Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A svájci klímatörvény elutasítása több más ország számára is figyelmeztetésnek tekinthető. A német benzinárról szóló populista vita jól mutatja, hogy a klímapolitika nehéz időszak előtt áll, noha elméletileg a közvélemény támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Káncz Csaba jegyzete.

A svájci polgárok vasárnap népszavazás keretében utasították el a klímavédelmi törvényt. Ezt még 2019-ben fogadta el a törvényhozás össz-párti egyetértéssel, ami visszatükrözte a svájci Zöldek jelentős erősödését az akkori választásokon.

A mostani referendum 52-48 százalékos arányban maradt alul.  Éppen úgy, ahogyan a Brexit népszavazás esetében, ez is egy város-kontra-vidék szavazásnak bizonyult.

Figyelmeztetés más országoknak is

Egyet kell értenünk Mathieu von Rohrral, a Spiegel külpolitikai újságírójával, aki szerint a svájci elutasítás több más ország számára is jelentős figyelmeztetésnek tekinthető. Svájc a Párizsi Klímacélokat ezzel bizonyosan nem fogja tudni teljesíteni. 

Felmerül a súlyos kérdés: hajlandóak-e a választók a klímaváltozás érdekében áldozatokat hozni az életszínvonaluk oltárán?

Az egy dolog, hogy a politikai divat miatt sok választó a Zöld párt mellé rakhatja le a voksát. De ez megint egy másik, hogy a közember ezért hajlandó-e ténylegesen tenni. Ami ráadásul nagyon meglepte a megfigyelőket, hogy a fiatalok nagy arányban szavazták le a klímavédelmi törvényt.  

A német terv és valóság

A következő nagy teszt ezen a területen a német általános választás lesz szeptember 26-án. Márpedig az előjelek itt is borúsak.

Tüntetés a párizsi klímavédelmi egyezmény végrehajtásáért a német kormány épülete előtt Berlinben 2021. május 12-én. EPA/CLEMENS BILAN
Tüntetés a párizsi klímavédelmi egyezmény végrehajtásáért a német kormány épülete előtt Berlinben 2021. május 12-én. EPA/CLEMENS BILAN

Pedig minden olyan szépen indult. Németország első klímavédelmi törvénye 2019 decemberében született meg, az állam ezzel csatlakozott azon országok köréhez, amelyek döntéshozói a kommunikáción túl kötelező erejű lépéseket hoztak a Föld jövőjének megóvása érdekében.

A jogszabályban a németek 2050-re célként tűzték ki a klímasemlegesség megvalósítását, köztes határidőnek pedig 2030-at határozták meg, amikorra is legalább ötvenöt százalékkal kellene csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Mindez igazodott a nemzetközi trendekhez, Hollandiában negyvenkilenc százalékos csökkentést irányoztak elő az évtized végére, de az EU is hasonló időszakokban és értékekben gondolkodott, azóta pedig már megállapodás is született ezekről. Németországban ugyanakkor néhány állampolgár kevesellte a politikai vezetők erőfeszítéseit és pert indított a kormánnyal szemben.

Az ügy két hónapja ért véget a szövetségi alkotmánybíróságon. A testület ítéletében arra kötelezte a döntéshozókat, hogy a következő másfél év során szigorúbb szabályozást dolgozzanak ki a kibocsátáscsökkentésre vonatkozóan és pontosabban határozzák meg, milyen módon kívánják mérsékelni 2030-at követően a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokat.

Néhány nap elteltével, május elején a német kormány új, ambiciózusabb javaslattal állt elő, mely szerint 2030-ra hatvanöt százalékos csökkentést szeretnének, amely arány 2040-re elérné a nyolcvannyolc százalékot, a klímasemlegességet pedig a korábban tervezettnél öt esztendővel hamarabb, 2045-re valósítanák meg.

A Zöldek vesszőfutása

De aztán a politikai hétköznapok valósága köszöntött be. Május végén Annalena Baerbock, a Zöldek kancellár-jelöltje interjút adott az ország legolvasottabb lapjának. Ebben kijelentette, hogy a benzin széndioxid adóját fel kellene emelni már 2022-től 16 eurocenttel literenként, ahogyan azt a Zöldek társelnöke, Robert Habeck is javasolta korábban.

