BUX
37 317.04
+3.75%
+1 350.00
OTP
11 390.00
+5.46%
+590.00
MOL
2 012.00
+5.01%
+96.00
RICHTER
6 770.00
+1.80%
+120.00
MTELEKOM
394.00
-0.38%
-1.00
 
2020. január 1. 16:15

2020-ban minden bizonnyal sok szó esik majd a 100 éve megkötött trianoni békeszerződésről a hétköznapok és a tudományosság szintjén egyaránt. Ez utóbbit előlegezi meg Gyáni Gábor történésznek az ÉS évvégi ünnepi számában megjelent írása. Szerinte a veszteségek szelektív felmérése nem lenne haszontalan.

fotó: depositphotos.com

Gyáni Gábor az írás felvezető részében arra figyelmeztet, hogy amikor számba vesszük a kétségtelen veszteségek tárgyi elemeit, akkor semmiképpen sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a veszteségek korántsem beszélnek önmagukért, bár manapság sokan ezt így gondolják.

Tény, írja, hogy az ország területi, népességi, gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt megkisebbedett. A területi és népességi változások pontosan leírhatók az imént is használt mennyiségi paraméterekkel, a gazdasági fejlemények azonban nem feltétlenül fejezhetők ki ezen a módon. És itt jön Gyáni írásának egyik fontos megállapítása, miszerint a kisebb gazdaság fogalma nem feltétlenül jelent automatikusan csökkent értékűséget is.

A történeti kutatások mára jórészt pontos adatolással bizonyították, hogy a határváltozásokkal olyan gazdasági erőforrások, bányák, erdők, stb. kerültek az utódállamok birtokába, melyek a megkisebbedet területű Magyarország számára egyértelmű hiányként jelentkeztek, ám Gyáni szerint az még sem állítható kategorikusan, hogy az új országhatárok eleve determinálták volna az ország későbbi gazdasági teljesítményét.

Léteznek olyan gazdaságtörténészi álláspontok, miszerint a hazai gazdasági fejlődést a Horthy-korszakban nem csak az imént említett gazdasági erőforráshiány határozta meg, de legalább ilyen súllyal esett latba a rendelkezésre álló emberi erőforrás is, amiben pedig nem is álltunk olyan rosszul, elég csak az utódállamokból 1920 után nekiinduló százezernyi, magasan kvalifikált magyar menekültre gondolni. Gyáni véleménye az, hogy a korabeli Magyarország nem is a legmegfelelőbb módon alkalmazkodott a megváltozott mozgástérhez, amiben az akkor regnáló elitet is ludasnak tekinti némiképpen a történész.

A soknemzetiségű Magyarország felbomlásával a szuverenitását évszázadok óta teljes mértékben visszanyerő ország egy igencsak nagyfokú homogenitásra is szert tett. Ráadásul emiatt a társadalmi rétegződést, a vagyoni és jövedelmi eloszlást tekintve egy jóval integráltabb, belső kohézióját tekintve egy a korábbinál jóval egységesebb jelleget öltött magára az ország, ami a gazdaság szempontjából egyáltalán nem tekinthető másodrendűnek.

Gyáni a veszteségek számbavételekor megjegyzi, hogy bár fontos ipari és városi központok, régiók (Felvidék, Erdély mezőségi régiója, Partium és Bácska) kerültek el az országtól, viszont az akkori legelmaradottabb gazdasági térségek is kívül rekedtek az önkényesen meghúzott határokon, így például Kárpátalja, Székelyföld és Felvidék északkeleti része.

Az utóbb említett térségekre a századfordulót követően a kormányzati szervek, mint gazdaságilag szanálandó, megsegítendő térségekre tekintettek, ezért bármily szokatlanul is hangzik – írja Gyáni, de kijelenthető: az a tény, hogy ezek a területek Trianonnal elvesztek, súlyos ballaszttól „szabadította meg” a trianoni magyar társadalmat.

A fájdalmas veszteség tudatában sem tagadható, hangsúlyozza Gyáni, hogy az országnak előbb, vagy utóbb rendkívül komoly erőfeszítéseket kellett volna tennie, hogy a magterületek színvonalára emelje az elmaradott gazdasági régiókat.

