|
| (MTI Fotó: Mohai Balázs) |
A Központi Statisztikai Hivatal oldalán elérhető definíció szerint a relatív szegénységi rés a „szegények korcsoportok és nemek szerinti mediánjövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb százalékában kifejezve.”
Ez elsőre elég komplikáltnak tűnhet, ám egy nagyon fontos szociális mutatóról van szó. A relatív szegénységi rés lényegében azt fejezi ki, hogy a szegénységi küszöb alatt élők helyzete mennyire intenzíven rossz, és az átlagos keresetük mennyire van távol azokétól, akik statisztikai szempontból már nem tekinthetőek szegénynek.
A szegénységi küszöböt úgy számolják ki, hogy veszik egy ország háztartásainak az adózott, szociális támogatások után megmaradó bevételeiből kalkulált mediánértékének 60 százalékát. Magyarországon a szegénységi küszöb 2018-ban a KSH adatai alapján, éves szinten 1 006 249 forint, míg havi lebontásban 83 855 forint volt.
Mélyül a szegénység Magyarországon
Az évek óta tartó csökkenés után indult ismételten növekedésnek a szegények lemaradása, hanem az elmúlt 10 évben nem volt ennyire mély a magyarországi szegénység. A mutató 2014-ben kisebb csúcspontot ért el, mivel 22,1 százalékon állt, ám az évek során csökkenni kezdett, egészen a 2017-ben mért 16,7 százalékos szintre – azaz az évek folyamán a hazai szegények lemaradása csökkent. Ehhez képest egészen meglepően magas a fordulatot hozó 2018-as 24,1 százalékos adat.
A szegénység intenzitása, a szegénységi rés nem más, mint a szegények jövedelmének a szegénységi küszöbtől számított átlagos távolsága, és ahogy azt a cikkben már korábban is írtuk, ez százalékban kifejezve a relatív szegénységi rés. Miután az Eurostat és a KSH oldalain elérhetőek mind a relatív szegénységi rés, mind a szegénységi küszöb korábbi adatai, utánaszámoltunk, hogy az elmúlt években hogy alakult a szegények átlagjövedelme.
Havonta 63 645 forint
2016-ban 886 803 forint volt az éves szegénységi küszöb, míg a relatív szegénységi rés 18,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme 81,2 százaléka volt a szegénységi küszöb értékének, azaz 720 ezer forintos bevételre tettek szert abban az évben.
2017-ben 932 162 forintra emelkedett a szegénységi küszöb éves szinten, míg a rés 16,7 százalékra csökkent, így a szegények átlagjövedelme is közelebb jutott a vízválasztó szinthez – már a szegénységi küszöb 83,3 százalékát megkeresték. Az éves jövedelmük 776 500 forintra emelkedett.
De mi a helyzet 2018-ban? Nos, a tavaly felvett adatok alapján a szegénységi küszöb értéke 1 006 249 forint volt, míg a relatív szegénységi rés 24,1 százalékra ugrott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme az 1 006 249 forint 75,9 százalékának felelt meg, ami 763 742 forint. Érdekesség, hogy ez alapján 2018-ban az ő átlagjövedelmük havonta 63 645 forint volt.
Összességében a 2017-es és 2018-as adatokat megnézve, számszerűsítve nem látszik olyan jelentős romlás a szegények helyzetében, hiszen összesen csak kevesebb, mint 13 ezer forinttal csökkent az éves átlagjövedelem, ami havi bontásban alig 1500 forint.
Ennek ellenére mindenképpen aggodalomra ad okot az, hogy miközben a szegénységi küszöb 2016 és 2018 közt 13,4 százalékkal emelkedett, addig a szegények átlagjövedelme csak 6 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
A közmunkások helyzete
Ha a híradásokat nézzük, Magyarországon minden jel arra mutat, hogy folyamatosan növekednek a bérek, a KSH legutóbbi jelentése is kétszámjegyű emelkedésről tanúskodik, és a mutató 2018-as, szignifikáns romlásának hátterében is elsősorban a bérek látványos emelkedése áll, mivel ez felhúzta a szegénységi küszöb értékét az egymillió forint feletti szintre. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan nem lehet elfeledkezni a közmunkásokról és az alacsony fizetésükről sem.
A rossz anyagi helyzetben lévő magyarok közt ugyanis sok a közmunkásként dolgozó, akiket például a jellemzően alacsony végzettségük miatt nehezen lehetne a versenyszférában foglalkoztatni, és nem is nagyon van rájuk igény. Az Mfor.hu idén januárban arról írt, hogy immáron harmadik éve, 2019-ben sem tervez a kormány béremelést a közfoglalkoztatottaknál, így az ő lemaradásuk biztosan nőni fog, bármit is mutat a havi kereseti statisztika.
A románoknál nagyobbak a különbségek
A nemzetközi összehasonlításért a 2017-ben felvett adatokig kell visszamenni, miután az Eurostat még nem tette közzé minden ország 2018-as számait. Összességében az látszik, hogy a környező országokban hasonló szinten áll a relatív szegénységi rés, mint Magyarországon. A mutatók jellemzően stagnálnak, viszont Romániában sokkal nagyobb lemaradásban vannak a szegénységi küszöb alatt élők.
