Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p
Az Eurostat frissítette a relatív szegénységi résre vonatkozó statisztikáját a 2018-ban felvett, tehát valójában 2017. évi adatokkal, ebből az látszik, hogy Magyarországon ismételten nőtt a különbség az évek óta tartó csökkenés után. Nemcsak, hogy mélyebbé vált a szegénység az országban, a szegénységi küszöb alatt élők átlagjövedelme sem növekszik kellő ütemben.
(MTI Fotó: Mohai Balázs)

A Központi Statisztikai Hivatal oldalán elérhető definíció szerint a relatív szegénységi rés a „szegények korcsoportok és nemek szerinti mediánjövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb százalékában kifejezve.”

Ez elsőre elég komplikáltnak tűnhet, ám egy nagyon fontos szociális mutatóról van szó. A relatív szegénységi rés lényegében azt fejezi ki, hogy a szegénységi küszöb alatt élők helyzete mennyire intenzíven rossz, és az átlagos keresetük mennyire van távol azokétól, akik statisztikai szempontból már nem tekinthetőek szegénynek.

A szegénységi küszöböt úgy számolják ki, hogy veszik egy ország háztartásainak az adózott, szociális támogatások után megmaradó bevételeiből kalkulált mediánértékének 60 százalékát. Magyarországon a szegénységi küszöb 2018-ban a KSH adatai alapján, éves szinten 1 006 249 forint, míg havi lebontásban 83 855 forint volt.

Mélyül a szegénység Magyarországon

Az évek óta tartó csökkenés után indult ismételten növekedésnek a szegények lemaradása, hanem az elmúlt 10 évben nem volt ennyire mély a magyarországi szegénység. A mutató 2014-ben kisebb csúcspontot ért el, mivel 22,1 százalékon állt, ám az évek során csökkenni kezdett, egészen a 2017-ben mért 16,7 százalékos szintre – azaz az évek folyamán a hazai szegények lemaradása csökkent. Ehhez képest egészen meglepően magas a fordulatot hozó 2018-as 24,1 százalékos adat.

A szegénység intenzitása, a szegénységi rés nem más, mint a szegények jövedelmének a szegénységi küszöbtől számított átlagos távolsága, és ahogy azt a cikkben már korábban is írtuk, ez százalékban kifejezve a relatív szegénységi rés. Miután az Eurostat és a KSH oldalain elérhetőek mind a relatív szegénységi rés, mind a szegénységi küszöb korábbi adatai, utánaszámoltunk, hogy az elmúlt években hogy alakult a szegények átlagjövedelme.

Havonta 63 645 forint

2016-ban 886 803 forint volt az éves szegénységi küszöb, míg a relatív szegénységi rés 18,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme 81,2 százaléka volt a szegénységi küszöb értékének, azaz 720 ezer forintos bevételre tettek szert abban az évben.

2017-ben 932 162 forintra emelkedett a szegénységi küszöb éves szinten, míg a rés 16,7 százalékra csökkent, így a szegények átlagjövedelme is közelebb jutott a vízválasztó szinthez – már a szegénységi küszöb 83,3 százalékát megkeresték. Az éves jövedelmük 776 500 forintra emelkedett.

De mi a helyzet 2018-ban? Nos, a tavaly felvett adatok alapján a szegénységi küszöb értéke 1 006 249 forint volt, míg a relatív szegénységi rés 24,1 százalékra ugrott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme az 1 006 249 forint 75,9 százalékának felelt meg, ami 763 742 forint. Érdekesség, hogy ez alapján 2018-ban az ő átlagjövedelmük havonta 63 645 forint volt.

Összességében a 2017-es és 2018-as adatokat megnézve, számszerűsítve nem látszik olyan jelentős romlás a szegények helyzetében, hiszen összesen csak kevesebb, mint 13 ezer forinttal csökkent az éves átlagjövedelem, ami havi bontásban alig 1500 forint.

Ennek ellenére mindenképpen aggodalomra ad okot az, hogy miközben a szegénységi küszöb 2016 és 2018 közt 13,4 százalékkal emelkedett, addig a szegények átlagjövedelme csak 6 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A közmunkások helyzete

Ha a híradásokat nézzük, Magyarországon minden jel arra mutat, hogy folyamatosan növekednek a bérek, a KSH legutóbbi jelentése is kétszámjegyű emelkedésről tanúskodik, és a mutató 2018-as, szignifikáns romlásának hátterében is elsősorban a bérek látványos emelkedése áll, mivel ez felhúzta a szegénységi küszöb értékét az egymillió forint feletti szintre. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan nem lehet elfeledkezni a közmunkásokról és az alacsony fizetésükről sem.

A rossz anyagi helyzetben lévő magyarok közt ugyanis sok a közmunkásként dolgozó, akiket például a jellemzően alacsony végzettségük miatt nehezen lehetne a versenyszférában foglalkoztatni, és nem is nagyon van rájuk igény. Az Mfor.hu idén januárban arról írt, hogy immáron harmadik éve, 2019-ben sem tervez a kormány béremelést a közfoglalkoztatottaknál, így az ő lemaradásuk biztosan nőni fog, bármit is mutat a havi kereseti statisztika.

A románoknál nagyobbak a különbségek

A nemzetközi összehasonlításért a 2017-ben felvett adatokig kell visszamenni, miután az Eurostat még nem tette közzé minden ország 2018-as számait. Összességében az látszik, hogy a környező országokban hasonló szinten áll a relatív szegénységi rés, mint Magyarországon. A mutatók jellemzően stagnálnak, viszont Romániában sokkal nagyobb lemaradásban vannak a szegénységi küszöb alatt élők.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Karácsony Gergely a nemzetközi piachoz fordul
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 15:25
A főpolgármester pénteken jelentette be, hogy nemzetközi építészeti tervpályázatot írnak ki Rákosrendező fejlesztésére.
Makro / Külgazdaság A nap képe: érdekes fotó bukkant fel Mészáros Lőrincről
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 15:01
Saját alapítványának rendezvényén láthattuk. Nem egyedül.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: a magyar kormány józan ésszel felfoghatatlan nyomás alatt áll
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 13:11
Pedig a beszéd összefoglalójába az elmúlt napok fejleményei be se fértek.
Makro / Külgazdaság Elveszni hagy a kormány 100 milliárdnyi uniós forrást?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 12:53
Három éve megvan a pénz, de még a pályázatokat sem írták ki.
Makro / Külgazdaság Szombaton hiába keresünk valamit a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 12:09
Pedig már pénteken se volt.
Makro / Külgazdaság Teljesen elhibázott Lázár János rendelete?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 11:53
A kisebb településeken élőknek fájhat igazán a plázastop-szigorítás a szakmai szervezet szerint.
Makro / Külgazdaság 1,3 ezer milliárd forint – ennyit hoztak a magyar szolgáltatások
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 08:47
Közzétette a KSH a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának alakulását.
Makro / Külgazdaság Éledezik a magyar export? Friss adatok jöttek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 08:31
Nagyot javult a mérleg az egy évvel ezelőttihez képest.
Makro / Külgazdaság Szlovákia is újra kap a Barátságból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 06:59
Újraindult az olajtranzit Szlovákiába is a korábban megrongált vezetéken keresztül.
Makro / Külgazdaság Magyarország ma már nemcsak az EU legkorruptabb tagja, hanem a legszegényebb is
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. augusztus 28. 18:50
Ezt is mondta a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Martin József Péter közgazdász, szociológus az augusztus 27-ei élő műsorunkban. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 82. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG