5p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A svájci klímatörvény elutasítása több más ország számára is figyelmeztetésnek tekinthető. A német benzinárról szóló populista vita jól mutatja, hogy a klímapolitika nehéz időszak előtt áll, noha elméletileg a közvélemény támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Káncz Csaba jegyzete.

A svájci polgárok vasárnap népszavazás keretében utasították el a klímavédelmi törvényt. Ezt még 2019-ben fogadta el a törvényhozás össz-párti egyetértéssel, ami visszatükrözte a svájci Zöldek jelentős erősödését az akkori választásokon.

A mostani referendum 52-48 százalékos arányban maradt alul.  Éppen úgy, ahogyan a Brexit népszavazás esetében, ez is egy város-kontra-vidék szavazásnak bizonyult.

Figyelmeztetés más országoknak is

Egyet kell értenünk Mathieu von Rohrral, a Spiegel külpolitikai újságírójával, aki szerint a svájci elutasítás több más ország számára is jelentős figyelmeztetésnek tekinthető. Svájc a Párizsi Klímacélokat ezzel bizonyosan nem fogja tudni teljesíteni. 

Felmerül a súlyos kérdés: hajlandóak-e a választók a klímaváltozás érdekében áldozatokat hozni az életszínvonaluk oltárán?

Az egy dolog, hogy a politikai divat miatt sok választó a Zöld párt mellé rakhatja le a voksát. De ez megint egy másik, hogy a közember ezért hajlandó-e ténylegesen tenni. Ami ráadásul nagyon meglepte a megfigyelőket, hogy a fiatalok nagy arányban szavazták le a klímavédelmi törvényt.  

A német terv és valóság

A következő nagy teszt ezen a területen a német általános választás lesz szeptember 26-án. Márpedig az előjelek itt is borúsak.

Tüntetés a párizsi klímavédelmi egyezmény végrehajtásáért a német kormány épülete előtt Berlinben 2021. május 12-én. EPA/CLEMENS BILAN
Tüntetés a párizsi klímavédelmi egyezmény végrehajtásáért a német kormány épülete előtt Berlinben 2021. május 12-én. EPA/CLEMENS BILAN

Pedig minden olyan szépen indult. Németország első klímavédelmi törvénye 2019 decemberében született meg, az állam ezzel csatlakozott azon országok köréhez, amelyek döntéshozói a kommunikáción túl kötelező erejű lépéseket hoztak a Föld jövőjének megóvása érdekében.

A jogszabályban a németek 2050-re célként tűzték ki a klímasemlegesség megvalósítását, köztes határidőnek pedig 2030-at határozták meg, amikorra is legalább ötvenöt százalékkal kellene csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Mindez igazodott a nemzetközi trendekhez, Hollandiában negyvenkilenc százalékos csökkentést irányoztak elő az évtized végére, de az EU is hasonló időszakokban és értékekben gondolkodott, azóta pedig már megállapodás is született ezekről. Németországban ugyanakkor néhány állampolgár kevesellte a politikai vezetők erőfeszítéseit és pert indított a kormánnyal szemben.

Az ügy két hónapja ért véget a szövetségi alkotmánybíróságon. A testület ítéletében arra kötelezte a döntéshozókat, hogy a következő másfél év során szigorúbb szabályozást dolgozzanak ki a kibocsátáscsökkentésre vonatkozóan és pontosabban határozzák meg, milyen módon kívánják mérsékelni 2030-at követően a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokat.

Néhány nap elteltével, május elején a német kormány új, ambiciózusabb javaslattal állt elő, mely szerint 2030-ra hatvanöt százalékos csökkentést szeretnének, amely arány 2040-re elérné a nyolcvannyolc százalékot, a klímasemlegességet pedig a korábban tervezettnél öt esztendővel hamarabb, 2045-re valósítanák meg.

