Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
2020-ban minden bizonnyal sok szó esik majd a 100 éve megkötött trianoni békeszerződésről a hétköznapok és a tudományosság szintjén egyaránt. Ez utóbbit előlegezi meg Gyáni Gábor történésznek az ÉS évvégi ünnepi számában megjelent írása. Szerinte a veszteségek szelektív felmérése nem lenne haszontalan.
fotó: depositphotos.com

Gyáni Gábor az írás felvezető részében arra figyelmeztet, hogy amikor számba vesszük a kétségtelen veszteségek tárgyi elemeit, akkor semmiképpen sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a veszteségek korántsem beszélnek önmagukért, bár manapság sokan ezt így gondolják.

Tény, írja, hogy az ország területi, népességi, gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt megkisebbedett. A területi és népességi változások pontosan leírhatók az imént is használt mennyiségi paraméterekkel, a gazdasági fejlemények azonban nem feltétlenül fejezhetők ki ezen a módon. És itt jön Gyáni írásának egyik fontos megállapítása, miszerint a kisebb gazdaság fogalma nem feltétlenül jelent automatikusan csökkent értékűséget is.

A történeti kutatások mára jórészt pontos adatolással bizonyították, hogy a határváltozásokkal olyan gazdasági erőforrások, bányák, erdők, stb. kerültek az utódállamok birtokába, melyek a megkisebbedet területű Magyarország számára egyértelmű hiányként jelentkeztek, ám Gyáni szerint az még sem állítható kategorikusan, hogy az új országhatárok eleve determinálták volna az ország későbbi gazdasági teljesítményét.

Léteznek olyan gazdaságtörténészi álláspontok, miszerint a hazai gazdasági fejlődést a Horthy-korszakban nem csak az imént említett gazdasági erőforráshiány határozta meg, de legalább ilyen súllyal esett latba a rendelkezésre álló emberi erőforrás is, amiben pedig nem is álltunk olyan rosszul, elég csak az utódállamokból 1920 után nekiinduló százezernyi, magasan kvalifikált magyar menekültre gondolni. Gyáni véleménye az, hogy a korabeli Magyarország nem is a legmegfelelőbb módon alkalmazkodott a megváltozott mozgástérhez, amiben az akkor regnáló elitet is ludasnak tekinti némiképpen a történész.

A soknemzetiségű Magyarország felbomlásával a szuverenitását évszázadok óta teljes mértékben visszanyerő ország egy igencsak nagyfokú homogenitásra is szert tett. Ráadásul emiatt a társadalmi rétegződést, a vagyoni és jövedelmi eloszlást tekintve egy jóval integráltabb, belső kohézióját tekintve egy a korábbinál jóval egységesebb jelleget öltött magára az ország, ami a gazdaság szempontjából egyáltalán nem tekinthető másodrendűnek.

Gyáni a veszteségek számbavételekor megjegyzi, hogy bár fontos ipari és városi központok, régiók (Felvidék, Erdély mezőségi régiója, Partium és Bácska) kerültek el az országtól, viszont az akkori legelmaradottabb gazdasági térségek is kívül rekedtek az önkényesen meghúzott határokon, így például Kárpátalja, Székelyföld és Felvidék északkeleti része.

Az utóbb említett térségekre a századfordulót követően a kormányzati szervek, mint gazdaságilag szanálandó, megsegítendő térségekre tekintettek, ezért bármily szokatlanul is hangzik – írja Gyáni, de kijelenthető: az a tény, hogy ezek a területek Trianonnal elvesztek, súlyos ballaszttól „szabadította meg” a trianoni magyar társadalmat.

A fájdalmas veszteség tudatában sem tagadható, hangsúlyozza Gyáni, hogy az országnak előbb, vagy utóbb rendkívül komoly erőfeszítéseket kellett volna tennie, hogy a magterületek színvonalára emelje az elmaradott gazdasági régiókat.

