7p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Korunk egyik nagy csillagásza, Martin Rees új könyvében sorra veszi az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyeket - melyeket mind az emberiség okozott magának -, és megpróbálja megsaccolni, hogyan élhetnénk túl a klímaváltozás-sújtotta, és robotokkal súlyosbított jövőben. És megrögzött ateista létére a vallás felé fordul, mert ráébred: a tudomány önmagában már nem lehet elég.
A SpaceX Falcon 9-es rakétája elhagyja az atmoszférát a floridai Cape Canaveral rakétaindító bázis felett 2018 júniusában. (Fotó: Reuters)

Új könyvet jelentetett meg Martin Rees, a legendás brit csillagász és kozmológus, aki korábban már számos jóslattal állt elő a világ sorsának alalkulásáról. Az On the Future: Prospects for Humanity (A jövőről - az emberiség kilátásai) is az emberiség jövőjét igyekszik kitapintani korábbi és kurrens kutatások eredményeiből építkezve.

Rees veterán és megbízható jövendőmondó: a Királyi Természettudományos Társaság elnöke, az Amerikai Tudományos Akadémia tagja és a Centre for the Study of Existential Risk lehetséges globális katasztrófákat vizsgáló kutatócsoport társalapítója már 2003-mas, Ütött az utolsó óránk? című könyvében úgy számolta, az emberi társadalomnak, ahogy ismerjük, csak 50-50 százalék esélye van arra, hogy túlélje a 21. századot. Ezzel most már, az ENSZ klíma-világjelentése múlt heti publikálása után, nem nagyon lehet vitatkozni.

Az emlékezetes IPCC-jelentés szerint mindössze 12 évünk maradt, hogy drasztikusan visszafogjuk a károsanyag-kibocsátást, és megelőzzük, hogy a Föld melegedése elérje az iparosodás előtti állapothoz képest a plusz 1,5 Celsius fokot - úgy, hogy ez a hőhatár már önmagában élhetetlenné tenné a bolygó bizonyos részeit. A nagyon is valószínű 2 Celsius fokos emelkedés a jelentés szerint már olyan pusztítással járna, amit ma még nehezen tudunk elképzelni, azonban ha idáig elérünk, akkor a még további melegedés már gyakorlatilag elkerülhetetlen, és az emberi civilizáció végét jelenti.

Az IPCC-jelentés ráadásul több tudós szerint még túl puha is volt, mert nem fektetett elég nagy hangsúlyt arra, hogy a klímaváltozás, ha nem tesszük meg a szükséges, drasztikus lépéseket, hamarosan átbillen egy ponton, melytől számítva már öngerjesztő folyamattá válik, és akkor tehetünk bármit, egyre gyorsuló tempóban fog szétesni a klímánk, vagyis ami addigra még megmarad belőle. Talán még az a friss hír tette széles körben a leginkább megfoghatóvá a veszélyeket, hogy az extrém szárazság és a hőhullámok a jövőben komolyan meg fogják tizedelni az árpatermést, ezzel 16 százalékkal is csökkenhet a sörtermelés, ami az ital árának megduplázását hozhatja, de ha sikerül valamelyest megzabolázni a klímaváltozást, akkor is 4 százalékos termeléscsökkenés és 16 százalékos drágulás a valószínű.

Rees új kötete azonban nem a sörözésről szól. Az On the Future: Prospects for Humanity több szempontból is megvizsgálja ezt a katasztrófa felé robogó antropocén kort, és mind az optimista mind a cinikus véglettől tartózkodva mereng a tudomány és technológia jövőjén. Az egyik terület, aminek külön figyelmet szentel, a népesedés kérdése.

A népesedés jövője

Jelenleg mintegy 7,7 milliárd ember él a Földön, és a népesedés üteme egyre gyorsul. Rees számítása szerint a bolygó populációja 2050-re, de akár már egy évtizeddel korábban is eléri a 9 milliárd főt, Afrika népességének alakulása pedig akár 11 milliárdosra is dagaszthatja a Föld népességét 2050 után.