A kijelentés gigantikus politikai vihart váltott ki. Olaf Scholz pénzügyminiszter, a szociáldemokraták kancellárjelöltje leszögezte, hogy aki ilyet mond, annak fogalma sincs a kisemberek nehézségeiről. Andreas Scheuer, a CSU által delegált közlekedési miniszter „aggasztónak” nevezte a Zöldek javaslatát, hozzátéve, hogy „a benzinárak nem mehetnek örökké felfelé, hiszen a mobilitásnak szociális aspektusa is van”.

Amira Mohamed Ali, a Balpárt frakcióvezetője azzal vádolta meg a Zöldeket, hogy „kisemberek hátán akarnak klímapolitikát csinálni”. 

Valóban, a Zöldek javaslata elképesztően népszerűtlen. Egy június elején készült felmérés szerint a polgárok 74 százaléka utasítja el a benzin adójának emelését.

Pedig maga a CDU és az SPD 2019-ben elfogadta a „klímacsomagot”, amely előrevetíti az üzemanyagok széndioxid adójának bevezetését.  De hát kit érdekel ez, amikor javában zajlik a választási kampány?!

Csendes politika

A német benzinárról szóló populista vita jól mutatja, hogy a klímapolitika nehéz időszak előtt áll, noha elméletileg a közvélemény támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet.

De mit tehetnek a döntéshozók?  Például azt, amit Luxembourgban és Tallinnban tettek a városatyák, hogy ingyenessé tették a tömegközlekedést.

Maga a klímapolitika is lehet csendesebb, ahogyan azt az amerikai Breakthrough Institute javasolja – vagyis olyan lépéseket kell tenni az infrastruktúra területén, a kutatási kiadásokban és az adóvisszatérítésekben, amelyek nem növelik a politikai megosztottságot.

Az EU is elvégezheti a piszkos politikai munkát szupranacionális szinten. Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke már bejelentette, hogy az Unió külön emissziós kereskedelmi rendszert akar bevezetni épületekre és a szállításra. Ez az üzemanyagot drágábbá tenné szerte az EU-ban – beleértve a németeket –, és ez von der Leyen szerint „világos szociális kompenzációs rendszerrel együtt kerülne bevezetésre”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Erre a húzásra irigy lehet minden magyar dolgozó
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 18:49
A szlovén kormány elfogadta annak a törvénynek az alapelveit, amely minden munkavállaló számára kötelező karácsonyi bónuszt vezetne be, valamint megemelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatárát – jelentette be Klemen Bostjancic pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Magyarországot érintő döntést hozott Románia
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 16:59
Nemzeti jelentőségű projektté nyilvánították a Magyarország felé vezető földgázvezeték bővítését.
Makro / Külgazdaság Várakozáson felül nő az egészségpénztárak száma
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 16:03
Az OTP Pénztárak vezetője szerint  tendencia hátterében az állhat, hogy a lakosság körében egyre népszerűbb ez az öngondoskodási forma.
Makro / Külgazdaság Bajban van Putyin, ehhez már az orosz tömegeknek is lesz egy-két szava?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:46
Valamit kezdeni kell az elszálló hiánnyal, de az orosz elnök csak azt döntheti el, melyik kezébe harapjon.
Makro / Külgazdaság Már megint bezsebelt 130 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:14
Pedig csak 45 milliárdot terveztek.
Makro / Külgazdaság Nagyon nagy a baj Európában – itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 11:33
Ilyen száraz hónapot még nem láttak az uniós intézetben.
Makro / Külgazdaság Megy ez Otthon Start nélkül is? Elképesztő számok érkeztek a szomszédból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:53
Másfélszeresére nőtt a lakásépítés volumene tavalyhoz képest Romániában.
Makro / Külgazdaság Komoly bajban lehet a magyar kormány olajügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:17
Szent-Iványi István szerint nem sok jót jelent a magyar kormánynak a befolyásos republikánus szenátor megszólalása.
Makro / Külgazdaság Megtörtént a rég várt kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 06:28
Döntött a Fed, és itt még nincs vége.
Makro / Külgazdaság Magyarország nincs egyedül: érdekes európai inflációs adat érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 19:41
Augusztusban az előző havival megegyezően 2 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai szerint. A tendencia hasonló volt a magyarországihoz, hiszen a hazai adat is stagnált az előző hónaphoz képest. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG