A Covid idején tapasztalhattuk meg igazán, mennyire érzékeny ágazat a turizmus. Túl lehet-e egyáltalán élni, hogy egyik évről a másikra az addigi bevételnek a 20 százaléka folyik csak be? – kérdeztük Erdei Bálinttól, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége általános alelnökétől.
A járvány turizmusra gyakorolt következményei nagyban eltérnek a korábbi, katasztrófa, természeti csapás vagy politikai esemény miatti forgalomcsökkenéstől. A turizmus történetének két legnehezebb éve van mögöttünk. Kemény döntésekkel, lemondásokkal és időnként komoly áldozatokkal jár a túlélés. A legnagyobb ellenség ma is a bizonytalanság, az, hogy nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, melyik ország vagy régió milyen járványügyi intézkedéseket hoz. Ugyanakkor azt is láttuk az elmúlt két évben, hogy a váratlan helyzetekre gyors döntésekkel reagálva, időnként lehetett utazásokat szervezni, szerencsére nem volt mindig teljes lezárás.
A világon mindenütt, ahol a GDP jelentős részét teszi ki a turizmus – így Magyarországon is – az állam különböző intézkedésekkel támogatta az ágazatot. Elegendőnek tartja-e hazai hasonló intézkedéseket? Egy szakmai orgánumban azt olvastam, hogy a kormány a belföldi turizmus beindulásával elzárta a pénzügyi csapokat, ami érzékenyen érintette az egyes vállalkozókat.
Tény, hogy a belföldi turizmus tud a leggyorsabban reagálni, majd újra indulni a lezárások után. Tudtuk, hogy így lesz. Az is tény, hogy a vidéki szolgáltatók jobb helyzetben vannak, mint a nemzetközi utaztatásokból élő, többségében fővárosi vállalkozások. Utóbbiak esetében egy-egy program megszervezéséhez - különösen a csoportos utak esetén- jóval több időre is van szükség.
A bértámogatás és a járulékkedvezmény komoly segítséget jelentett. Több vállalkozás tudott élni a Széchenyi Turisztikai Kártya biztosította kedvezményes hitelfelvételi lehetőséggel és néhányan a hitelmoratórium lehetőségét is igénybe vették. Természetesen örültünk volna a bértámogatás és a járulékkedvezmény meghosszabbításának, mivel a szervezett, csoportos nemzetközi utazások száma még mindig nagyon messze van a 2019-es évitől. Ma még nem látjuk, mikor tudjuk azt megközelíteni.
Régi téma szakmai berkekben, hogy egy 10 milliós ország számára túl sok a – bejegyzett – 1000 turisztikai vállalkozás, amelynek fele utazás szervező. Közben változtak az idők is. Az ismerőseim között végzett röpke közvéleménykutatás szerint, ha valaki nyaralni indul külföldre, interneten intézi azt. A belföldi kuponos wellness akciók igénybevételéhez sem kell különösebb internetes jártasság vagy nyelvtudás. Kik utaznak ma és hova, utazási irodával?
Úgy látom, hogy az utazási irodák szerepe az utóbbi években egyre inkább felértékelődik és ezt a folyamatot a koronavírus-járvány erősítette. Komoly hozzáadott értékké vált a biztonság. Ebben az időszakban, amikor állandóan változik, hogy ki hova, mikor, milyen feltételekkel utazhat, sokat jelent, ha van kihez fordulni indulás előtt vagy nyaralás alatt. Méghozzá egy olyan szakemberhez, aki naprakész információkkal tud szolgálni, és adott esetben gyors alternatívát tud nyújtani, ha az eredeti terveken változtatni kell.
Való igaz, hogy egy bécsi vagy prágai hétvégéhez ritkán kérik szakember segítségét az emberek, bár hozzáteszem, hogy egy jól szervezett utazás a fenti esetekben is tud pluszt adni, akár az élmények, akár az árak tekintetében. Viszont, ha egy olyan úticélról van szó, ahova nem egyszerű eljutni, szükség van például helyismeretre, akkor a többség szívesebben fordul irodához. Nem beszélve egy-egy magyar nyelvű idegenvezetéssel kínált kulturális körutazásról, netán jó ár-értékarányú charter járatokról, vagy hajóutakról. Utóbbiak csak irodán keresztül foglalhatók. Fontos tényező lehet az utazás összeállítására fordított idő is, nyilvánvaló, hogy egy szakember ezt gyorsabban tudja megtenni. Felmérések alapján egyre több fiatal fordul utazási irodához, hogy ne kelljen bajlódnia a nyaralás megszervezésével.
