Az Európai Bizottság tanulmányozza az államháztartási hiányra vonatkozó, napokban közzétett magyar adatokat, és a vizsgálat eredményének fényében dönt majd a túlzottdeficit-eljárásról - válaszolta pénteken újságírói kérdésre Olivier Bailly, a bizottság szóvivője.
Megerősítette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal eljuttatta az adatokat az uniós statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak, amely most ellenőrizni fogja az információkat, és még ebben a hónapban közzé is teszi az általa hivatalosnak minősített számokat.
2 százalékot küldött ki a KSH
A KSH nemrég azt közölte: a kormányzati szektor hiánya 2012-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján -567 milliárd forint volt, a GDP 2%-a. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor azt közölte a Privátbankár szerkesztőségével: az adat kedvezőbb a nemzetközi partnereink korábbi várakozásainál.
Az Európai Uniónak kiküldött előrejelzés azt is megerősíti, hogy idén teljesülni fog a kormány által kitűzött 2,7 százalékos hiány. Mindez bizonyítja a kormány elkötelezettségét és képességét a hiány tartósan 3 százalék alatt tartásában, így jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a 9 éve tartó túlzott deficit eljárás alól - közölte a minisztérium.
Még így sem biztos, hogy elengednek minket
Olivier Bailly elmondta: a KSH 2 százalékos GDP-arányos hiányról adott tájékoztatást, ami alacsonyabb, mint amire a bizottság számított. "Ha ezt az Eurostat április 22-i végleges jelentése is megerősíti, az valóban jó hír, nemcsak Magyarország számára, hanem nekünk is" - fogalmazott a szóvivő. Egyben jelezte, hogy a bizottság a KSH és az Eurostat adatait is figyelembe veszi majd, amikor elkészíti a májusi, tavaszi prognózisát.
Bailly mindazonáltal azt is világossá tette, hogy a brüsszeli testület azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az idén és jövőre is várhatóan 3 százalék alatt tartható-e a deficit.
Az újságíró arra is rákérdezett: elképzelhető-e az, hogy Magyarország a hiány leszorítása dacára nem kerül ki az eljárás alól. A bizottság szóvivője azt válaszolta, hogy a hiánycél csak az egyik követelmény az eljárás megszüntetéséhez.
"A nominális cél az értékelés egyik szempontja, ugyanakkor - mint azt már korábban több másik országgal kapcsolatban is hangsúlyoztuk - azt is értékelnünk kell, milyen erőfeszítések történnek a strukturális hiány csökkentése érdekében" - mutatott rá Bailly, aki arra is emlékeztetett, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért valamint az euróért felelős alelnöke a téli prognózis ismertetésekor egyértelművé tette, hogy nyitott a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére, ha azt a megfelelő objektív érvek, valós gazdasági adatok támasztják alá. "Ez részünkről nem politikai értékelés kérdése, ennek puszta statisztikai adatokon kell alapulnia" - szögezte le Bailly.
Nem csak a számokat nézik?
Júniusig is várhatunkA kormányok frissített konvergenciaprogramjait és nemzeti reformprogramjait a Bizottság értékeli, majd május végén országspecifikus ajánlásokat ad mindegyik tagállamnak, amelyeket a júniusi csúcson hagynak jóvá az uniós tagállami vezetők. Ezek a mérföldkövek fontos szerepet játszanak az túlzottdeficit-eljárások értékelésének kérdésében - magyarán előfordulhat, hogy csak ekkor tudhatunk meg újabb részleteket arról, hogy vajon Magyarország kikerülhet-e az EDP alól. |
Ha a kormány bízhatna abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, de "nem bízhatunk ebben" - mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A miniszterelnök úgy véli: az EU-ban a Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos, tényszerű, ezért számítani kell arra, Magyarország ellenfelei mindent megtesznek azért, hogy a magyar kabinet csökkentse a bankadót és vonja vissza a rezsicsökkentést.
A 2012-es hiányadat azt jelenti, hogy két egymást követő évben is sikerült a célszint alatt maradnunk, erre uniós csatlakozásunk óta nem voltunk képesek. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt is vizsgálja, hogy mennyire fenntartható a hiánypálya, legutóbbi előrejelzésük viszont már azzal számol, hogy idén nem fog sikerülni a hiánycél.
Nagy árat fizetünk érte
Az év eleji számdömpingből az derül ki, hogy nagy árat fizethetünk a deficit tartásáért - a fogyasztás csökkent, a gazdaság egyre mélyülő recesszióban, a foglalkoztatottságot csak a közmunka-programok tudják növelni. Korábbi összeállításunk >>