Gyáni szerint a veszteségek szelektív felmérése azzal a tanulsággal jár tehát, hogy a trianoni Magyarország olykor előnyt is kovácsolhatott (volna) egyik, vagy másik veszteségéből, melyek viszont más szempontból meglehetősen kedvezőtlen feltételeket teremtettek – többek között – a gazdasági alkalmazkodás számára.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Kultúra Új rendelet élesedett, koncertezhet hétvégén a Tankcsapda
Privátbankár.hu | 2020. május 29. 09:46
A kormány áldását adta arra, hogy péntektől vasárnapig autós könnyűzenei koncerteket lehet tartani.
Kultúra Élet a négy fal között – mit tanulhatunk a hikikomoriktól?
Wéber Balázs | 2020. május 6. 20:01
Nem bírja a több hónapos bezártságot? A japán hikikomorik évekig élnek a külvilágtól elzárva. Egy részük élvezi, hogy a maga ura lehet, újratervezi életét, szabadjára engedi kreativitását. Az izolációnak persze komoly árnyoldalai is vannak.
Kultúra Eldőlt: idén nem lesz Sziget, se Balaton Sound, se Volt fesztivál
Privátbankár.hu | 2020. április 30. 14:24
A szervezők azután döntöttek így, hogy kiderült: augusztus 15-ig nem lehet 500 főnél nagyobb rendezvényeket tartani a koronavírus miatt.
Kultúra Nem akarunk stresszelni, de muszáj elkezdeni a karácsonyi tervezést
Privátbankár.hu | 2020. április 4. 18:44
Úgy tűnik, mégiscsak van remény a Netflixnek: ritkán ugyan, de előfordul, hogy a rendkívül felszínes munka eredménye egy valóban értékes alkotás lesz. Aki úgy gondolja, hogy a karácsonyi hangulathoz elengedhetetlen egy A diótörő-előadás, azoknak van egy jó hírünk. A bejglit még tényleg korai lenne megsütni, de van, ami nem tűr halasztást.
Kultúra A pszichiátriai kezeléseket is felforgatja a járvány
Privátbankár.hu | 2020. április 4. 06:30
A koronavírus-járvány magyarországi elterjedése alaposan felforgatta a pszichiátriai betegek életét, de az ellátás egész rendszerét is. Időközben megjelentek a rendeléseken a vírusfóbiások, a kórházak pszichiátriai osztályain a személyes kapcsolatok megszakadása a korábbiaknál sokkal nehezebb helyzetet idézett elő, az orvosokon és az ápolószemélyzeten hatalmas lett a nyomás. A lapunk által megkérdezett egyik pszichiáter pedig a cikk készülésekor kapta el a kórt. 
Kultúra Könyvajánló: Magánszféra és hatalom
Privátbankár.hu | 2020. április 1. 17:10
Napjainkra az információ a hatalom egyik legfőbb eszközévé vált. Jogos tehát a kérdés, hogy milyen adatokat, információkat követelhet és szerezhet meg a politikai vezetés a társadalom tagjairól, más országok állampolgárairól vagy épp a piaci résztvevőkről arra hivatkozva, hogy mindez az ő védelmüket szolgálja – például terrortámadás vagy vírusjárvány veszélye esetén.  
Kultúra Elmarad a Budapesti Tavaszi Fesztivál
Privátbankár.hu / MTI | 2020. március 28. 18:00
Nem tartják meg az április és 3. és 19. közötti időszakra tervezett 40. Budapesti Tavaszi Fesztivált (BTF) a koronavírus okozta nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzet miatt.
Kultúra Gangon élni világnézet
Szarvas György | 2020. március 27. 20:01
Olaszországban a balkonon koncerteznek, Magyarországon pedig a gangélet kezd újraéledni a koronavírus-járvány alatt. Munkatársunk egy tárcanovellában örökítette meg tapasztalatait.
Kultúra Koronavírus: Facebook-csoport segíti a tájékoztatást egy somogyi településen
Szarvas György | 2020. március 22. 11:29
Vidéken is helyzet van koronavírus ügyben, bár erről kevesebb szó esik. Karádon, egy kis somogyi településen már nyolcan vannak önkéntes karanténban, nem tudni, hogy a hétfőn megérkezett német és svájci háztulajdonosok érintettek-e, és hogy az iskolabezárással hogyan oldják meg a rászoruló gyerekek étkeztetését. Egy civil Facebook-csoport talán segít majd.
Kultúra Mi lesz a színészekkel?
Privátbankár.hu | 2020. március 21. 18:35
Köztudott, hogy a koronavírus-járvány következtében az elmúlt napokban bezártak a színházak, elmaradnak az előadások, fellépések. Kíváncsiak voltunk, hogy a színházaknak van-e elképzelése arról, hogy hogyan, miből fizetik a művészeiket.
Friss
hírlevél