Ami az irodák számát illeti, 2021 végi adatok alapján 950 regisztráltról tudunk, ezek között sok az olyan vállalkozás, amelynek az utazásközvetítés is szerepel a tevékenységi listáján, de valójában nem végez ilyen feladatot.
Mi csinál a szél, ha nem fúj? Mit tud tenni a válság közepette, a talpon maradás érdekében egy utazási iroda? Mert egy étterem könnyebben tud profil, szolgáltatást váltani. Működik-e hasonló stratégia ebben a körben?
Különböző példákat találunk, a Covid teszteléstől a magyaroknak szervezett belföldi programok kínálásáig. Az irodák sok mindennel próbálkoztak, de ennek a legfőbb célja az, hogy a nemzetközi turizmus újra indulásakor rajtvonalra tudjanak állni. A járvány kezdetén a legfőbb cél a képzett, nyelveket beszélő munkaerő megtartása volt. Számos iroda digitális fejlesztéseken dolgozott az elmúlt időszakban, vagy képzéseket indítottak a munkatársaknak, olykor a kollégák egymást képezték házon belül.
Az elmúlt két évben a csekély számú szervezett belföldi út mellett azért néhány nemzetközi utazás is megvalósult, főleg 2020 nyarán és 2021 nyarán és őszén. Ez hozott némi bevételt az irodáknak. A helyzetet a legtöbben a költségek minimalizásával próbálják túlélni. Sok munkavállaló önként hagyta el a szakmát, és a visszajelzések alapján ők messze nem érzik olyan jól magukat az új munkahelyükön, mint a turizmusban. Az ő visszacsábításuk, vagy új munkaerő szerzése komoly kihívást fog jelenteni a közeljövőben.
Nem könnyű most, 2022-ben sem tervezni, bár bízunk benne, hogy idén elmozdulunk a holtpontról, az előrejelzések szerint jelentős érdeklődés és forgalomnövekedés várható. Ám vezető legyen a talpán, aki most használható üzleti tervet tud készíteni.
Ami a piaci elemzéseket átfutva szembe tűnik, hogy fontos tényező lett a korábbiakhoz képest a szállodahajók érkezése, a kis csoportos, tematikus utak szervezése, a német nyelvterület pedig ezúttal is reményteljesebbnek bizonyult, ugyanakkor szinte teljesen padló alá került az ázsiai piac. Érthetően, hiszen ha valaki több ezer kilométerről neki vág Európának, nem csak egy országba akar ellátogatni, márpedig hónapokig eltérőek voltak a különböző államok között a belépési és járványkorlátozások.
Nyilván egy világméretű járványra másképpen reagálnak az egyes országok és földrészek, különösen, ha eltérő mértékű az átfertőzöttség. A nemzetközi turizmus szempontjából az lenne a praktikus, ha létezne egy egységes nemzetközi szabályozás arról, milyen feltételekkel lehet utazni. Bízunk abban, hogy most a járvány enyhülésekor, a közelmúltban napvilágot látott EU-s döntések meghozzák ebben a várt áttörést.
Ami az Európán kívülről érkezőket illeti, rájuk biztosan tovább kell még várni. Magyarországra a turisták mintegy 80 százaléka korábban is Európából érkezett, ezért bízunk abban, hogy az idei év már sokkal jobb lesz, mint az elmúlt kettő. Nyilván először az egyéni turisták jelennek meg, hiszen ők tudnak a leggyorsabban reagálni a változásokra, ezután várhatók a szabadidős céllal érkező csoportok, majd az üzleti, incentive utazások és a nemzetközi konferenciák.
A szállodahajók közül néhány már 2021-ben is megérkezett, de a turisták száma itt is jelentősen elmaradt a korábban megszokottaktól.
A németországi küldőpiac valóban az egyik legfontosabb a beutazó turizmus szempontjából, de legalább ennyire fontosak a brit turisták is, nem beszélve a környező országokból érkezőkről. Utóbbiak szerepe most különösen felértékelődik, hiszen sokan választanak közeli úticélokat.
