Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, az Egyesült Államok, Kanada és Japán pénzügyminiszterei, valamint központi bankjainak vezetői arra készültek, hogy egyféle együttgondolkodás keretében igyekezzenek jobb megoldásokat találni a költségvetési és a pénzügyi politika aktuális kérdéseire. Azaz a költségvetési konszolidáció és a beruházások helyes egyensúlyának kialakítására, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozására.
A görögök nélkül beszélnek a görögökről
A G7-csoport soros elnöke, a vendéglátó Németország nem is tervezi közös nyilatkozat kiadását látva, hogy a partnerek elvi, elméleti síkú eszmecserét szeretnének folytatni.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter elismerte, hogy Görögország biztosan napirendre kerül. Illúzió lenne azt hinni, hogy nem beszélünk erről, hogy amerikai, kanadai és japán kollégáink nem kérdezik meg tőlünk, szóval, mi is történik? - mondta Schäuble.
A görögöket nem számítva minden kulcsszereplő jelen lesz Drezdában: Christine Lagarde, az Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője.
Mindent egyeztetniük kell
A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel.
Ezt követően az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet. Az IMF, az EKB és az EB még mindig várja Athéntól a konkrét vállalásokat, különösen a munkaerő-piaci reformokat illetően.
Csődbe fenyegetőzik magukat
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint Görögország már megtette, amit kellett. Kormányának egyes tagjai pedig azzal fenyegetőztek a napokban, hogy az ország nem tudja törleszteni júniusban esedékes részleteit, mert elfogyott a pénze.
Ha Görögország nem utalja át a Nemzetközi Valutaalapnak a június 5-én esedékes 303 millió eurót, azzal de facto csődbe megy az ország, aminek következményei beláthatatlanok lennének. Így aztán minden érintett fél szeretne előrelépni a következő héten.
Arról azonban nincs szó, hogy Drezdában kirántsanak egy megoldást a kalapból, már csak a többi euróövezeti partner, a válságot mély figyelemmel követő balti köztársaságok, Portugália és Spanyolország iránti tiszteletből sem.
Beszélni kell az Iszlám Államról is
A G7-találkozó résztvevői nehezen tudnák kivonni magukat a rendkívül nagy ingadozásokat mutató pénzpiacok és a növekedési kilátások tematikája alól az utóbbi hónapok csalódást keltő gazdasági teljesítményének közepette.
Szó lesz a monetáris politikáról, az adózásról - a G7-csoport és kibővített változata, a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport nagy erőfeszítéseket tesz az adóelkerülést célzó gyakorlatok megfékezésére -, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről. Utóbbi kérdésnek égető aktualitást ad az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet szíriai előretörése, mivel a dzsihadisták részben az elrabolt műtárgyakból pénzelik tevékenységüket.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
