6p

Donald Trump amerikai elnök állítólag azt a „rafinált” tervet eszelte ki, hogy „reciprok Nixonként” lehámozza Oroszországot Kínáról. Ennek az lehet az alapja, hogy fogalma sincs a lehetőségekről.

Oroszország inváziója Ukrajnával szemben és az erre válaszul bevezetett nyugati szankciók – aminek egyik következménye a rubel gyengülése – megnyitotta a kínai vállalatok előtt az orosz piacot. Az autóktól a fa- és fémmegmunkáló gépekig az ázsiai országból származó cégek vették át azoknak a nyugati szállítóknak a helyét, amelyek korábban szállították ezeket a termékeket. A Moscow Times cikke azt firtatta, hogy egy reménybeli békekötés után az orosz–ukrán háborúban visszatérhetnek-e Oroszországba azok a nyugati vállalatok, amelyek öntudatosan vagy a fogukat szívva távoztak a háború kirobbanását követően. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke mindenesetre úgy gondolja, hogy miért ne térhetne vissza miden a régi kerékvágásba. A pénznek végül is nincs szaga és csak sok nagyszerű üzlet lehet csodálatosabb egy beautiful dealnél.

Trump lekoppintaná elődje, Richard Nixon módszerét inverz formában

Donald Trumptól nem várhatjuk el, hogy világosan beszéljen. Részben azért, mert sosem volt szokása, részben azért, mert szellemi állapotán nyomot hagyott az idő. Akik megpróbálják kitalálni, hogy mit akar, azok úgy vélik, hogy azért bánik kesztyűs kézzel az oroszokkal, mert kedveli orosz kollégáját, Vlagyimir Putyin, továbbá az a szándéka, hogy leválassza a Kínával jelenleg jó kapcsolatokat ápoló Oroszországot az ázsiai óriásról.

Egyfajta fordított politikát folytatna, mint amit Richard Nixon amerikai elnök az 1970-es évek elején követett. Nixon sikeresen vert éket a két kommunista berendezkedésű nagyhatalom, a Szovjetunió és Kína közé. Leválasztotta az ázsiai országot Amerika akkori legfőbb mumusáról. Most Kína az első számú közellenség, amelynek szövetsége oroszokkal az amerikai elit szerint nem kívánatos.

Mi lesz most?
Mi lesz most?
Fotó: Wikimedia

A  washingtoni adminisztráció tisztviselői arról beszélnek, hogy ez végül is az oroszok érdeke is, hiszen bőven reális árán alul kell adniuk az olajukat és a gázukat a kínai vevőknek. Értékben számolva az orosz vásárlók sokkal több pénzt hagynak kínai üzletfeleiknél, mint fordítva. Hát persze, hogy ez nem érdekük – gondolják a bölcs amerikai tisztviselők.

A trumpi mesterterv egyik oldala minden kétséget kizáróan igaz

Az amerikai elnök terve szilárd alapokon nyugszik. A háború kitörése és a nyugati szankciók bevezetése után Kína vált Oroszország első számú szállítójává. A Kyiv School of Economics számításai szerint 2023-ban az orosz katonai termelésben felhasznált külföldi forrásból származó összetevők 76 százaléka Kínából érkezett.

Ez magában foglal reexportált nyugati és az ázsiai országban készült részegységeket is. Például a katonai hardver gyártásához szüksége fémmegmunkáló eszközök és a rakéták irányításához szükséges GPS-követő mikrochipek kínai üzemekben készülnek. Valóban Kína és India az orosz olaj két legnagyobb vevője, amelyek kihasználják, hogy az oroszok kénytelenek árengedménnyel eladni az energiahordozót. A feldolgozóiparban használt gépek 25 százaléka érkezett Kínából Oroszországba 2021-ben, ami 2024-re 71 százalékra ment fel. A mikrochipek majdnem kilenctizedét az ázsiai országból szerezték be az oroszok 2023 első felében. Az orosz import összértéke 2021-ben 67,2 milliárd dollár volt, míg az exporté 79,6 milliárd dollár. Ez a két szám 2024-ben 244,8 milliárd és 129,5 milliárd dollárra változott.

A trumpi mesterterv másik oldalát nem vette figyelembe a mester

A nyugati vállalatok egy része vonakodva hagyta el az orosz piacot, és jó okuk volt erre. Erre mutat rá a fa- és a fémfeldolgozó gépek, illetve a személyautók példája. Ami az előbbieket illeti, a kínaik 30-50 százalékkal olcsóbb gyártóeszközöket szállítanak az oroszoknak, amelyek minősége, megbízhatósága, szervizelése csak kicsit marad el a nyugati technológia tudásától és támogatásától.

Egy-egy ilyen berendezés 200-300 ezer dollárba kerül, ezért ha az ár/érték arányt nézzük, akkor a kínai ajánlat verhetetlen. Éppen ezért nem valószínű, hogy az orosz vevők a háború után remélt enyhülés esetén újra nyugati technikát vásárolnának. Ugyanez a helyzet az autókkal, köztük az orosz mágnások imádott nyugati luxusautóival. Iván, egy szentpétervári autókereskedő beszámolt arról, hogy egyes ügyfelei a szankciókat megkerülve ragaszkodnak a szóban forgó autókhoz. Csakhogy míg egy majdnem „mindentudó” kínai kocsit 6 millió rubelért (27 millió forint) el lehet vinni a szalonból, addig egy Volkswagen Tuaregért 9 milliót, egy Mercedes G-osztájú SUV-ért még ennek is a kétszeresét kell fizetni. A nyugati autók cikk-cakkos beszerzése 30 százalékkal növeli az árukat.

A végső kérdés: visszatérhetnek-e a nyugati cégek az orosz piacra vagy sem

A kínaiak olyan súlyt értek el Oroszországban, hogy a helyi vállalatok bepanaszolták őket Moszkvában. A kormány erre idén elkezdte adóztatni az autóimportot. Ennek eredményeként 2025 első két hónapjában éves összehasonlításban felére esett a kínai autóbehozatal. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy a nyugati cégeknek is megnyílhat Oroszország kapuja.

Először is látva Trump padlót fogott népszerűségi mutatóit a Kremlben úgy gondolják, hogy az elnöknek maximum négy éve van a hatalomban – mondta Alekszander Gabujev a Carnegie Center agytröszt szakértője egy podcastban. Ráadásul ha a káosz miatt, amit okozott, a republikánusok elperecelnek a 2026-os őszi időközi választásokon, akkor már 2027-től béna kacsa lesz.

A mesterterv azonban akkor sem működne, ha Trump hatalma teljében lenne. Az említett ár/érték differenciák az áruk terén békeidőben is Kína javára billentik a mérleg nyelvét. A szolgáltatásokban ma még se a kínaiak, se az oroszok nem tudják azt, mint a nyugati cégek. A legjobb példa erre az SAP vállalatirányítási rendszere, amelyet például az Aeroflot használ. Ha azonban még évekig húzódik a háború, az orosz szoftverfejlesztők le fogják dolgozni lemaradásukat. Igaz ugyan, hogy a kínai cégek vélhetően központi utasításnak engedelmeskedve nem építenek üzemeket Oroszországban, ám borítékolható, hogy a visszatérő nyugatiak sem fognak lelkesedni ezért. Végül is ki szeretne befektetni egy olyan országban, amelynek a vezetője rteheti a kezét a vagyonukra, ha háborút indítan és ezért megromlik Oroszország viszonya a külvilággal.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG