Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol 90 százalékát lerombolta a várost megostromló orosz hadsereg 2022 tavaszán. Az ENSZ adatai szerint a háború előtt ott élt 430 ezer emberből 350 ezer elmenekült. Ezt követően az orosz hatóságok nekiláttak „oroszosítani” a települést. Lecserélik az ukrán utcaneveket oroszra, bevezették az orosz tanrendet az iskolákban és a városban maradt lakóknak orosz útlevelet kell igényelniük. Eközben helyreállítási munkák kezdődtek, amiről ellentmondásos információkat szerzett a BBC.
Műholdas képeken látszik, hogy egyes épületeket rendbe hoztak, illetve épült egy új lakónegyed a település északnyugati részén, a Nyevszkij nevű kerületben. Erről földi fotók is készültek – kívülről. Az nem derül ki, hogy az egy év alatt felhúzott nyolcemeletes házak lakásai milyen minőségűek. Eközben az is látható fölülről, hogy a város nagy része továbbra is romokban hever és azok a helyiek, akiket a brit sajtóorgánum elért, nem tudják mire számíthatnak a jövőben.
Új honfoglalók
„Találtunk egy lakást. Mariupol gyönyörű város lesz” – mondta a BBC-nek Vlagyimir (akinek nem ez az igazi neve). A férfi a messzi északon lévő Murmanszkból akar a déli tengerpartra költözni hasonlóan több tucat társához, akik a VKontakte közösségi site-on megjelent hirdetések alapján szereztek ingatlant a városban. Vlagyimir elmondása szerint már el is adta murmanszki lakását és hamarosan családostul indul Mariupolba. A tenger a legnagyobb vonzerő és az alacsony árak. Vlagyimir nem kérdőjelezi meg, amit az állami tévében lát. A helyi riportok rekordgyorsaságú helyreállításról számolnak be, ami lehetővé teszi, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba.
A férfi szerint az ukránok rombolták le a várost, de Oroszország a semmiből újjáépít mindent. Mariupol sokkal jobb hely lesz, mint amilyen ukrán fennhatóság alatt volt. A tatársztáni Okszana, több gyermek anyja arról beszélt a BBC forrásának, hogy mindig tengerparti otthonra vágyott. Ez az álom az Ukrajnától lenyúlt városban megvalósulhat. Őt azért aggasztja, hogy az ukrán hadsereg esetleg áttörve a végeláthatatlan orosz aknamezőket és lövészárok-hálózatot visszatér a városba. Ez esetben, ugye, a megszállás alatt szerzett tulajdonjogok fabatkát sem fognak érni. Okszana ennek ellenére nem adja fel álmát a tengerre néző, legalább 180 négyzetméteres lakásról.
Elveszett helyiek
Alekszander (ez sem a megszólaló igazi neve), aki a háború előtt a város fő munkaadójánál az Azovstal acélműveknél dolgozott, azt mondja, hogy amit az orosz tévében látni, az „hulladék”. A Budapest Kispest kerületének megfelelő területet elfoglaló gyáróriás volt az ukránok utolsó ellenállási góca, amit szétlőttek az oroszok. Ami maradt az elkonfiskálták, ékes bizonyítékát adva, hogy egyes emberek a 21. században sem riadnak vissza más vagyonának lenyúlásától.
A városban maradt férfi becslése szerint Mariupol lerombolt részének talán 10 százaléka épült újjá. Az újonnan felhúzott épületek mellett óriási területeket egyszerűen ledózeroltak. Ez egyébként a műholdas felvételeken is látszik. Állítólag nem lehetett volna újjáépíteni az ott lévő épületeket. Alekszander szerint a városnak ezek a részei holdbéli tájjá váltak.
Jövedelmek, kontra hitelek
A hivatalos kommunikáció szerint, aki elvesztette a lakását, az másikért folyamodhat az orosz városvezetéshez. Az orosz állami tévé és a Kreml-barát YouTube-csatornák rendszeresen mutatnak boldog családokat, akik átveszik új otthonukat. A BBC-hez eljutott információk szerint csigalassúságú a kárpótlás. Szvetlana (valójában őt sem így hívják) azt mondja, hogy nagymamája csak vár arra, hogy lakást kapjon ahelyett, amely egy lerombolt épületben volt. Hónapok óta hitegetik. Szerinte egyfajta nem nyilvános várólista alakult ki. Alekszander szerint azokat veszik ezen előre, akik nyíltan vállalják, hogy oroszbarátok.
Az elutasító válaszokat általában azzal indokolják a hatóságok, hogy a kérelmezőnek már van egy ingatlana a közelben. Anna, akinek otthonát szintén lerombolták arra panaszkodott, hogy mindössze egy a várostól 40 kilométerre lévő, nyolc négyzetmétere ingatlana van. Erre hivatkozva nem kap legalább valamilyen szükséglakást. Az épület helyén, amiben élt, egy orosz magáncég húzott fel új lakóházat, amelynek lakásait jelzáloghitel felvétele mellett lehet megszerezni. Anna persze nem rendelkezik olyan jövedelemmel, amely alapján hitelt kapna. A Dom Na Nahimova ingatlanfejlesztőnél a BBC érdeklődésére azt mondták, hogy a legtöbb 35 négyzetméteres lakást már leelőlegezték. Ezek ára 3,55 millió rubel, azaz mindössze 13 millió forint.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
