A globális és az amerikai főáramlatú sajtó osztatlan lelkesedéssel fogadta Joe Biden bejelentését, hogy alelnökjelöltjének a színesbőrű szenátornőt, Kamala Harrist választotta. Sokakban felcsillant a remény, hogy novembertől a Fehér Ház újra olyanok kezébe kerülhet, akik hisznek a nemzetközi együttműködésben és akik csillapítani tudják az etnikai feszültségeket az USA-ban. De képes-e Harris megfelelni ezeknek a kívánalmaknak? Nézzük meg a jelölt erősségeit és gyengeségeit.
Harris erős pontjai
A 77 éves Bidenről az amerikaiak 55 százaléka gondolja azt, hogy kezdeti demenciában (öregkori szellemi leépülésben) szenved, és maguknak a demokratáknak a fele is úgy véli, hogy Biden megválasztása esetén nem fogja kitölteni az elnöki mandátumát. Az 55 éves Harris tehát friss erőt visz a kampányba, ráadásul ügyészi és politikai pályáján is olyan agresszív hozzáállást tanúsított, amely kompenzálja Biden visszafogottságát.
A fiatal kora azt is jelenti, hogy eddig kevés politikai hibát követett el, tehát Trump csapatának nehezebb lesz őt támadnia – ennek ellenére már komoly tapasztalatokat szerzett igazságügyi, gazdasági és társadalmi programok területén. Harris a kampány során várhatóan direkt támadásokat fog intézni a Trump-kormányzat koronavírus-járványos melléfogásai kapcsán.
Harris eredményesen szólíthatja meg a női szavazókat. 1984-ben Walter Mondale választott maga mellé női alelnökjelöltet, 2008-ban pedig John McCain. 2016-ban aztán Hillary Clinton lett az elnökjelölt, így most Harris az amerikai történelemben a negyedik nő, akinek esélye van megszerezni a legmagasabb politikai pozíciót az USA-ban.
Harris anyja indiai, apja pedig afroamerikai volt, Jamaikából. Ez sokat nyomhat a latba fontos etnikai csoportoknál (India és az indiai sajtó máris ujjong) és személye megtestesíti a sikeres amerikai multikulturális integrációt. Ha eredményesen szólítja meg az afroamerikai és latin közösséget – ahogyan azt Obama tette 2008-ban –, az vízválasztó lehet olyan szövetségi államokban, mint Georgia, Florida, Texas, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Arizona.
Harris árnyoldalai
Kérdéses, hogy Harris meg tudja-e szólítani a politikai centrumot. A fehér szavazók jó része megerősödhet a saját etnikai identitásában és elhatárolódhat a demokrata párttól. Az etnikai identitáson alapuló politikai polarizáció még inkább megerősödhet a már amúgy is súlyosan megosztott országban.
Harrisnek nincs említésre méltó külpolitikai tapasztalata, de annyi tudható, hogy közeli kapcsolatot ápol a legfőbb izraeli lobbiszervezettel (AIPAC) és kemény vonalat visz Észak-Koreával, valamint Oroszországgal szemben.
Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos álláspontja zavaros – ahogyan Bidené is –, és ez elbizonytalaníthat sok demokrata szavazót. Határozott kiállása az abortusz, a melegek jogai és a marihuana legalizálása mellett is elijeszthet több centrista szavazót
Sem Harris, sem Biden nem kapcsolódik egyetlen jelentős társadalmi vagy politikai reform-mozgalomhoz. Csakúgy, mint Dianne Feinstein és Nancy Pelosi, Harris is szorosan kötődik a kaliforniai milliárdos családokhoz. Harris milliomos ügyvéd férjével együtt 2018-ban 1,88 millió dollárt keresett. Az alelnökjelölt nettó vagyona 6,3 millió dollár, ezzel az amerikai társadalom legfelső 0,1 százalékához tartozik.
Eddig egyszer fordult elő ilyen. 
