<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Vasárnap van pont harminc éve, hogy a mindenféle előkészítés nélkül, egy hirtelenjében bejelentett benzináremelés miatt a hazai fuvarozótársadalom blokád alá vonta az ország közútjait, napokig megbénítva az életet. A tiltakozás végül a tárgyalóasztalhoz ültette a kormány képviselőit, és kompromisszumos megállapodás született az ügyben.  

A cikk eredetileg laptársunk, az eletforma.hu oldalán jelent meg. 

A rendszerváltás utáni első szabad október 23-át hatalmas csinnadrattával tartották meg 1990-ben. Ünnepi ülés az országházban, megemlékezés a Műegyetemen, és ebben az évben rendezték meg a magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozóját is.

Az eltorlaszolt Erzsébet híd budai hídfője.(Fotó: MTI/Záray Péter)

Igazi ünnepi hangulatban volt tehát az ország, ezért is hathatott kiábrándítóan a két nappal későbbi hivatalos bejelentés: a kormány 65 százalékkal, 56 forintra emeli a benzin literenkénti árát. A csalódás egyik fő kiváltó oka nem is annyira a brutális mértékű áremelés volt, sokkal inkább az, hogy a korabeli hivatalos kommunikáció végig tagadta, hogy a kabinet bármiféle ilyen lépésre készülne.

A Magyar Távirati Iroda még az intézkedés napján is arról tudósította a közvéleményt, hogy a kormány október 25-i ülésének napirendjén nem szerepel a benzináremelés, viszont az aznap délután megtartott parlamenti sajtótájékoztatón már meghozott döntésként jelentették be a drágulást.

Az akkor frissen önmagára talált szabad sajtó persze tette a dolgát, és már napokkal a döntés megszületése előtt 56-62 forintos benzinárról cikkeztek, sőt az intézkedés bejelentésének időpontját is majdnem sikerült napra pontosan eltalálni.

A szocializmust még csak pár hónapja maga mögött hagyó ország gyakorlatilag először szembesült azzal, hogy az árak nem csak mérsékelt ütemben, és viszonylag kiszámítható időközönként emelkedhetnek, és hogy az eufemisztikus kifejezéssel ár-rendezésnek nevezett áremelés már végképp a múlté.

Az is igaz persze, hogy az üzemanyag árait a szocializmus idején központilag szabták alacsonyabbra és kompenzálták is. Ezt a gyakorlatot pedig a szovjet blokk és a KGST felbomlása után már nem lehetett fenntartani.

Ráadásul a világban háború dúlt, ami pont a legfontosabb kőolaj-lelőhelyeket érintette: a kuvaiti olajmezőket megszálló irakiak ellen az amerikai hadsereg vonult éppen fel, és akadozott az olajellátás a Szovjetunió felől is; az olaj világpiaci ára meredeken emelkedni kezdett.

Voltak vidám pillanatok is. (Fotó: MTI/Kabáczy Szilárd)

A világpolitikai cunami ráadásul akkor érte az országot, amikor az akkor már nagybeteg Antall József miniszterelnök kórházban volt, a tizenegy miniszterből pedig négy külföldön tartózkodott. A kormányfőt távollétében Horváth Balázs belügyminiszter helyettesítette, kevés sikerrel. Bizonyára sokan emlékeznek a Parlament ablakában bemutatott nagyjelenetére…

Az események október 25-én este fordultak komolyra, amikor a CB-rádiókon önmagukat megszervező pesti taxisok lezárták a főbb csomópontokat, és délután a budapesti Hősök terén, majd a Kossuth téren gyülekeztek. A tüntetők ez utóbbi helyen találkoztak Siklós Csaba közlekedési miniszterrel, aki nem volt hajlandó átvenni petíciójukat. Olaj a tűzre, mondhatnánk a helyzethez illő módon.

