Kedden 32 államfő és védelmi miniszter gyűlik össze Washingtonban a 2024-es NATO-csúcstalálkozóra. A háromnapos találkozón "a szövetség előtt álló kihívásokkal foglalkoznak", és megvitatják, hogyan lehet "tovább erősíteni a NATO elrettentő erejét és védelmét" a 21. században. A napirend élén a NATO elrettentési és védelmi kezdeményezései állnak majd, valamint az, hogy a NATO hogyan építheti ki és erősítheti a különböző országokkal való partnerségeket és kapcsolatokat.
Fotó: Depositphotos
A 75 éve alakult katonai szövetség tagjai megvitatják az Ukrajnában zajló orosz inváziót is. Ezenkívül meg kell vitatniuk az ellátási lánc irányítását és a védelmi beszerzéseket. Ez a két téma kulcsfontosságú lesz az idei találkozó során.
A tavalyi NATO-csúcstalálkozón a tagok megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmének támogatása mellett. A szövetség létrehozta a NATO-Ukrajna Tanácsot, egy "közös testületet, amelyben a szövetségesek és Ukrajna egyenrangú résztvevőként ülnek, hogy előmozdítsák a politikai párbeszédet, a kötelezettségvállalást, az együttműködést és Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseit". A NATO-tagok úgy döntöttek, hogy a Tagsági Akcióterv (MAP) nem feltétele az ukrán tagságnak. Ennek ellenére a szövetség úgy döntött, hogy nem nyújt be hivatalos meghívót az ukránoknak.
A védelmi beszerzési térben a szövetség félelmetes katonai képességekről tárgyalt. Több tag is elkötelezte magát védelmi kiadásainak növelése mellett, és megvitatták Ukrajna különböző katonai felszerelésekkel való ellátását. A megbeszéléseket a szövetség jelentős győzelmeként értékelték, és sok szakértő jelentős változást jósolt.
Tavalyi hullámvölgy
De aztán minden másképp alakult. Közel egy évvel a litvániai Vilniusban tartott 2023-as NATO-csúcstalálkozó után Oroszország előnyre tett szert Kelet-Ukrajnában. Emellett kiderült, hogy az Orosz Föderáció "közel háromszor" több tüzérségi lőszert gyárt, mint az Egyesült Államok és Európa. Oroszország védelmi képességeit azzal is növelte, hogy védelmi eszközöket vásárolt Észak-Koreától és Irántól.
Az oroszok keleti térnyerésével párhuzamosan az EU és az USA elhalasztotta az Ukrajnának nyújtott további segélyeket. Európában eredetileg 2023 júniusára javasoltak egy új segélycsomagot. Ez pénzügyi és humanitárius segítséget tartalmazott Ukrajnának.
A csomag azonban elakadt, mivel az EU-tagok nem értettek egyet a támogatás teljes költségével, hatásával és elosztásával kapcsolatban - az EU-tagok többsége egyben a NATO tagja is. Több hónapos vita után végül 2024 februárjában fogadták el a segélycsomagot. Más szóval az EU által Ukrajnának nyújtott segély nyolc hónappal halasztódott.
Hasonlóképpen, az Egyesült Államokban 2023 októberében új védelmi és humanitárius segélycsomagot javasoltak Ukrajnának. A republikánus obstrukció miatt végül 2024 áprilisában, közel hét hónappal az eredeti előterjesztés után fogadták el az új amerikai segélycsomagot.
Miközben az EU és az USA törvényhozó testületei folyamatosan késleltették az Ukrajnának nyújtott segítséget, az ukránok lőszer-készletei vészesen leapadtak. Tavaly ősszel és idén az első hónapokban az ukránoknak újra kellett tervezniük a stratégiájukat, miközben keleten területeket veszítettek Oroszországgal szemben.
Tekintettel az elmúlt év fejleményeire, a NATO-tagoknak szorosabban és átgondoltabban kell együttműködniük az ukránokkal annak érdekében, hogy az oroszok elleni erőfeszítéseik győztesek legyenek. A védelmi beszerzési terület kezelése alapvető fontosságú lesz a kezdéshez.
Radikálisan új felállás
A NATO most a washingtoni csúcstalálkozón külön parancsnokságot hoz létre az Oroszország elleni ukrajnai háborúval kapcsolatban - közölte múlt pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Stoltenberg bejelentette, hogy "a NATO átveszi a legtöbb nemzetközi biztonsági segítségnyújtás koordinálását és nyújtását" Ukrajnának "egy háromcsillagos tábornok által vezetett parancsnokság és egy németországi NATO-parancsnokságon dolgozó mintegy 700 fős személyzet" keretében.
Ezen intézkedések mellett amerikai sajtójelentések szerint a NATO egy magas rangú civil tisztviselőt fog állomásoztatni Ukrajnában, és hivatalosan is elindíthatja a belső "NATO-misszió Ukrajna" elnevezésű küldetést. A The Wall Street Journal idéz egy amerikai tisztviselőt, aki szerint "mivel a NATO-szövetségesek az Ukrajnának nyújtott teljes biztonsági támogatás több mint 90 százalékát adták, a NATO a természetes hely a segítségnyújtás koordinálására annak érdekében, hogy Ukrajna most és a jövőben jobban meg tudja védeni magát".
Ukrajna felfegyverzése és a NATO-hatalmak által a háború koordinálása eddig az „Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoporton” keresztül történt, amely egy 50 országból álló informális csoport, az USA vezetésével. A washingtoni csúcstalálkozóval ezen csoport helyébe a háború NATO általi közvetlen koordinálása lép.
A csúcstalálkozóra a NATO jelentős megerősítésének hátterében kerül sor. A csúcstalálkozót megelőzően a Foreign Affairs című lapban megjelent cikkében Stoltenberg a következőket mondta: "Félmillió katona áll magas fokú készenlétben minden területen, szárazföldön, tengeren, levegőben, űrben és kibertérben, készen arra, hogy bármikor megvédje minden NATO-szövetségesét.”
Ilyen eredményekre senki nem számított. 
