Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A negyedik ipari forradalom a hadviselést is megújítja, a háború szabályait pedig teljesen átírja. A jövő harcterein olyan önálló rendszerek jelennek meg, amelyek képesek maguktól tervezni, valamint a világról, önmagukról és az adott helyzetről alkotott véleményük alapján alkalmasak a kulcsfontosságú döntések villámgyors meghozatalára.
Kína 2017-ben lépett
A kínai kormány a mesterséges intelligenciát (AI) egy stratégiai erő-megtöbbszörözőként azonosította és megszállottan kezdett dolgozni a technológia fejlesztésén. A kínai Államtanács 2017 nyarán publikált egy jelentést, amely részletezi, hogy 2030-ig milyen lépéseket kell az ázsiai óriásnak tennie a saját AI iparának megteremtéséhez. Peking 1480 milliárd dollárt szán erre a feladatra, amelynek nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok kezéből elragadja a vezető szerepet ebben a stratégiai iparágban.
A kínai hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy az AI-t beépítse a tankokba, hadihajókba és vadászgépekbe, amellyel így egy aszimmetrikus hadviselés keretében fel tudná venni a harcot az erősebb féllel, az USA hadseregével. Peking elképzelése szerint egy AI-konfliktus megnyeréséhez szükséges az ellenséges lopakodó gépek megsemmisítése, az ellenséges hálózat feletti uralom megszerzése kibertámadásokkal és a feltörhetetlenül biztos kvantum-kommunikáció használata. Az amerikai kongresszus számára készített 2018-as jelentés szerint a kínai hadsereg az AI-t Ötödik Generációs Hadviselésre akarja felhasználni. Ez egyesíti a tradicionális katonai erőt a befolyásolási és információs műveletekkel, amelyek aláássák az ellenséges intézmények, kormányzatok és hadseregek hatékonyságát.
Washington egy évtizede kezdte
A Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a „Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az okos fegyverek kifejlesztésére szakosodott. Ezzel párhuzamosan fut az AI katonai hasznosítására szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) is. Washington egyben kiemelt figyelmet fordít az AI és a nemzetbiztonság kapcsolatának alakulására is.
Az AI-al foglalkozó nemzetbiztonsági bizottság idén januárban tette közzé a kongresszusnak írt jelentés-tervezetét. A bizottság vezetője Eric Schmidt, az Aphabet Inc., tanácsadója (korábbi vezetője), így a jelentést az AI-ba vetett szinte korlátlan hit lengi át: „Az AI ígérete, hogy a gép gyorsabban és pontosabban érzékel, dönt és cselekszik egy komplexebb környezetben, mint egy ember”. Etikai kétségek fel sem merülnek a jelentésben.
Schmidtet február 23-án hallgatta meg a szenátus katonai bizottsága. Schmidt kifejtette, hogy az AI tekintetében csak az USA és Kína rúg labdába, mert ez a két ország rendelkezik a szükséges „forrásokkal, kereskedelmi hatalommal, megfelelő számú tehetséggel és innovációs ökoszisztémával.” Szerinte Peking az elkövetkező évtizedben le fogja hagyni ezen a területen az Egyesült Államokat.
Bár Schmidtet láthatóan hidegen hagyják az etikai szempontok, a hivatalos Pentagon iránymutatás szerint az autonóm és fél-autonóm fegyverrendszereket „úgy kell megtervezni, hogy a parancsnokok és a kezelők megfelelő szintű emberi döntőképességet tudjanak gyakorolni az erő használata fölött.”
Szabályozatlan terület
Miután mesterséges intelligenciával rendelkező gyilkos robotok hivatalosan még nem léteznek, nemzetközi szabályozás sincs. A nemzetközi jog jelenleg még kifejlesztett szabályrendszert, kifejezetten az autonóm fegyverekre nem tartalmaz. Ami alkalmazandó, azok az általános hadijogi szabályok, amelyek békeidőben is előírják az államoknak, hogy rendszerbeállítás előtt meg kell vizsgálniuk, hogy ez megfelel-e a hadijogi szabályoknak. Az autonóm fegyverek betiltásáért ugyanakkor nemzetközi mozgalom indult.
Az Európai Parlament 2018-ban fogadott el egy határozatot, melyben a robotok nemzetközi tilalmát szorgalmazza. De a szabályokat előbb vagy utóbb le kell fektetni, ezért alakult meg 2018 áprilisában Ash Carter volt amerikai védelmi miniszter vezetésével a Harvard Kennedy School-ban a Mesterséges Intelligencia Felelős Használatának Tanácsa.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 442,38 pontos, 0,29 százalékos csökkenéssel, 150 110,32 ponton zárt hétfőn, a 4iG árfolyama esett. 
