|
| MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Trump elnök több fronton is harcol politikai ellenfeleivel Washingtonban és az elnökválasztási kampányt megkezdve a külpolitikai síkon éppen a kurdok voltak kéznél. Ők lettek azon áldozati bárányok, akik bizonyítani hivatottak az amerikai kisember számára, hogy az elnök komolyan gondolja a „végtelen háború” befejezését a világban – amely Trump egyik legfontosabb választási ígérete volt három éve.
Döbbenet az amerikai szövetségesek körében
Trump bázisa tehát elégedetten nyugtázza, hogy nagy port felverve 1000 amerikai katonát kivonnak Észak-Szíriából. Azt a Fehér Ház már nem köti az orrukra, hogy tavasz óta 14 ezer katonát dobott át Washington a Közel-Keletre. Idén márciusig pedig több drónbevetést (2243-at) hajtott végre a Trump-kormányzat a világban, mint Obama két teljes elnöki ciklusa alatt (1878-at). S noha Trump elrendelte, hogy az Afrikában szolgáló erők száma 10 százalékkal csökkenjen 2022-ig, az Afrika Parancsnokság alatt szolgáló erők létszáma 6 ezerről 7500 főre nőtt 2017 és 2018 között.
De a kurdok elárulása hideglelést okozott az USA szövetségeseinél szerte a világban. Az eset több kormányzat számára is bizonyítja, hogy a szíriai kurdok hiába harcoltak az életük feláldozásával az Iszlám Állam ellen Washington oldalán, Trump belpolitikai megfontolásokból egy pillanat alatt a martalócok elé vetheti őket. Fontos kiemelni, hogy a Fehér Ház lépése nemcsak a Közel-Keleten okozott riadalmat.
Ázsiában megszólaltak a vészcsengők, Dél-Koreában, de még Japánban és Ausztráliában is. Szöul számára az árulásról szóló hír nagyon érzékeny időpontban érkezett, hiszen ők éppen most tárgyalnak a Fehér Házzal arról, hogy mennyit is kellene fizetniük a 28 500 amerikai katona állomásoztatásáért. Jelenleg Dél-Korea hozzávetőleg 1 milliárd dollárt fizet évente, de a Fehér Ház ötszörös (!) emelést akar elérni.
Más malomban őröl Orbán és Salvini
Az EU valós súlyát a globális biztonságpolitikai arénában eközben jól mutatja, hogy a múlt heti két-napos Európai Csúcson szóba sem került a szíriai etnikai tisztogatás. Ehelyett hat és fél órán keresztül tárgyaltak Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról, amelyet végül Franciaország, Hollandia és Dánia ellenkezése miatt elvetettek. Ez utóbbi országok nemcsak a „bővítési fáradtság” miatt döntöttek így, hanem Lengyelország és Magyarország súlyos jogállami problémái miatt is. Észak-Macedónia miniszterelnöke szombaton előrehozott választást javasolt a nyugat-európai pofon után.
Eközben a hazai diplomácia sorozatosan küld olyan jelzéseket az euroatlanti partnereknek, hogy Orbán számára az eurázsiai despoták érdekei jóval előbbre valók. A miniszterelnöknek külön kellemetlen hír, hogy már nagy olasz szövetségese, Matteo Salvini is élesen bírálja a török etnikai tisztogatást. De nemcsak Salvini, hanem az Európai Néppárt (EPP) is vehemensen elítéli a török agressziót – így Orbán Erdogan-barát külpolitikai vonalvezetése újabb ütközőpontnak bizonyul a már amúgy is válságban lévő Fidesz-EPP kapcsolatok számára.
A CDU frakciója pedig az elmúlt órákban már Magyarország EU-s kizárásával fenyegetett Orbán Erdogánt támogató politikája miatt. Johann Wadephul, a CDU frakcióvezető-helyettese kifejtette, Magyarországnak el kell döntenie, hogy az EU teljes jogú tagja akar-e lenni – és nem csak a pénzügyi átutalásokat felvenni – de akkor olyan hozzájárulást kell tennie, hogy az megerősítse az EU-t. Wadephul szerint Magyarországnak most már világosan pozicionálnia kell magát és egy teamben játszania – vagy úgy döntenie, hogy elhagyja az EU-t.
Erről a vállalat szerda este tájékoztatott.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
