Az ipari forradalom úgy indult, hogy Angliában (és Walesben) szenet kezdtek felhasználni a vasgyártásban, ami lehetővé tette az ipari célokra sokkal inkább használható acélgyártás beindulását. A sokkal jobb minőségű fémből már lehetett vasúti síneket és gőzgépet építeni, a gőzgépeket pedig, mindenekelőtt a gőzmozdonyt, meg lehetett hajtani szénnel. Így aztán óriási igény lett a szénre, a kisszámú felszíni kitermelőhely mellett rengeteg mélyművelésű szénbányát fúrtak. 100 évvel ezelőtt már 3000 ilyen bánya egymillió embert foglalkoztatott.
Aztán jött az olajkorszak, a szén lassan a háttérbe szorult, de az áramtermelésben még nagy szerepe maradt. Végül most előretörnek a megújuló energiaforrások is, világszerte csökken a szén iránti igény, ezért úgy leesett az ára, hogy Nagy-Britanniában nincs már értelme felhozni azt a mélyből. Amennyi még kell, azt importálják olyan országokból, mint Ausztrália, Kolumbia vagy Oroszország.
Júniusban még 3 bánya volt, egyben 30-án állt le a termelés, egy másikban ma van az utolsó nap. Decemberre már minden bánya zárva lesz.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
