzdjünk a pokol ellen

– üzente a pólai közönségnek a horvát színésznő.

A Diana Budisavljević naplója című filmet sokan máris a Schindler listájához hasonlítják.

Vannak azonban, akik megjegyzik, hogy ez az alkotás nem egyszerűen csak történelmi film, hiszen a balkáni térségben éppen most van folyamatban a történelem újraértékelése.

Varga Szilveszter, a BALK főszerkesztőjének írása. Az eredeti cikk itt érhető el.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Milyen a valóban jó élet? Nem biztos, hogy boldog, és biztos, hogy nem könnyű
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 13. 18:40
Egy új kutatás arra jutott, hogy az emberek sokkal többre értékelik, ha az élet váratlan fordulatokban gazdag - akkor is, ha azok nem mindegyike örömteli.
Kultúra A nők töltötték meg tartalommal a lengyel Szolidaritás szakszervezetet - videóinterjú Mitrovits Miklós történésszel
Szarvas György | 2020. szeptember 12. 16:05
Szabadság, függetlenség, haza,  - ezek a szavak lengyelül furcsamód mind nőneműnek számítanak. Talán nem véletlen, hogy az idén negyven éve megalakult Szolidaritás szakszervezetben a nők kifejezetten fontos szerepet vittek. Mitrovits Miklós, a korszak történetének kutatója a vele készült videóinterjúban ismertet meg minket a valóban gazdag és izgalmas részletekkel. (A budapesti Lengyel Intézetben A szabadság felé címmel fotókiállítás nyílt a 40 éve alakult Szolidaritás szakszervezetről.) 
Kultúra "Finoman fogalmazunk, ha a háborúval automatikusan együtt járó jelenségről beszélünk" - videóinterjú Kenyeres István történésszel
Szarvas György | 2020. szeptember 6. 19:28
Emlékművet állít a főváros a háborúkban megerőszakolt nőknek, melynek átadását 2023-ra tervezik. Már ez a viszonylag hosszú időszak, vagyis a három év is jelzi, hogy az előkészítés máshogyan zajlik majd, mint azt az utóbbi időben megszoktuk. Nemzetközi konferencia, a témában zajló előadássorozat, és nemzetközi pályázat biztosítja majd, hogy ne egy, az éppen aktuális hatalom történelemszemléletét tükröző emlékmű szülessen. Most valóban a szakmai érvek lesznek a döntőek. 
Kultúra "A mostani járvány lehet a civilizációs hanyatlás egyfajta előjátéka is" - videóinterjú Lovasi Andrással
Szarvas György | 2020. szeptember 6. 06:03
Lovasi András a legendás Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag együttes alapítója szereti áthágni a műfaji határokat. Most is ezt tette, amikor Vetlényi Zsolt képzőművésszel egy egészen különleges képes mesealbumot hozott össze Tompa kések címmel. Az apokaliptikus, szürreális történet valahogy pont beletrafált a mai koronavírusos, karanténos világvége hangulatba.
Kultúra Orwell igazságai ma is aktuálisak - videóinterjú Haraszti Miklós íróval
Szarvas György | 2020. szeptember 5. 19:33
'84 címmel állítja színpadra az Örkény Színház George Orwell klasszikus antiutópiáját, az 1984-et. Bár a mű elsősorban a kommunista totalitárius rezsimek természetrajzát írta le hátborzongató hitelességgel, a könyv a mai illiberális rendszerek visszásságaira is alaposan rávilágít. A párhuzamokról kérdeztük Haraszti Miklós írót, emberi jogi aktivistát, aki annak idején részese volt a regény szamizdat kiadásának.   
Kultúra "Segíteni tudunk abban, hogy érzelmileg éljük túl a járvány lelki következményeit" - videóinterjú Jászberényi Éva siatsu mesterrel
Szarvas György | 2020. augusztus 23. 19:29
A járvány alatt megnövekedett azok száma, akik a bezártság okozta lelki tünetek, szorongás, depresszió miatta pszichológushoz fordultak.
Kultúra A Balaton, mint a kádári szocializmus "legfelsőbb foka" – videointerjú Kiss Noémi íróval
Szarvas György | 2020. augusztus 22. 22:00
Manapság újra divatba jött a Balaton, kormányzati potentátok ajánlgatják nyakra-főre a népnek. Kiss Noémi írónő könyve viszont a nyolcvanas évekbe repít vissza minket. Abba az időbe, amikor még az NDK-sok lábbelijei, az úgynevezett Honecker-papucsok sorjáztak a stégek előtt, amikor a tó mellett ugyanúgy jól tudta érezni magát a top sportvezető, mint a pendelyben szaladgáló szegény helybéli kislány.   
Kultúra A 10 ezret karistolja a pótfelvételizők száma
MTI | 2020. augusztus 17. 08:00
A második körben az oktatási intézmények nem szoktak ingyenes képzést hirdetni, most a korona-év miatt mégis így tettek. A legtöbben az ingyenesek közül a pedagógusképzést célozták meg.
Kultúra "Minden magára valamit is adó lapnak irodalmat kell közölnie" - videóinterjú Dragomán György íróval
Szarvas György | 2020. augusztus 16. 19:38
Az Index felszámolásával félő, hogy eltűnhet az online térből egy tavaly indult érdekes kezdeményezés is. Egy évvel ezelőtt Dragomán György író hosszas rábeszélésére és győzködésére az Index elindította tárcanovella rovatát, és ezzel a közéleti portálon is helyet biztosított az irodalomnak. A műfaj hagyományairól, és további lehetőségeiről beszélgettünk az íróval. 
Kultúra Sikerre vitte a gyógyfüves vállalkozást, pedig azt hitte, tönkreteszi
Szarvas György | 2020. augusztus 9. 17:06
A "bükki füvesember", Szabó Gyuri bácsi egy időben egyszemélyes intézmény volt. Szedte, válogatta, szárította a gyógyhatású növényeket gyomorbántalomra, magas vérnyomásra, vesére, prosztatára, és még sok minden másra. Ahhoz azonban, hogy a kezdeményezés egy jól működő vállalkozássá fejlődjön lánya,  Lopes-Szabó Zsuzsanna is kellett, akivel közösen sikerre vitték a Györgytea Kft-t. Lopes-Szabó Zsuzsanna, a cég ügyvezetője mindezért nemrég megkapta 2020 Legsikeresebb Női Vállalkozója díjat. 
Friss
hírlevél