2050-re a világ gyerekeinek fele Afrikában fog élni, Rees szerint olyan tudathasadásos körülmények között, hogy miközben okostelefonja és közösségimédiás hozzáférése mindenkinek lesz, tiszta víz és vécépapír hiánycikknek fog minősülni. És mivel a telefonok kijelzőjén minden nap szembesülni fognak azzal, mi minden hiányzik az életükből, ami a nyugati gyerekeknek alapfeltétel, jelentősen le fog romlani a mentális egészségük, a jobb élet utáni, a közösségi média által felfokozott sóvárgás pedig újabb migrációs hullámokat indíthat meg Európa felé, újabb konfliktusokat szülve.

Az élelmezés problémája persze ennél is súlyosabb lesz, mint Rees írja, a kapzsi nyugati világ egyszerűen kimeríti a természetben rejlő lehetőségeket, és még a század fele előtt végpontra ér az élelmiszeripar. 1500 liter víz kell 1 kilogramm búza megtermesztéséhez, de tízszer ennyi kell 1 kg marhahús előállításához, melynek az energiaigénye ráadásul a búzáénak húszszorosa, sorolja az ismert tényeket a szerző, aztán a ma már szintén közhelyszámba menő megoldásokat is említi: áttérés a vegán életmódra, génmanipulációval egy sor zöldség terméshozamának megnövelése, fejlesztések a mezőgazdasági technológiákban. Ám Rees, megint csak nem elsőként, azt is megállapítja, hogy a nagyvállalatok és a kormányok rövidlátó, csak a haszonszerzésre koncentráló magatartása és a nagy tömegek tagadása a bolygó valódi és legnagyobb ellensége, ezeken pedig borzasztó nehéz változtatni.

Az AI jövője

Az önvezető autók, a képfelismerő technológiák és a jönnek, és elveszik a munkánkat-sztorik helyett Rees a témakörben arra koncentrál, hogy hogyan fogják megváltoztatni a jövőnket az öntanuló robotok. Ezek a gépek ugyanis rendkívül komplex problémák megoldására lehetnek alkalmasak - idővel környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kérdésekben is.

Rees Demis Hassabis példájából indul ki, aki az emberi agyműködést lemodellezve építette meg az AlphaGo nevű gépet, mely 2016-ban goban - a világ legbonyolultabb táblás játékában, melyben a magas intelligencia mellett az intuíció is szerepet játszik - megverte a regnáló (emberi) világbajnokot. Az AlphaGo sikerének kulcsa nem csak a gépi memória volt - a nagy meccs előtt számtalanszor megvívott önmagával is, a meccsek során szerzett adatokat pedig bármikor előhívható módon tárolta - hanem a jövőbeli események, vagyis a lépések, és azok következményeinek előre látása. Ezt az AlphaGo természetesen a rendelkezésére álló rengeteg adatból számította ki rendre villámgyorsan. Hassabis a jóslatokat gépi képzeletnek nevezte.

A gépi tanulás tehát már most nagyon impresszív eredményeket hoz, ám ha még jobban felpörög, majd elterjed, az Rees szerint oda fog vezetni, hogy a legkényesebb döntéseinket mind a gépekre hagyjuk majd. (Az ember-robot viszonyok kényes kérdéseivel többször is foglalkoztunk már, itt arról írtunk, hogy három út áll előttünk a gépekkel való békés együttéléshez, itt pedig arról, hogy pelenkát kell adni a robotokra ahhoz, hogy ne öljenek meg minket.)

Nincs isten, de kellene valami olyasmi

Rees A tudomány határai és jövője című fejezetben húzza a legmeglepőbbet. Ebben a részben azt írja, hogy "a redukcionizmus konceptuálisan nem hasznos". A szerző, bár saját bevallása szerint ateista, megvallja, hogy mindezek ellenére osztozik a hívők misztérium-igényében. Mint mondja, a tudomány nem lehet a végső értékhatározó, ha a létezés legnagyobb kérdéseire keressük a választ, akkor magunk mögött kell hagyni, és a filozófia és a teológia felé kell fordulnunk. De Rees ennél is tovább megy: ő a tudomány és a vallás szövetségre lépését tartja kívánatosnak.

