|
| Migránsok az észak-görögországi Diavata közelében 2019. április hatodikán. EPA/SOTIRIS BARBAROUSIS |
Jelentősen visszaesett az Európába érkező migránsok száma 2015 óta – írtuk sorozatunk első részében. (A BBC irányelvei alapján migránsoknak azokat a személyeket – bevándorlókat, menekülteket stb. – nevezzük, akik "úton vannak", és még nem estek át a menedékkérelmi procedúrán – a szerk.)
A csökkenés egyrészt annak köszönhető, hogy a balkáni útvonal 2016 tavasza óta csaknem teljesen bezárult. Ez alapvetően két tényezőre vezethető vissza.
1. Az EU-Törökország egyezmény
A menekültválság csúcspontján, 2015-ben több mint egymillió migráns lépte át az EU határát, közülük mintegy 850 ezren Görögországba érkeztek Törökországból. Brüsszel 2015 őszén kezdett tárgyalásokat a török kormánnyal annak érdekében, hogy változtasson a helyzeten.
A megállapodás, ami végül 2016. március 20-án lépett életbe, alapvetően három célt szolgált: a Törökország felőli ellenőrizetlen migráció megállítása, a Törökországban élő menekültek életkörülményeinek javítása, valamint legális és biztonságos csatornák teremtése az Európába jutásra a szíriai menekültek számára.
Az egyezség kimondta, hogy az EU minden, Görögországba érkező illegális migránst (akik nem adnak be menedékkérelmet, vagy kérelmüket visszautasítják) visszaküldhet Törökországba. Ugyanakkor vállalja, hogy minden visszatoloncolt szíriaiért cserébe befogad egy szíriai menekültet, valamint kezdetben hárommilliárd euróval támogatja a Törökországban élő szíriaiakat, és felgyorsítja a tárgyalásokat a törökök vízummentességéről.
Ankara cserében megígérte, hogy együttműködik a migránsok visszafogadásában és áttelepítésében, lépéseket tesz az embercsempészek ellen, és megakadályozza új migrációs útvonalak létrejöttét.
Zuhant az érkezők száma
Bár a menekültáradat már az egyezmény előtt mérséklődött, annak életbe lépése után további látványos csökkenés ment végbe. Míg 2016 februárjában 55 ezer új migránst regisztráltak a görög szigeteken, áprilisban már csak kevesebb mint négyezret. Azóta ez a szám havi pár ezres szinten maradt.
A jelentős csökkenés azt jelzi, hogy tönkre lehet tenni a migránsokat és a menekülteket kizsákmányoló csempészek üzleti modelljét
- áll az Európai Bizottság idén márciusban publikált jelentésében. A testület statisztikái szerint az egyezmény életbe lépése óta 97 százalékkal esett vissza az érkezők száma, és jóval kevesebben veszítik életüket útközben.
A Görögországba érkező menekültek és bevándorlók számának csökkenése éves szinten is szembetűnő:
Az egyezmény megszületése után egyúttal elindult a szíriai menekültek áttelepítése Törökországból az uniós tagállamokba.
Az Európai Bizottság szerint eddig 20 ezer szíriait telepítettek át - tehát nagyságrendekkel kevesebbet, mint amennyivel az érkezők száma csökkent. A műveletet az EU csaknem 200 millió euróval támogatta.
Milliárdokkal segítenek
Az EU és a tagállamok emellett hatmilliárd euróval segítették (és segítik) a Törökországban élő migránsokat: az összeget humanitárius segítségnyújtásra, iskolaépítésre, egészségügyre, infrastrukturális fejlesztésekre, tehát az életkörülmények javítására költik.
A segítségnyújtás célja, hogy az ott élő menekültek és bevándorlók ne induljanak meg Európa felé, hanem helyben próbáljanak boldogulni, majd - ha lehetőség van rá - visszatérjenek szülőföldjükre. Az ENSZ adatai szerint Törökországban csaknem négymillió menekült él, túlnyomó többségük Szíriából érkezett.
Az EU emellett Görögországot is támogatta mintegy kétmilliárd euróval 2015 óta, hogy segítse az ott ragadt migránsok elhelyezését. (A törököknek szánt vízummentességből viszont nem lett semmi.)
2. A balkáni határzár
A magyar kormány 2015 nyarán kezdte meg a kerítés építését a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határon, szeptemberben és októberben pedig mindkét szakaszon teljes egészében lezárta a zöld határt.
Ezt követően, 2015 őszén Ausztria is bejelentette, hogy kerítést épít az osztrák-szlovén határon - mégha ezt nem is merték annak nevezni - , aminek első szakasza év végére el is készült. Majd határozott arról is, hogy 2016-ban maximum 37 500 menekültet fogad be.
2016. februárban egy bécsi konferencián, amelyen Ausztria mellett kilenc térségbeli állam kormánya képviseltette magát, pedig arról született döntés, hogy a balkáni országok is lezárják határaikat a migránsok előtt. Március elején Macedónia, Horvátország és Szlovénia már tényként közölte ennek megvalósulását, tehát ezáltal a balkáni útvonal nagyrészt bezárult.
Hogyan érint ez minket?
Az EU-Törökország egyezménynek, valamint a magyar, az osztrák és a balkáni határzárnak köszönhetően a Magyarországra érkezett bevándorlók és menekültek száma is a korábbi töredékére csökkent a KSH adatai szerint.
Ugyanakkor a migránsok túlnyomó többsége amúgy is csak tranzitországnak használta Magyarországot, és továbbment Ausztria irányába (függetlenül attól, hogy sokan itt regisztráltatták magukat). Ráadásul a magyar kormány is nyilvánvalóvá tette, hogy nem kívánja őket befogadni, és csupán minimális számú, 2014 és 2016 között évi 4-500 menedékkérőt részesített védelemben.
(Sorozatunk kedden megjelenő, harmadik részében a migránsáradat csökkenésének másik okát, az olasz útvonal bezáródását vizsgáljuk. Első rész: Radikálisan csökken az Európát elérő migránsok száma.)
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
