Parádék parádéja
Ahogy a Bloomberg publicistája írja: Kína kedden minden parádék parádéját fogja bemutatni a Népköztársaság 70. születésnapján kedden. Van is mit ünnepelnie: ugyan 70 éve Mao Ce-tung egy brutálisan diktatórikus kommunista rendszer hozott létre, amely az első 30 évben nem is jutott sokra, de aztán Mao halála után átvette a vezetést a reformer Teng Hsziao-ping, aki megindította a hatalmas országot a reformok, a gazdasági fellendülés útján, melynek eredményeként az ország először a világ gyára, majd olyan nagyhatalma lett, amellyel az amerikai elnök sem bír.
Nagyhatalom
Donald Trump 15 hónapja ment neki a Kínának abban a reményben, hogy olyan kereskedelmi és befektetési megállapodást erőltet rá, amilyet ő jónak tart. Kétségkívül sok minden jogos lehet az amerikai igényekből, de Kína olyan nagyhatalom lett, amely nem enged a zsarolásnak, egyoldalúan kivetett büntetővámoknak, csak egyenrangú partnerként hajlandó tárgyalni a másik nagyhatalommal.
A keddi katonai parádé ezt az üzenetet is közvetíteni fogja, amikor Hszi előtt elvonul 15 ezer katona, 160 repülő és számtalan katonai jármű, végül nukleáris fegyvereket hordozó rakétarendszerek következnek, zárásul egy interkontinentális ballisztikus rakétával. Mint Moszkvában, amikor a Szovjetunió még szuperhatalom volt, illetve amióta Oroszország újra nagyhatalommá vált.
Hszi stabil hatalma
Az egypólusú világrend rövid ideig tartott, Peking a látványos eseménnyel üzeni, hogy már újra több nagyhatalom van. Az esemény azonban nem csak magát a megkérdőjelezhetetlen nagyhatalmi státuszt, de egyúttal a kínai elnök igen stabil hatalmát is szimpolizálni fogja. Hszit már nem korlátozza a két elnöki ciklus (szemben Trumppal, akinek még a másodikért is komoly küzdelmet kell folytatnia, ráadásul most még meg is próbálja elmozdítani a képviselőház), emellett a nagyhatalmú kommunista párt vezetője és a legfőbb hadúr is egy személyben, hatalma az államalapítóéval vetekszik.
Postai kézbesítéssel nem olyan egyszerű. 