Rees búcsúzóul azt írja, a Föld egy semmiben sodródó űrhajó, melynek utasai "idegesek és ingerlékenyek." Leírja azt is, hogy bár a tudomány és a technológiai fejlődés rengeteget tett azért, hogy ennyire közel kerüljünk civilizációnk pusztulásához, rengeteget tehet azért is, hogy végül mégis elkerüljük azt. A választásainkat azonban olyan értékek kell, hogy vezéreljék, melyeket a tudomány és a technológia önmagukban képtelenek biztosítani - végső soron túl kell tekinteni rajtuk.

(Financial Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Újabb uniós pénzeső szakadhat Magyarországra – A hét videója
Izsó Márton - Ponyeczki Dóra - Wéber Balázs | 2021. június 18. 19:01
Hamarosan megkezdi működését a gigantikus Helyreállítási Alap, a NextGenerationEU, amelyből Magyarország több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap az elkövetkező években. De mire fog elmenni ez a hatalmas összeg, és meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól? Annyi biztos: ha tagjai vagyunk egy klubnak, akkor az a minimum, hogy betartjuk a játékszabályait. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.
Makro / Külgazdaság Itt az új lista: ezekbe az országokba már nyugodtan utazhatunk
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 18. 15:46
Újabb országok kerültek fel az EU által Covid-szempontból biztonságosnak ítélt államok listájára.
Makro / Külgazdaság A németek imádják a klímavédelmet – csak fizetni ne kelljen érte
Káncz Csaba | 2021. június 18. 14:55
A svájci klímatörvény elutasítása több más ország számára is figyelmeztetésnek tekinthető. A német benzinárról szóló populista vita jól mutatja, hogy a klímapolitika nehéz időszak előtt áll, noha elméletileg a közvélemény támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Újabb országban szűnik meg a kötelező szabadtéri maszkviselés
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 18. 13:39
Mégpedig Spanyolországban.
Makro / Külgazdaság Piszkos kampánypénzek: börtönbe vonulhat a volt francia elnök
Privátbankár.hu / MTI | 2021. június 18. 09:33
Nicolas Sarkozyre törvénytelen kampány-finanszírozás miatt szabnának ki börtönbüntetést.
Makro / Külgazdaság Jól halad a gyerekek oltása Magyarországon: 4000-n kapták már meg a vakcinát
Privátbankár.hu | 2021. június 18. 09:01
A pénteki adatok is kedvező járványhelyzetről árulkodnak idehaza. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Magyarország számára az adóemelés méreg
Privátbankár.hu | 2021. június 18. 08:36
Oltási helyzetről, kilátásokról, a bizalom újjáépítéséről és a költségvetésről is beszélt a miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. 
Makro / Külgazdaság Öt-hat százalékkal kevésbé védenek az oltások a delta mutáns ellen
Kormos Olga | 2021. június 18. 05:37
A koronavírus delta variánsa miatt Angliában elhalasztották a teljes újranyitást, az USA-ban pedig kéthetente megduplázódik a deltával fertőzöttek száma. A mutáns múlt héten gócszerűen Bécsben is felütötte a fejét. Itt a tudományos magyarázat, mennyire kell félnünk tőle. 
Makro / Külgazdaság Marihuánával, pénzzel, kisteherautóval próbálják az oltás felvételére buzdítani az embereket
Kormos Olga | 2021. június 17. 19:06
Kuponokkal, kisteherautókkal, marihuánás cigarettákkal és milliós, rejtett díjjal próbálják az amerikai tagállamokban oltásra buzdítani az állampolgárokat, de a világ más pontjain is vannak hasonló kezdeményezések.
Makro / Külgazdaság Vlagyimir Putyin: a média hamis képet fest Bidenről
MTI | 2021. június 17. 18:28
Nincs köze a valósághoz annak a "kissé elkedvetlenítő képnek", amelyet a média fest Joe Biden amerikai elnökről - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő csütörtökön Moszkvában, egy videokonferencián.
hírlevél
depositphotos