Az ázsiai piac jelentősége felmérhetetlen, de tudjuk, hogy sok ország, köztük Kína, még nem állt vissza a régi rendszerre: a kínaiak a hold új évet inkább magukban ünneplik, és a pekingi téli olimpiára sem fogadnak vendégeket. Mi a helyzet a thai és az indonéz desztinációkkal?
Vélhetően a kínai utazásokra még várni kell egy darabig. Az Indonéziába irányuló tömeges utazások sem jellemzőek mostanában. Thaiföld megnyitott és újra bezárt. Talán a téli időszakban újra népszerűek lesznek ezek az úticélok is. Az egzotikus utak iránt valamivel nagyobb a kereslet, bár természetesen ez is messze van a Covid előtti szinttől. Mexikó, Dominika, Mauritius például egyre népszerűbb, sokan választják az Egyesült Arab Emírségeket is.
Százmilliós veszteségek, elbocsátások – kemény következményei lettek a Covidnak. Bár itt is láthatók különbségek. Míg például a buszos irodák tudtak profilt váltani – addig egy iroda, amelyik mondjuk az izraeli piacra szakosodott, aligha…
A legtöbb iroda a költségek minimalizálása mellett „alvó üzemmódba” kapcsolt. A feladatok mennyisége sokáig nem csökkent, hiszen a lemondásokkal, átfoglalásokkal azért folyamatosan foglalkozni kellett. Legtöbb helyen rész-munkaidőben, vagy csökkentett bér mellett foglalkoztatták egy ideiga munkavállalókat. . Voltak, akik önként elhagyták a pályát, és kényszerű elbocsátásokra is sor került.
A buszos irodák valóban próbálkoztak dolgozói járatokkal, iskolai kirándulásokkal, de a többség kénytelen volt átmeneti időre a forgalomból kivonni a járműveket, hogy ne kelljen az állásidő alatt fizetni a nagy összegű biztosításokat.
Ami az idei évet illeti, eleinte az Európán belüli utazások indulnak majd, majd ezt követően remélhetőleg a tengerentúli nemzetközi turistaérkezések száma is nőni fog. 2022 az elmúlt két évnél csak jobb lehet. De nem lesz könnyű az újra indulás, mivel a még mindig sok a bizonytalansági tényező a járvány miatt.
Úgy hallottam, szakmai viták adódtak az utazásszervezők és a közvetítők között…
Akik között korábban is adott volt a jó partneri viszony, ott most is változatlanul fennáll. A mostani helyzetben szerintem mindenki arra figyel, hogy összefogva miképpen tudnak előre lépni a piaci szereplők. Ez a szervezők, a közvetítők és az utazók elsődleges érdeke is. Természetesen előfordulhatnak szakmai viták, de ezek nélkül nincs fejlődés. Minden piaci szereplő maga dönti el, hogy kivel lép üzleti kapcsolatra.
Végül, ami a főszereplőket, a turistákat illeti: sokat mond, hogy állítólag azért is harcolni kell, hogy a foglalásoknál a teljes árat tüntessék fel az irodák. Ez meglepett, hiszen, ha mondjuk, egy téli kabátot vásárolnánk, de az övet külön kellene megfizetni, azt egyszerűen becsapásnak hívná mindenki.
A MUISZ éveken át lobbizott ezért. Ennek eredményeként egy 2021. január 1-jén hatályba lépő kormányrendelet módosította a korábbi szabályozást, és egyértelműen kimondja, hogy egy összegben szükséges feltüntetni a meghirdetett szolgáltatások, az utazási csomagok díját, azaz nem szabályos, ha külön szerepelnek az egyes díjtételek és azokat az utasnak kell összeadnia.
Természetesen továbbra is léteznek fakultatív, plusz díjas szolgáltatások is, amelyek nem részei a csomagnak. Ilyen lehet a vízumköltség, ha a szervező azt nem kötelező elintézni, vagy bizonyos programok, illetve étkezések ára.
Fontos kiemelni, hogy a MUISZ tagok többsége már a jogszabály megjelenése előtti években is a teljes árat tüntette fel, ebben régóta létezett már egy erős szakmai összefogás, szerintünk ez ugyanúgy érdeke az utazónak, mint az utazási irodának is.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
