Névtelenül nyilatkozó brüsszeli források szerint Magyarország anyagilag akkor is kifejezetten jól járna a testület uniós kiadások 2014 és 2020 közötti finanszírozására vonatkozó javaslatával, ha – miként azt a tervezet sugallja – kohéziós politikai támogatásai a következő hét éves időszakban nagyságrendekkel csökkennének 2007 és 2013-hoz képest. A Bruxinfo értesülése szerint csak Bulgária és Lettország jutna több forráshoz.
A Bizottság előtt lévő tervezet szerint Magyarországtól vonnák el a legtöbb kohéziós forrást, a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest, mintegy 30 százalékot. Számokra lefordítva ez azt jelentené, hogy a jelenlegi ciklusban rendelkezésre álló 25,7 milliárd euró helyett 18 milliárdnál kevesebbre számíthatnánk majd. A visszaesés legfőbb oka, hogy a Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok a jövőben egységesen GDP-jük maximum 2,5 százalékának megfelelő felzárkóztatási támogatáshoz jutnának. Jelenleg egyébként hazánk számára a GDP 3,51 százaléka a felső támogatási határ. Ezt csak rontja, hogy Magyarország esetében a 2008 és 2010-es növekedési adatok alapján rendkívül alacsony növekedést prognosztizál Brüsszel a következő évekre.
Akkor mégis hogyan járunk jól 2014 és 2020 között?
Szakértők három okra vezetik vissza, hogy mégis csak jól jövünk ki a következő ciklus csökkentett támogatásaiból. Először is az ország a következő, 2014-ben kezdődő hétéves pénzügyi időszakban még mindig bőségesen kap majd a közös agrárpolitikai támogatásokból. Másodszor a hazánknak kinéző, egyes becslések szerint akár 30 százalékos elvonás ellenére még mindig tisztességes összeget kapna felzárkózásra az Unió költségvetéséből. Végül a jelek szerint ugyancsak ideszámolják azokat az áthúzódó kohéziós forrásokat, amelyek ugyan formailag még a 2013-ig tartó keretköltségvetést terhelik, de 2015 végéig kifizethetők egy uniós szabály értelmében.
A magyar diplomácia ugyan küzd a csökkentés ellen és egy olyan biztonsági hálót sürget, amely minimalizálná a veszteségeket a két pénzügyi időszak között a kohéziós támogatások terén. A Bizottságnál ugyanakkor kitartanak az eredeti javaslat mellett és úgy vélik, hogy a tagállamoknak szánt „pénzes borítéknak” nem a múltbéli források mértékén, hanem az aktuális gazdasági helyzeten kell alapulnia. Magyar részről ugyanakkor kifogásolják, hogy a brüsszeli logikát követve azok az országok kapnának kevesebb támogatást, amelyeknek romlanak a növekedési kilátásai. Holott a kohéziós politika szellemiségének az felelne meg, ha a források zömét a legszegényebb országokra koncentrálnák.
Brüsszeli illetékesek szerint Magyarország a jelenlegi hétéves periódusban azért lett a kohéziós támogatások fő kedvezményezettje az Unióban, mert annak idején a magyar növekedési előrejelzések túl optimisták voltak a tényleges helyzethez képest. Ezen érvelés szerint ennek éppen az ellenkezője történhet most.
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