Gyáni szerint a veszteségek szelektív felmérése azzal a tanulsággal jár tehát, hogy a trianoni Magyarország olykor előnyt is kovácsolhatott (volna) egyik, vagy másik veszteségéből, melyek viszont más szempontból meglehetősen kedvezőtlen feltételeket teremtettek – többek között – a gazdasági alkalmazkodás számára.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Egy mai Opera nem lehet minden részletében azonos a másfélszáz évvel ezelőttivel - véli Zoboki Gábor
Szakonyi Péter | 2021. január 24. 18:15
Korszerűsítés vagy teljes műemléki rekonstrukció? Éveken át e kettő között hányódott az Operaház felújítása. Míg az előbbi alapvetően ráncfelvarrást, az utóbbi viszont a pincétől a padlásig tartó restaurálást és korszerűsítést jelent - persze sokmilliárd forintos különbséggel. A nemzeti dalszínházat most már bizonyosnak látszik, hogy decemberben átadják - az idén. A részletekről Zoboki Gábort az Opera teljeskörű rekonstrukciójáért felelős építészt kérdeztük.
Kultúra A karrier-történet már kevésbé érdekes - Bereményi Géza a Magyar Copperfield című regényéről és a memoár irodalomról
Szarvas György | 2021. január 24. 11:52
Bereményi Géza holnap ünnepli 75. születésnapját. A Cseh Tamás dalok nagy részének szerzője, és több kultikus film rendezője tavaly jelentette meg nagy sikerű önéletrajzi ihletésű regényét, a Magyar Copperfieldet. A könyvről, a pandémiáról és az élet egyéb fontos kérdéseiről beszélgettünk a szerzővel.  
Kultúra Kérdés, hogy a nézők hol fogják találni magukat a vírus után - videóinterjú Kern Andrással
Szarvas György | 2021. január 17. 05:05
Idén Kern Andrásnak ítélte oda titkos szavazással a Vígszínház társulata a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. A díjátadás azonban a koronavírus miatt elmaradt - most első alkalommal 1987 óta. A népszerű színésszel beszélgettünk magáról a díjról, felidéztük Ruttkai Éva emlékét, de szót ejtettünk olyan aktuális dolgokról is, mint a pandémia és az SZFE ügye.  
Kultúra Ha ránézek, nem érzem igazán komfortosan magam - Torma Tamás építészetkritikussal beszélgetünk Makovecz Imre építészetéről
Szarvas György | 2021. január 10. 06:10
Az év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány  Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal. 
Kultúra Értékes ingatlant kap a Magyarországra érkező kínai egyetem
Privátbankár.hu | 2021. január 1. 11:31
820 millió forintos ingatlant kaphat a Fudan Egyetem a közlönyben szereplő kormányhatározat szerint.
Kultúra Amikor a pizzafutár hozza a könyvet
Szarvas György | 2020. december 19. 18:13
A karácsony hagyományosan az az ünnep, amikor szívesen ajándékozunk egymásnak könyvutalványt, vagy éppen éves operabérletet. A járvány második hulláma, és az előadások streamelt közvetítése viszont ezt a jó szokásunkat is alaposan átírhatja. Összeállításunkban egy könyvkiadó kreatív igazgatóját, a Bábszínház igazgatóját és az Operaház sajtófőnökét kérdeztük.
Kultúra Sokkal kevesebb önsajnálat, és sokkal több cselekvés kellene - videóinterjú Kerekes Viktóriával és Horgas Péterrel
Szarvas György | 2020. december 13. 17:19
Egy színésznő és egy díszlettervező, akik az eredeti szakmájuk mellett manapság lakásfelújítással és kertépítéssel is foglalkoznak. Részben jövedelem kiegészítésként, de nem csak azért. Sőt! Úgy látják, hogy a járvány olyan mélyreható társadalmi változásokat indított el, hogy eddigi életünket már nem folytathatjuk tovább, és a közösségi cselekvés terén kell új utakat keresnünk. Videóinterjúnkban is erről beszéltek. 
Kultúra Mint emberiség nem tudunk a természet nélkül élni - videóinterjú Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval
Szarvas György | 2020. december 6. 14:34
Egy élet a bolygónkon címmel fut hetek óta a Netflixen David Attenborough rendkívül személyes filmje arról, hogyan pusztítjuk el magunk körül szisztematikusan a természeti környezetet. Ez a fajta vészkiáltás talán felhívja az emberek figyelmét arra, hogy immár a 24. órában vagyunk, és ha nem teszünk semmit, akkor nem csak gyerekeink és unokáink, de mi magunk is megélhetjük a következő "tömeges kipusztulást". A lehetséges forgatókönyvekről beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval.
Kultúra 1,8 milliárd forint pótlólagos támogatás a folyóiratoknak – mely orgánumok részesülhetnek majd belőle? 
Szarvas György | 2020. december 5. 17:24
Demeter Szilárd komoly felháborodást kiváltó holokausztos írása kissé elterelte a figyelmet arról, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként, egy november közepi kormányhatározat értelmében jövőre jókora összeg fölött fog rendelkezni, amikor az irodalmi és kulturális folyóiratok támogatása kerül majd napirendre.
Kultúra A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM
Privátbankár.hu | 2020. november 30. 15:43
A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.
Friss
hírlevél