Zsebükbe nyúlnának
Azok közül, akik tavaly az Unióban maradás mellett szavaztak, 80 százalék fizetne, hogy megmaradjanak az uniós polgársággal járó jogok. Mindez egy felmérésből derül ki, melyet a London School of Economics munkatársai végeztek. A teljes tanulmányt még nem hozták nyilvánosságra, de az adatok egy része már az Independent birtokába jutott.
A felmérés összegszerűen is felméri, ki mit áldozna az európai polgárságért. Azok közül, akik tavaly a kilépésre szavaztak, minden tizedik mondta, hogy évente több mint ezer fontot is rászánna jogai megtartására. A teljes népességre vonatkoztatva 405 font az átlag, úgy, hogy ebben benne van az a 32 százalék is, aki semmit nem fizetne. A 68 százaléknál, aki fizetne, az átlag 594 font.
Miért most?
A felmérés vezetője azt nyilatkozta, hogy azért most végzik ezt a sajátos nemzeti konzultációt, mert kíváncsiak, hogy a közvélemény hogy áll az EU-val kapcsolatos egyes kérdésekhez, miközben a kilépési tárgyalások folynak. Az uniós polgárság a gyakorlatban nem feltétlenül veszne el a kilépéssel: ha a svájci vagy a norvég modellt választanák, vagyis az Európai Unión kívül lennének, de megmaradna az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek mozgásának szabadsága, akkor továbbra is rendelkeznének az uniós polgárokra vonatkozó jogokkal.
A felmérés ilyen módon jelzés lehet a kormánynak és tárgyalóinak is, akiknek el kell dönteniük, hogy a kilépés milyen módozatát választják: a svájci vagy svéd modellt, vagy a durvább szakítást, melynek hátrányai egyre inkább tudatosulnak az angol és walesi polgárokban (a skótok és az északírek nagy többséggel az Unióban maradásra szavaztak).
Az ifjúság
A felmérés azt is mutatja, hogy a fiatalok sokkal inkább ragaszkodnak európai polgárságukhoz, de ez már tavaly is látszott, hisz túlnyomórészt a bennmaradásra szavaztak. Ők már úgy születtek, hogy egy sok országból álló közösség tagjai is, akiktől senki semmit nem kérdez, ha az Unión belül utaznak vagy akár a napfényes Spanyolországban vesznek ingatlant. Most felmerül a veszély, hogy a világ hirtelen összeszűkül a 60 milliós szigetre.
Szavazati jogok
A London School of Economics felmérése szerint a megkérdezettek 73 százaléka kiterjesztené a Nagy-Britanniában élő EU polgárok szavazati jogait, 48 százalékuk megadná nekik egyaránt a parlamenti általános és a helyi választásokon való részvétel jogát, és csak 10 százalék támogatja a kormánynak azt az elképzelését, hogy a helyi választásokon való részvétel jogát is megvonnák az EU polgároktól. Arra a legizgalmasabb kérdésre, hogy ma hogy szavaznának a kilépésre, nem kapunk választ.
A magyarok többsége maradt az egynapos utaknál. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
