|
| (Fotó: Wikipedia) |
Latin Amerika turbulens politikai időszak elé néz. Április 22-én jön az elnökválasztás Paraguay-ban, május 27-én Kolumbiában, július 1-én Mexikóban és október 7-én Brazíliában. Fél éven belül a térség két legnagyobb gazdasága radikális átalakuláson mehet keresztül, tekintve, hogy egy baloldali populista, Andrés Manuel López Obrador (AMLO) vezet a közvéleménykutatások szerint Mexikóban, míg egy radikális jobboldali, Jair Bolsonaro vezeti a mezőnyt Brazíliában.
Fejétől bűzlik
A populizmus rohamosan nyer teret, mivel a centrista politikai pártok egyre kevésbé képesek megszólítani a választókat, a pártokat elönti őket a korrupció, ezért egy elit-ellenes (anti-establishment) hullám söpör végig a térségen. Mexikóban például az elmúlt három évben az ország 10 szövetségi kormányzója ellen indult korrupciós vizsgálat. Közülük nyolc a kormányzó párt, a Partido Revolucionario Institucional nagykutyája. A vádak ellenük a közbeszerzések manipulálásától a pénzmosásig terjednek.
A mexikói társadalom nyomására az utóbbi időszakban új, nemzeti korrupcióellenes rendszer jött létre, amely igyekszik befolyást gyakorolni az explicit bűnözésre, valamint jobb eszközöket és független ügyészeket biztosítani az elkövetők kézre kerítésének érdekében. A kormány azonban rendre lelassítja és gyengíti ezeket a dicséretes kezdeményezéseket. A mexikói szövetségi államok közel fele mindeddig nem fogadta el a helyi korrupcióellenes rendszerek létrehozásához szükséges jogszabályokat. A központi kormány pedig még nem nevezett ki vezető korrupcióellenes ügyészt, főállamügyészt, főkönyvvizsgálót és bírókat - továbbá teljesen elfojtotta a civil társadalom felügyeleti szerepét az új rendszerben, mivel az állampolgári bizottság szinte minden, a potenciális korrupciós ügyek kivizsgálására tett kérését megtagadta.
A püspök áldásos tevékenysége
|
| Káncz Csaba |
Mexikóban új elnököt fognak választani július 1-jén, mivel a Trump elnökkel a mexikói határfal ügyében rendszeresen vitába keveredő Nieto elnök alkotmányos okok miatt másodszor nem indulhat a pozícióért. A hat indulót felsorakoztató versenyben az elit korruptságával kampányoló, populista és USA-ellenes propagandát folytató AMLO vezet 30 százalék feletti támogatottsággal. AMLO-t többször is hasonlították már Trumphoz, annak ellenére, hogy ő maga élesen kritizálja a Trump-adminisztráció Mexikó-politikáját. Ha megválasztják, az nemcsak a NAFTA-tárgyalásokkal amúgy is próbára tett gazdasági együttműködést, de a két ország közti drogellenes összefogást is negatívan befolyásolhatja.
A mexikói politikai osztály határtalan romlottsága és a drogkartellek elképesztő brutalitása – 2016-ban Szíria után Mexikóban ölték meg a legtöbb embert – megdöbbentő társadalmi kezdeményezéseket szül. Guerrero szövetségi állam püspöke például Nagypénteken letárgyalt egy tűzszünetet a drogkereskedőkkel, miután azok már 11 politikai jelöltet eltettek láb alól. A drogkartell vezetése azzal a feltétellel ment bele a tűzszünetbe, hogy a politikai jelöltek mostantól befejezik a szavazatok megvásárlását és megválasztásuk esetén teljesítik választási ígéreteiket.
Káncz Csaba jegyzete.
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