A taxisok nem késlekedtek a csattanós válasszal, lezárták Budapest összes hídját, megbénítva a város közlekedését, éjféltől pedig országossá szélesedett a blokád, amelyhez csatlakoztak a magán- és teherfuvarozók is.

Október 26-án az ország főútjain, a nagyobb városokban szinte teljes volt a blokád, a határokon állt a forgalom. A Ferihegyi repülőteret a fővárosból nem lehetett megközelíteni. Budapest belső területein egyedül a metró közlekedett. A tüntetők csak a mentőket és az egyéb megkülönböztetett jelzést viselő, illetve az élelmiszert szállító gépkocsikat engedték közlekedni.

A rendszerváltás évében Budapesten akkor több volt a személyfuvaros, mint New Yorkban: a mai hatezer taxisengedélyhez képest akkor még húszezren éltek ebből legálisan.

Barna Sándor budapesti rendőrfőkapitány este fél tízre érte el a Lánchíd blokádjának feloldását, és tárgyalást ígért. A dolgok azonban nem jutottak előbbre, október 26-án a főváros közlekedése lebénult.

Az események kulcsszereplője volt Horváth Balázs, akkori MDF-es belügyminiszter, akinek sugallatára 26-án rendőri erődemonstrációra is sor került az Árpád-hídnál. Barna Sándor főkapitány azonban még aznap közölte, hogy amennyiben erőszak alkalmazására utasítják, lemond.

Október 27-re a sztrájk, valójában blokád országossá vált.

Göncz Árpád akkori köztársasági elnök a televízióban elmondott beszédében azt javasolta, függesszék fel a rendeletet, és kérte a taxisokat a blokád abbahagyására. Javaslata azonban süket fülekre talált.

Elütötték az időt. (Fotó: MTI/Kozma István)

A fuvarozók és a kormány közötti tárgyalások ekkor már egész nap tartottak, este pedig a kormány kinyilvánította, hogy az Érdekegyeztető Tanács október 28-án megtartandó ülése elé viszi az ügyet, és ott olyan megoldást terjeszt elő, amelynek révén meghatározott feltételek között elképzelhető literenként 10 forintos kedvezmény. A megegyezés feltételéül pedig a blokád megszüntetését szabták.

Október 28-án, vasárnap délben a Munkaügyi Minisztériumban, a népnyelv által csak spenótháznak nevezett épületben megkezdődött az Érdekegyeztető Tanács ülése.

A tárgyalást a televízió élőben közvetítette, gyakorlatilag az egész ország a képernyőkre tapadt azon a napon.

A kormány részéről Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter és Rabár Ferenc pénzügyminiszter vezette a tárgyalást, a munkavállalók küldöttségét Forgács Pál, a Szakszervezeti Kerekasztal elnöke, valamint Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, a munkaadókét pedig Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke vezette, aki ekkor tett szert országos ismertségre szereplésével.

Az estére megszületett megállapodás szerint október 29-én 24 órától 12 forinttal csökkentik a megemelt benzinárakat, amelyek az árliberalizálással összefüggő törvények hatályba lépésig érvényesek. A kormány képviselői a televízió nyilvánossága előtt megígérték, hogy a demonstrációban résztvevőket nem vonják felelősségre.

