A globális és az amerikai főáramlatú sajtó osztatlan lelkesedéssel fogadta Joe Biden bejelentését, hogy alelnökjelöltjének a színesbőrű szenátornőt, Kamala Harrist választotta. Sokakban felcsillant a remény, hogy novembertől a Fehér Ház újra olyanok kezébe kerülhet, akik hisznek a nemzetközi együttműködésben és akik csillapítani tudják az etnikai feszültségeket az USA-ban. De képes-e Harris megfelelni ezeknek a kívánalmaknak? Nézzük meg a jelölt erősségeit és gyengeségeit.
Harris erős pontjai
A 77 éves Bidenről az amerikaiak 55 százaléka gondolja azt, hogy kezdeti demenciában (öregkori szellemi leépülésben) szenved, és maguknak a demokratáknak a fele is úgy véli, hogy Biden megválasztása esetén nem fogja kitölteni az elnöki mandátumát. Az 55 éves Harris tehát friss erőt visz a kampányba, ráadásul ügyészi és politikai pályáján is olyan agresszív hozzáállást tanúsított, amely kompenzálja Biden visszafogottságát.
A fiatal kora azt is jelenti, hogy eddig kevés politikai hibát követett el, tehát Trump csapatának nehezebb lesz őt támadnia – ennek ellenére már komoly tapasztalatokat szerzett igazságügyi, gazdasági és társadalmi programok területén. Harris a kampány során várhatóan direkt támadásokat fog intézni a Trump-kormányzat koronavírus-járványos melléfogásai kapcsán.
Harris eredményesen szólíthatja meg a női szavazókat. 1984-ben Walter Mondale választott maga mellé női alelnökjelöltet, 2008-ban pedig John McCain. 2016-ban aztán Hillary Clinton lett az elnökjelölt, így most Harris az amerikai történelemben a negyedik nő, akinek esélye van megszerezni a legmagasabb politikai pozíciót az USA-ban.
Harris anyja indiai, apja pedig afroamerikai volt, Jamaikából. Ez sokat nyomhat a latba fontos etnikai csoportoknál (India és az indiai sajtó máris ujjong) és személye megtestesíti a sikeres amerikai multikulturális integrációt. Ha eredményesen szólítja meg az afroamerikai és latin közösséget – ahogyan azt Obama tette 2008-ban –, az vízválasztó lehet olyan szövetségi államokban, mint Georgia, Florida, Texas, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Arizona.
Harris árnyoldalai
Kérdéses, hogy Harris meg tudja-e szólítani a politikai centrumot. A fehér szavazók jó része megerősödhet a saját etnikai identitásában és elhatárolódhat a demokrata párttól. Az etnikai identitáson alapuló politikai polarizáció még inkább megerősödhet a már amúgy is súlyosan megosztott országban.
Harrisnek nincs említésre méltó külpolitikai tapasztalata, de annyi tudható, hogy közeli kapcsolatot ápol a legfőbb izraeli lobbiszervezettel (AIPAC) és kemény vonalat visz Észak-Koreával, valamint Oroszországgal szemben.
Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos álláspontja zavaros – ahogyan Bidené is –, és ez elbizonytalaníthat sok demokrata szavazót. Határozott kiállása az abortusz, a melegek jogai és a marihuana legalizálása mellett is elijeszthet több centrista szavazót
Sem Harris, sem Biden nem kapcsolódik egyetlen jelentős társadalmi vagy politikai reform-mozgalomhoz. Csakúgy, mint Dianne Feinstein és Nancy Pelosi, Harris is szorosan kötődik a kaliforniai milliárdos családokhoz. Harris milliomos ügyvéd férjével együtt 2018-ban 1,88 millió dollárt keresett. Az alelnökjelölt nettó vagyona 6,3 millió dollár, ezzel az amerikai társadalom legfelső 0,1 százalékához tartozik.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
