A globális csapásmérési képességre alkalmas hiperszonikus fegyverek megjelenése újabb dimenzióját nyitja meg a fegyverkezési versenynek, ebben pedig gyakorlatilag minden vezető globális hatalom egyaránt részt vesz. Szakértők szerint ezek a fegyverek a nukleáris tölteteknél is veszélyesebbek lehetnek, de a szuperhatalmaknak eszük ágában sincs szabályozni a fejlesztésüket. Hiperszonikusnak nevezünk minden repülő testet, ami legalább a hangsebesség ötszörösére, vagyis Mach 5-ös sebességre képes gyorsulni.
Az Egyesült Államok
A Biden-kormányzat padlógázt nyomott a jövő évi központi költségvetés tervezetében, és 3,8 milliárd dollárt kért a hiperszonikus fegyverekkel kapcsolatos kutatásokra. Ez csaknem 20 százalékos ugrás ahhoz a 3,2 milliárdhoz képest, amit még a Trump-kormányzat igényelt a 2021-es évre.
Nincsen garancia arra, hogy a Kongresszus ezt a magas összeget jóváhagyja. Tavaly ugyanis a Képviselőház védelmi beszerzésekért felelős albizottsága a két hiperszonikus rakéta prototípusból egyet elkaszált.
A kormányzat számvevőszéki irodája egy nem régi jelentésében kiemeli, hogy „70 kísérlet folyik hiperszonikus fegyverek és kapcsolódó technológiák kifejlesztésére, amely a 2015-2024-es időszakban csaknem 15 milliárd dollárba kerül”, főként a Pentagon költségvetéséből. Mike White, aki a Pentagonban felügyeli a hiperszonikus fegyverek programját, június másodikai beszédében leszögezte, hogy az USA ellenfelei kényszerítették bele Washington, hogy ezt a fegyverrendszert prioritássá tegye.
Valóban, két hete Jon Hill, a Rakétavédelmi Ügynökség (MDA) igazgatója elmondta szenátusi meghallgatásán, hogy „az amerikai repülőgép-anyahajók már ki vannak téve a hiperszonikus fegyvereknek, amelyeket az ellenfeleink jelenleg állítanak hadrendbe. Az amerikai haditengerészet kezdeti védelmi megoldásokat fejlesztett ki ezen veszélyek elhárítására.”
Az MDA 8,9 milliárd dollárt kért a jövő évi költségvetésben, azzal a céllal, hogy következő generációs elfogórendszert fejlesszen ki az USA területére, egyben űrbázisú követőket a veszélyek időbeli felfedezésére. A jelentések szerint az MDA egy úgynevezett űrbázisú hiperszonikus és ballisztikus követő érzékelőt (HBTSS) fejleszt.
Kína
Peking is jelentős előrehaladást ért el ezen a területen. A politikai vezetés azt állítja, hogy szükséges előrehaladást elérnie, különben „az amerikai hiperszonikus fegyverek megelőző, lefejező támadást indíthatnának a kínai nukleáris arzenállal és a kiszolgáló infrastruktúrával szemben.”
Kína a 2019. októberi katonai parádén mutatta be első alkalommal hiperszonikus fegyverét. Szakértők figyelmeztetnek a Dongfeng-17 típusú hiperszonikus rakéta képességeire is, amely 12 250 kilométeres óránkénti sebességgel (Mach 10) repül, és a hatótávolsága meghaladja a 2400 kilométert.
2018-ban Mike Griffin, a Pentagon helyettes államtitkára kijelentette, hogy „Kína az elmúlt évtizedben tízszer annyi tesztet végzett hiperszonikus fegyverekkel, mint az USA”. Washingtont nem nyugtatta meg a kínai katonai szakértők 2019 elején tett bejelentése sem, hogy már fejlesztik a Dongfeng-17 „hajó-ellenes variánsát”.
Oroszország
Az orosz hadsereg jelenleg két hiperszonikus rakétatípust tart hadrendben: az Avangardot és a Kinzsalt. Az Avangard, a 2018 karácsonyán tesztelt, ballisztikus rakétával pályára állítható hiperszonikus siklórepülő (hypersonic glide vehicle, HGV) 6000 kilométert repült Szibéria fölött, mielőtt a Kamcsatkai-félszigetbe csapódott. Az Avangard csúcssebessége – állítják az oroszok – Mach 27 volt, azaz a hangsebesség huszonhétszerese.
A Kinzsal - a fenti videón egy MiG-31 elfogó vadászgépről indítják egy teszt során, még 2018-ban - szintén képes nukleáris csapásra és éppen ezekben a napokban mutatkozik be első alkalommal Oroszország határain kívül egy hadgyakorlaton, a feszült Kelet-Mediterráneumban.
Tavaly október 7-én Putyin elnök bejelentette, hogy az orosz hadsereg sikeres tesztet hajtott végre a Zircon távirányítású robotrepülőgéppel. Az 1000 kilométer hatótávolságú Zircon elvileg a hangsebesség kilencszeresével repülhet, de ezzel is csak sereghajtó lehet az orosz hiperszonikus arzenálban.
Kína és Oroszország számára a hiperszonikus fegyverkezés nemcsak a hadiipar bővítéséről, hanem a presztizsről is szól. A sikeres teszteknek és az innovatív kutatási eredményeknek jó visszhangja van a nyilvánosságban – lám, mi is képesek vagyunk globális erőkivetítésre, nem csak Amerika, a világ csendőre.
Vaszily Miklós távozik a bank felügyelőbizottságából. 
