|
| Recep Tayyip Erdogan (Kép forrása: EPA/YURI KOCHETKOV) |
Nem tervezik az amerikai csapatok kivonását az észak-szíriai Manbídzs térségéből, dacára Törökország erre vonatkozó felszólításának – közölte Joseph Votel tábornok, az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának főparancsnoka hétfőn. Ezzel reális veszéllyé vált, hogy az amerikai és a török csapatok – papíron két NATO szövetséges! – összetűzésbe kerül egymással. Törökország korábban bejelentette, hogy kiterjeszti a január 21-én a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen indított hadműveleteit az észak-szíriai Afrín kerületről Manbídzsra is. Az ankarai vezetés ezért felszólította az ott lévő, mintegy 2-3000 fős amerikai csapatokat, haladéktalanul vonuljanak vissza az YPG ellenőrzése alatt álló Manbídzs térségéből, és állítsák le a kurd milícia további támogatását, különben szembekerülhetnek a török hadsereg alakulataival.
Háborús hisztéria választási kampányfogásként
A hadműveletek megindulása óta több tucat embert tartóztattak le Törökországban – köztük az országos orvoskamara 11 vezetőségi tagját – olyan vádakkal, mint „hivatalnokok sértegetése”, „gyűlölet és ellenségeskedés szítása az emberek között, „az elnök megsértése”, „nyílt megalázása a török népnek, a kormánynak és a katonaságnak”, valamint „támogatás a terrorista szervezeteknek”. Ezek a hajuknál fogva előrángatott vádak jelenleg Törökországban több éves börtönbüntetéssel járhatnak. A legfőbb ügyészség számos nagyvárosban indított vizsgálatot azok után, hogy Erdogan elnök Burza városában egy beszédében nyíltan megfenyegette azokat, akik tiltakozni merészelnek a szír beavatkozás ellen.
A jogtiprás és az önkény az országban jelenleg már eléri azt a szintet, amelyet pedig 1876-ban az ottomán birodalom meghaladt, amikor a parlament felállításával ellenőrzést kezdett gyakorolni a szultán hatalma fölött. Napjainkban az ankarai törvényhozásnak minimális ellenőrző funkciója sem maradt az elnök felett. A 2016. július 15-i (ön)puccs óta a szerencsétlen ország egyfolytában rendkívüli állapotban van. Erdogan elnök a katonai felkelés kísérletét már aznap éjjel „Allah ajándékának” nevezte és másnap kihirdették a rendkívüli állapotot, amely révén gyakorlatilag Erdogan permanens egyeduralmat valósít meg.
|
| Káncz Csaba |
Lefejezték a modern török értelmiséget
Ebben a fojtogató légkörben az ellenzék joggal tart attól, hogy Erdogan 2019 novemberéig – azaz a következő általános választásokig – fenntartja a rendkívüli állapotot. Egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy az elnök előrehozott választásokat rendezhet még az idén. Erdogan tehát több, mint másfél éve elnöki rendeletekkel kormányoz, amelyek sok esetben egyenesen szürreálisak. A 696-os számú rendelet például 135 törvényt módosít egyszerre, amelyek egyikének sincsen köze a rendkívüli állapothoz, hanem új szabályozást vezet be például a rektor-választásnál, az adóknál és a téli gumiknál!
Az (ön)puccs óta eltelt 18 hónap rendkívüli állapotának örve alatt az alábbi léptékű tisztogatások történtek az országban, derékba törve Törökország 1923-ban megindult modernizációját:
- 125 294 közalkalmazottat eltávolítottak hivatalából
- 50 510 embert letartóztattak
- bezárattak 6 hírügynökséget, 50 újságot, 18 TV-csatornát, 22 rádió csatornát és 1528 egyesületet
- letartóztattak 145 újságírót és 10 parlamenti képviselőt.
Káncz Csaba jegyzete
Az olaszországi kiskereskedelem az áruházláncok rémálma. Még az olyan óriásoknak is komoly gondjaik akadnak, mint a francia Carrefour. 