A megállapodás aláírása után Antall József miniszterelnök kórházi betegszobájában a televíziónak adott úgynevezett "pizsamás interjúban" elismerte, hogy a benzináremelés bejelentésével összefüggő előkészítő munkában hibákat követtek el. Szerinte - mint mondta - a megállapodás létrejötte után előállt helyzetben nincsenek vesztesek és győztesek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Sok mindenben hasonlít a hajdani szamizdat és a mai online sajtó
Szarvas György | 2022. január 2. 13:15
Éppen negyven éve jelent meg a legrangosabb hazai szamizdat folyóirat, a Beszélő. Haraszti Miklós, a lap egyik korabeli szerkesztője ebből az alkalomból érdekes összevetést tett a nyolcvanas évek és a mostani nyilvánosság szerkezetével kapcsolatban. A nyilvánvaló különbségek mellett komoly hasonlóságok is tetten érhetők a két korszak között.
Kultúra 2 perc, és mehetsz a Budapest Borfesztiválra!
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 9. 12:17
Szánj ránk 2 percet és nyerj páros belépőt a 30. Budapest Borfesztiválra!
Kultúra Jövőre visszatér a Sziget fesztivál
MTI | 2021. augusztus 3. 10:46
2022. augusztus 10-15. között rendezik meg.
Kultúra Magyar História: Ezerszáz év, puha kötésben
Szarvas György | 2021. május 16. 14:22
Már-már unalomig ismert toposz, hogy a magyar társadalom nem sokat tud saját történelméről, és hogy ebben a megismerési folyamatban maga a történettudomány sem igazán siet a segítségére. A Magyar História most megjelent hétkötetes változata mindennek élő cáfolata, úgynevezett bookazine, azaz tartalmában egy komoly, friss történelmi kutatásokat felvonultató könyv, viszont mindez felgyorsult korunk igényeinek megfelelően magazin formátumban. A kötetekről Medgyesy Zsófia sorozatszerkesztővel beszélgettünk. 
Kultúra Hol van már a járvány? Hatalmas partit csaptak Vuhanban
Privátbankár.hu | 2021. május 3. 15:54
Több ezren vettek részt a hagyományos vuhani könnyűzenei fesztivál, a Strawberry Music Festival szombati nyitónapján. Az esemény különlegességét az adta, hogy ebből a közép-kínai városból indult el a pár hónap alatt pandémiává fejlődő Covid-19, és ez az a milliós megacity, mely először szenvedte meg a teljes lezárást.
Kultúra A Szabad Európából tudta meg, hogy övé az Oscar-díj - videóinterjú Rófusz Ferenccel
Szarvas György | 2021. április 4. 17:59
Rófusz Ferenc A légy című animációs filmjével érdemelte ki az Amerikai Filmakadémia legmagasabb elismerését. A díjat azonban nem vehette át azonnal, a korabeli magyar hivatalosságok ugyanis megakadályozták, hogy kiutazzon a gálára.
Kultúra A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke
Privátbankár.hu | 2021. március 17. 13:08
A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéli oda „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.
Kultúra Nem a csend az alternatíva - a noÁr Mozgalom így készül március 15-re
Szarvas György | 2021. március 14. 18:43
Újabb klippel készül nemzeti ünnepünkre a noÁr Mozgalom, és személyesen Molnár Áron színművész. A Magyar cím alatt futó számban arra keresik a választ, hogy valójában mitől is érezhetjük magunkat magyarnak. Mivel a rap-számokat általában is bombaként kezelik, így számíthatunk arra, hogy a 15-én ez a szám is robbanni fog.  
Kultúra "Évek óta döglődik a POSZT" - videóinterjú Bagossy László rendezővel
Szarvas György | 2021. március 6. 14:53
Eddigi formájában megszűnik a POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) névre hallgató színházi szemle. Az elmúlt évek már igencsak elromlott hangulatú fesztiváljairól, árulókról, átpolitizálódásról, SZFE-ről és a lehetséges jövőről kérdeztük a POSZT-on két díjat is elnyerő Bagossy László rendezőt, egyetemi tanárt. 
Kultúra Hun az igazság? Tananyagba emelték a történelmi fantazmagóriákat
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 19:03
Eddig az általános iskolai történelem oktatás alapját a kutatásokból levont tények adták, most változott a helyzet. A magyarság vélt hőstörténete került a tankönyvekbe, az oktatóknak ezt kell most tanítani. Mindez számos történelemtanár nézetével szembe megy, ráadásul a Nemzeti Alaptanterveben foglaltaknak sem feltétel felel meg a tananyag.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló