<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az albán kommunista vezetés Sztálin 1930-as években alkalmazott erőszakos modernizációját tekintette példaképnek, és ez hamarosan a terrorban is testet öltött.  A Föld első hivatalosan ateista országát napjainkban Törökország reiszlamizálja.  Káncz Csaba jegyzete.

Albánia 1912-ig az Oszmán Birodalom egy elfeledett és visszamaradott szöglete volt.  Itt született 1908-ban egy jómódú muszlim kereskedő fiaként Enver Hodzsa.  Egy francia nyelvi líceumban folytatott tanulmányait követően, 1930-ban állami ösztöndíjjal Franciaországba, a montpellier-i egyetemre került, ahol botanikai tanulmányokat folytatott.

Hamarosan nyilvánvalóvá vált azonban, hogy szélsőbaloldali tevékenységet folytat, ezért megvonták tőle az állami támogatást. 1936-ban haza is tért, majd Albánia 1939-es olasz megszállását követően egy tiranai dohányboltban kezdett szervezkedni a fasiszták ellen.

Viharos történelem: a Szkander bég tér Tiranában. (Depositphotos/rajkosimunovic) Viharos történelem: a Szkander bég tér Tiranában. (Depositphotos/rajkosimunovic)

Ellenállás jugoszláv és brit segítséggel

Rögvest az 1941-ben létrehozott albán kommunista párt élére került, ekkor még ideiglenesen, majd 1943-ban hivatalosan is első titkárrá választották. A kommunista párt létrehozásában mind logisztikailag, mind ideológiailag döntő szerepet játszottak a jugoszláv elvtársak. A háborús ellenállás során pedig az albán partizánoknak a jugoszlávok, de mindenekelőtt a britek segítettek fegyverszállításokkal. 

Mivel az ország felszabadulása után, az 1945 decemberében tartott parlamenti választásokon a kommunisták által vezetett Demokratikus Front az összes mandátumot elnyerte,

Hodzsa Albánia de facto ura lett, és az is maradt egészen 1985-ben bekövetkező haláláig.

Feudalizmusból sztálinista diktatúrába

Hodzsa 75 évvel ezelőtt, 1946. január 11-én, egy átmeneti kormány élén kiáltotta ki a népköztársaságot és nyilvánította megszűntnek a királyságot. 

Kétségtelen érdemei közé tartozik, hogy

vezetésével megkezdődött a feudális Albánia modernizálása.

Jelentős előrelépés történt többek között a törzsi viszonyok és a középkori szokásjogon alapuló vérbosszú visszaszorításában, valamint a jóléti intézkedések területén is.  

A lakosság akkor mintegy 85 százaléka kisparaszti sorban sínylődött.  Klasszikus értelemben vett munkásosztály nem is létezett – amelyre Európában hagyományosan ráépültek a kommunista mozgalmak –, Marx és Lenin munkáit még le sem fordították albán nyelvre. 

A közoktatás fejlesztése, az ingyenes egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer teljes lakosságra történő kiterjesztése, a 80-90 százalékos írástudatlanság felszámolása, a nők egyenjogúsítása komoly eredménynek számított. 

Igaz, az albán király – Zogu – vasutak és ipar nélküli országa nagyon alacsonyra helyezte a lécet. Albánia volt például az egyetlen ország a második világháború előtt Európában, ahol egyetlen egyetem sem működött.

Az új, kommunista kormánynak nem kis fejtörést okozott a nemzetközi elismertetés.  Ez Jugoszlávia és Szovjetunió részéről nem jelentett problémát, de a nyugati hatalmak ellenezték a kommunisták puccs-szerű hatalomátvételét.

Elképesztő tény, hogy

Hodzsa kommunista Albániáját az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az NSzK soha nem ismerte el.   

Albánia először Jugoszlávia, majd a Szovjetunió uszályába került.  De amikor túl nagy lett Moszkva politikai nyomása, 1960-ban hirtelen Kínához csapódott, amely éppen komoly ideológiai vitában állt a szovjet elvtársakkal. Tirana hálából bőséges kínai hiteleket és gyáregységeket kapott. 

1978-ben azonban Peking elkezdte visszakövetelni a hiteleit, amire válaszul Hodzsa megszakította vele a kapcsolatokat. 

A terror évtizedei

A modernizáció elvitathatatlan eredményei azonban nem ellensúlyozták azt az elnyomást, amelyet a mindennapokban az albán embereknek el kellett szenvedniük.

A kommunista vezetés Sztálin 1930-as években alkalmazott erőszakos modernizációját tekintette példaképnek,

és ez hamarosan a terrorban is testet öltött.

Az albán titkosszolgálat, a Sigurimi a Stasihoz és a Securitatéhoz hasonló módszerekkel tartotta fenn a folyamatos rettegés légkörét, ebben kiterjedt besúgóhálózat volt a segítségére. A párt informátorai mindenhol jelen voltak, és még a gyerekeket is arra tanították, hogy

akár a szüleiket is adják fel, ha azt tapasztalják, „helytelen” nézeteket hangoztatnak.

A szakértők 5–25 ezerre teszik a politikai okból meggyilkoltak számát. 

Legkevésbé a párt felső- és középvezetői érezhették magukat biztonságban. 1962-re a Központi Bizottságban már csak kilencen ültek azok közül, akik 1948-ban is tagjai voltak a pártszervezetnek. A 31 emberből 14-et kivégeztek, 8 pedig úgymond visszavonult a politikai élettől.

Az 1973 decemberében megrendezett táncdalfesztivált követően az albán tévé elnökét az ország déli részére száműzték, a parlament elnöke pedig munkatáborba került, miután felrótták neki, hogy egyes előadóknak a „megengedettnél” hosszabb volt a haja, ráadásul sokan a dekadens nyugati előadókat „majmoló” dalokat preferálták a munkásmozgalmi indulókkal szemben.

Török re-iszlamizáció

1967-ben Hodzsa végre bejelenthette népének: Albánia a Föld első és egyetlen, hivatalosan is ateista országa.  Ennek jegyében az imámokat és papokat letartóztatták, kényszermunkára ítélték, vagy kivégezték.

Napjainkban a neo-ottomán álmokat kergető török vezetés aktív reiszlamizációt folytat a szintén NATO-tag Albániában. Nemrég adták át a török pénzekből épült, 10 ezer férőhelyes mecsetet Tiranában, amely a Balkánon jelenleg a legnagyobb mecset.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Koronavírus: egyre többen vannak lélegeztetőn
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 09:31
A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb - közölte az operatív törzs. Egyre többen vannak kórházban.
Makro / Külgazdaság Izzasztó napja lesz ma Orbán Viktor legfontosabb szövetségesének
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 08:55
A lengyel alkotmánybíróság nagy port kavart döntéséről vitázik ma az Európai Parlament a lengyel kormányfő részvételével. Mateusz Morawiecki szerint Lengyelország EU-tag marad, de ragaszkodik a szuverenitásához.
Makro / Külgazdaság Szenátusi elnök: a kórház szerint Milos Zeman jelenleg nem képes ellátni feladatait
MTI | 2021. október 19. 07:48
Milos Zeman cseh államfő a prágai Központi Katonai Kórház véleménye szerint jelenleg nem képes ellátni a tisztségéből eredő feladatokat - jelentette be hétfőn Prágában Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, aki néhány napja kért a kórháztól hivatalos véleményt Milos Zeman egészségi állapotáról.
Makro / Külgazdaság Elhunyt Kornai János közgazdász
MTI | 2021. október 19. 07:40
Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai, és más akadémiák tiszteletbeli tagja - közölte a család hétfő este az MTI-vel.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: a fertőzöttek száma 241,1 millió, a halálos áldozatoké 4,9 millió a világon
MTI | 2021. október 19. 06:53
A világon 241 115 485 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 905 196 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Gyorsuló infláció, gyengülő forint: mit lépnek Matolcsy Györgyék?
Csabai Károly | 2021. október 19. 05:15
Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.
Makro / Külgazdaság Mi jöhet a NER után? Klasszis Klubunk következő vendége Giró-Szász András lesz
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 19:07
Pánik van a Fideszben, vagy teljes a nyugodtság az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztása után? És ki lehet Orbán Viktor utóda? Fontos kérdések, fontos válaszok október 28-án.
Makro / Külgazdaság Megrendült Joe Biden elnöksége: Trump nyerheti a 2024-es elnökválasztást
Káncz Csaba | 2021. október 18. 18:33
Végigvesszük, hogy milyen főbb okok vezettek a Biden kormányzattal szembeni komoly bizalomvesztéshez. A brit fogadóirodák már arra teszik tétjeiket, hogy 2024-ben Donald Trump legyőzi Bident. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Hitelekkel menekül előre Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 17:37
A magyar kormány továbbra is alkudozik az Európai Unióval az újjáépítési alapból származó összegek kifizetéséről. Eközben viszont más forrásokból próbálnak pénzt bevonni, amivel a mozgásterüket növelik, többek között erről beszélt kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Makro / Külgazdaság Nem akarnak baloldali fordulatot a német liberálisok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 18. 16:16
Mindhárom, a kormányalakításban érdekelt párt megerősítette, hogy megkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások Németországban. A liberálisok szerint az új kormánynak középen kell állnia politikailag.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos