A London–Párizs-tengely keményen beáll Ukrajna mögé

Százhúsz évvel az Antant (Entente Cordiale) létrehozása után az Egyesült Királyság és Franciaország új szövetséget köt. Az eredeti, 1904-es megállapodás megnyitotta az utat a két ország közötti szorosabb kapcsolat előtt, napjainkban pedig a két nemzet arra kívánja felhasználni partnerségét, hogy erősítsék az Ukrajna iránti európai elkötelezettséget, és nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra.

Kiállás az ingatagok ellenében

Lord Cameron brit külügyminiszter és francia kollégája, Stéphane Séjourné Európa- és külügyminiszter a The Telegraph című napilapnak írt levelében kiemelte „barátságunk iránti tartós elkötelezettségünket”.

De a tét most nagy. Ukrajnában továbbra is dúl a háború, és az orosz csapatok offenzívában vannak. Az USA kemény hatalmi elkötelezettsége továbbra is ingatag, és a 61 milliárd dolláros pénzügyi támogatás féléves republikánus blokádja ukránok ezreinek az életébe került. Európa válasza eközben továbbra is törékeny, és a megosztottság mind az uniós, mind a transzatlanti válaszokat veszélyezteti.

Ösztönözhet-e az angol–francia szövetség más nemzeteket újabb kötelezettségvállalásokra? Cameron és Séjourné a jelek szerint így gondolja. Azt javasolják, hogy „együtt ragadjuk meg a partnerségünk által kínált lehetőségeket”.

Ennél is fontosabb, hogy a NATO kulcsfontosságú tagállamaiként „felelősségünk van abban, hogy a szövetséget az előtte álló kihívások kezelésére ösztönözzük”. Először is azáltal, hogy fokozott elkötelezettséget követelnek az európai és amerikai szövetségesektől, másodszor pedig azáltal, hogy erőteljesebben szorgalmazzák az európai biztonsági struktúrák javítását.

Brit és francia támogatás

A 2022. februári invázió óta mindkét ország vitathatatlanul elkötelezett támogatója annak, hogy Ukrajna számára teljes mértékben biztosítsa a szuverén területének védelméhez szükséges eszközöket. Ez magában foglalja a halálos fegyverek, a segélyek, a kiképzés és a finanszírozás biztosítását, amelyet diplomáciai kötelezettségvállalás támogat.

London és Párizs mára átadta Ukrajnának nehézfegyverkészléte negyedét. A brit Védelmi Minisztérium öt napja az eddigi legnagyobb, 580 millió euró értékű katonai segélycsomagot jelentette be Ukrajnának: a csomag a következőket tartalmazza: 4 millió lőszer, 1600 rakéta, 400 harci jármű.

Jól jön Moszkvának, hogy a Fehér Ház döntése értelmében az ukránok amerikai fegyverekkel nem támadhatnak célpontokat Oroszországban. A britek viszont már feloldották a hasonló megkötést. 

Az Egyesült Királyság például a Krím 2014-es lerohanása óta két jelentős projektért is felelős, amelyek keretében katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának. Az „Orbital Hadművelet” keretében az ukrán fegyveres erők 22 ezer katonáját képezték ki intenzíven, mind a gyalogsági, mind a szanitéc képességeiket a NATO szabványaihoz igazítva.

Az „Interflex” művelet jelentősen javította Ukrajna páncéltörő képességeit az invázió előtt, és azóta további koncentrált támogatást és képzést nyújtott összesen több mint 5 millió dollár értékben 2022 és 2023 között. Az Egyesült Királyság kilenc másik nemzetközi partnerrel együttműködve lehetővé tette, hogy több mint 17 ezer ukrán újonc végezzen el egy öthetes kiképző tanfolyamot az Egyesült Királyságban, miközben szélesebb körű nemzetközi erőfeszítéseket tett további 67 ezer ukrán katona kiképzésére több mint 30 országban.

Az Egyesült Királyság és Franciaország együttesen nyomást gyakorol az EU-ra – és különösen Németországra –, hogy úttörő katonai segélyek nyújtására kötelezze őket. Ennek során Nagy-Britannia stratégiai lépéselőnyre tett szert az egyre kifinomultabb fegyverrendszerek Kijevnek történő biztosítása terén, beleértve a 2023 januárjában bejelentett Challenger 2 harckocsikat, ami Németországot arra ösztönözte, hogy kevesebb mint két héttel később Leopard 2 harckocsikat ajánljon fel.

Az Egyesült Királyság és Hollandia támogatása nemrégiben egy új nemzetközi légi koalíció létrehozását indította el, amely az Egyesült Államokat is magában foglalja, és amely elsősorban F-16-os vadászgépeket szerez be Ukrajna számára, hosszabb távon pedig lehetővé teszi a NATO-szövetségesekkel való jobb koordinációt.

Miközben Nagy-Britannia és Franciaország élvonalbeli hardverrel támogatta Ukrajnát, beleértve a brit Storm Shadow cirkálórakétákat és a francia SCALP-ELG Storm Shadow rakétákat, a kérdés az, hogy saját elkötelezettségük elég befolyásos-e ahhoz, hogy másokat is vonzzon a követésükre.

Erre is vannak jó példák: a Storm Shadow-ígéret jelentős nyomást gyakorolt az USA-ra, hogy növelje a hadsereg taktikai rakétarendszerekre vonatkozó saját adományait, és Németországra is nyomást gyakorol a Taurus cirkálórakétái tekintetében. Olaf Scholz német kancellár azonban pártpolitikai okokból még mindig nem kötelezte el magát erre.

Vannak azonban aggasztó fejlemények az USA-ban is. Az amerikai képviselőház által az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros külföldi segélycsomag jóváhagyásában okozott késedelem része annak a folyamatos aggodalomnak, hogy az USA egyszerűen úgy dönt: csökkenti kötelezettségvállalásait, és végül egy esetleges második Trump-kormányzat alatt megvonja az Európának nyújtott támogatását.

A Németország részéről jelentkező késedelmek, az EU-tagállamok közötti nézeteltérések az oroszellenes szankciókkal kapcsolatban – valamint a magas energiaárak és a csökkenő katonai készletek okozta folyamatos feszültségek – szintén megviselhetik az EU általános hajlandóságát az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásra. Az egyenlőtlen európai védelem súlyos következményekkel jár, mivel még Ukrajna leglelkesebb európai támogatói is küzdenek azért, hogy a nyugati erőfeszítések ne váljanak töredezetté.

Brit és francia vezetés

London és Párizs kihasználhatja vezető szerepét a háborús erőfeszítések koordinálásában a védelem és a diplomácia terén, és szövetségeseket tarthat a harcban most és középtávon is. Ez magában foglal mindent, kezdve az azonnali fegyverellátástól magának Ukrajnának, egészen az ukrán fegyveres erők brit és uniós kiképzési misszióinak együttműködéséig.

Hosszabb távon az átfogó biztonsági garanciák, amelyeket az Egyesült Királyság, Franciaország és az EU az Egyesült Államokkal együtt képes nyújtani Ukrajnának, fogják meghatározni a háborúból a tűzszünetbe való átmenetet és azt követően. Ezáltal a konfliktus transzatlanti aspektusa megerősödhet, ami az USA elkötelezettségét illeti, de mind az EU-t, mind a NATO-t arra ösztönözheti, hogy markánsabb védelmi kezdeményezéseket támogasson.

Miközben elkerüli a geopolitikai melldöngetés kísértését, a diplomáciai hozadékok Nagy-Britannia számára lehetővé teszik, hogy továbbra is demonstrálja a Brexit utáni szerepét és felelősségét.

Vezetői lehetőségek

A következő néhány hónap fontos lehetőségeket kínál az angol–francia szövetség számára, hogy érvényt szerezzen ügyének. Ide tartozik az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója, amelyet július 18-án tartanak az oxfordshire-i Blenheim Palotában, míg a július 9-11-én Washingtonban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó szintén kulcsfontosságú lesz. Emellett folyamatban vannak az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülései, ahol az USA és európai szövetségesei megállapodnak abban, hogy anyagi és erkölcsi támogatást nyújtanak Ukrajnának.

A Brexit után Franciaországnak egyértelművé kell tennie saját vezetői ambícióit. Az Egyesült Királyság viszont eközben a Brexit utáni és transzatlanti szerepét mérlegeli, és a védelmi kiadások közelmúltbeli növelésével arra ösztönzi az európai NATO-szövetségeseket, hogy kövessék a példáját.

London és Párizs Ukrajnával kapcsolatos partnersége növeli a nyomást az európai csoportokra és a transzatlanti fórumokra, amelyeknek mindketten tagjai, annak érdekében, hogy megpróbálják biztosítani Európa határait, és biztosítsák, hogy Ukrajnának legyen elég katonai ereje ahhoz, hogy továbbra is visszavágjon Oroszország területi térnyerésének.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)