Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu felelős szerkesztője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában gazdasági aktualitásokról fejtette ki a véleményét.
Augusztus 25-én lezárult a nemzeti konzultáció, amelynek kérdései közé bekerült ez is:
"Vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni, és mindenkinek törlesztenie kell. Ön mit gondol?
Szerdán lesz két hete tehát, ameddig válaszolni lehetett e kérdésre. Ezért is, no meg az eddig már kétszer meghosszabbított moratórium újabb, szeptember 30-ai lejárta miatt is a kormány lépéskényszerben van: döntenie kell. Amelynek során - korábbi kommunikációja szerint -, ha nem is kötelezően, de figyelembe veszi a konzultáció eredményét.
Azt tudni kell, hogy a magyar moratórium világrekorder, bár a koronavírus-járványt követő gazdasági válság láttán több ország is élt ezzel, mára már valamennyien eltörölték azt. A magyarországi bankok már az eredetileg 2020. december 31-ég hatályos szakasz meghosszabbítását sem támogatták, mondván, inkább az ő hatáskörükbe kéne utalni a rászorulónak bizonyult ügyfelek fizetési gondjainak kezelését - ahogy azt teszik "békeidőben" is.
Csakhogy jövőre választások lesznek, ami politikai témává tette a moratórium sorsát - a kormány a szociális érzékenysége kihangsúlyozásával is meg szeretné tartani, illetve növelni a szimpátiáját. Kérdés, ki, mi alapján dönti el, hogy ki a rászoruló: a kormány vagy a bankok, netán az ügyfelek? Miközben azt sem szabad elfelejteni, hogy bár egyes vállalatoknak és magánszemélyeknek most valóban jól jöhet a könnyítés, ha 2022 közepéig marad a moratórium, akkor azt követően nem kevesebb, mint 3,5 évvel hosszabb ideig kellene majd törleszteniük.
Azt még nem tudni, hogy a kormány e héten napirendre veszi-e a hitelmoratórium ügyét. Az viszont holtbiztos, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzéteszi a legfrissebb, augusztusi inflációs adatot. Ami iránymutatásként szolgálhat arra, folytatódik-e és ha igen, milyen mérték(ek)ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban megkezdtett kamatemelési ciklusa, amely során eddig már három alkalommal is 30-30 bázisponttal emelkedett a jegybanki irányadó ráta, így összességében 0,6-ról már 1,5 százalékra.
Az MNB vezetői nyilvánvalóvá tették és ezt Virág Barnabás alelnök a legutóbbi, augusztus 24-ei kamatemelés után is megerősítette, hogy a Monetáris Tanács a következő, szeptember 21-én esedékes ülésén az akkor már előtte ismert legfrissebb inflációs jelentés alapján fog határozni a további monetáris szigorítási ütemről. Merthogy az szinte borítékolható, hogy lesz újabb alapkamat-emelés, már csak a mérték a kérdés.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