A Zöldek vesszőfutása

De aztán a politikai hétköznapok valósága köszöntött be. Május végén Annalena Baerbock, a Zöldek kancellár-jelöltje interjút adott az ország legolvasottabb lapjának. Ebben kijelentette, hogy a benzin széndioxid adóját fel kellene emelni már 2022-től 16 eurocenttel literenként, ahogyan azt a Zöldek társelnöke, Robert Habeck is javasolta korábban.

A kijelentés gigantikus politikai vihart váltott ki. Olaf Scholz pénzügyminiszter, a szociáldemokraták kancellárjelöltje leszögezte, hogy aki ilyet mond, annak fogalma sincs a kisemberek nehézségeiről. Andreas Scheuer, a CSU által delegált közlekedési miniszter „aggasztónak” nevezte a Zöldek javaslatát, hozzátéve, hogy „a benzinárak nem mehetnek örökké felfelé, hiszen a mobilitásnak szociális aspektusa is van”.

Amira Mohamed Ali, a Balpárt frakcióvezetője azzal vádolta meg a Zöldeket, hogy „kisemberek hátán akarnak klímapolitikát csinálni”. 

Valóban, a Zöldek javaslata elképesztően népszerűtlen. Egy június elején készült felmérés szerint a polgárok 74 százaléka utasítja el a benzin adójának emelését.

Pedig maga a CDU és az SPD 2019-ben elfogadta a „klímacsomagot”, amely előrevetíti az üzemanyagok széndioxid adójának bevezetését.  De hát kit érdekel ez, amikor javában zajlik a választási kampány?!

Csendes politika

A német benzinárról szóló populista vita jól mutatja, hogy a klímapolitika nehéz időszak előtt áll, noha elméletileg a közvélemény támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet.

De mit tehetnek a döntéshozók?  Például azt, amit Luxembourgban és Tallinnban tettek a városatyák, hogy ingyenessé tették a tömegközlekedést.

Maga a klímapolitika is lehet csendesebb, ahogyan azt az amerikai Breakthrough Institute javasolja – vagyis olyan lépéseket kell tenni az infrastruktúra területén, a kutatási kiadásokban és az adóvisszatérítésekben, amelyek nem növelik a politikai megosztottságot.

Az EU is elvégezheti a piszkos politikai munkát szupranacionális szinten. Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke már bejelentette, hogy az Unió külön emissziós kereskedelmi rendszert akar bevezetni épületekre és a szállításra. Ez az üzemanyagot drágábbá tenné szerte az EU-ban – beleértve a németeket –, és ez von der Leyen szerint „világos szociális kompenzációs rendszerrel együtt kerülne bevezetésre”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kormányinfó: Nagy Márton fontos bejelentést tett – jó hír jöhet május végén?
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 17:51
Lezajlott a húsvét előtti Kormányinfó, jöhet újabb árrésstop is. 
Makro / Külgazdaság Megint vágott a kamatokon az EKB
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 14:46
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Horváth Gábor: Szűk a mozgástér, de a magyar költségvetési politika jó irányba tart
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 08:03
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar gazdaságpolitika továbbra is stabil.
Makro / Külgazdaság Megörült az árrésstopnak? Ezt tudnia kell!
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 07:41
Bejött, de hamarosan kilőhetnek az árak.
Makro / Külgazdaság Már nem vagyunk rekorderek – de ennek most örülni kell
Csabai Károly | 2025. április 17. 06:03
A márciusi jelentős hazai inflációlassulás megtette a hatását. Szemben februárral, a múlt hónapban már nem Magyarországon volt az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb az éves fogyasztói árindex, Lengyelországban és Romániában is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Mivel pedig a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok rangsorában is sikerült előrébb lépnünk.
Makro / Külgazdaság Vége az áresésnek, nem lesz olcsóbb a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 16. 10:20
Csütörtökön ezúttal nem változnak a hazai üzemanyagárak sem a benzin, sem pedig a gázolaj tekintetében.
Makro / Külgazdaság Nőni kezdett a bankok feketelistája
Privátbankár.hu | 2025. április 16. 07:23
Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma.
Makro / Külgazdaság Köszönjük, Trump: Magyarország lehet a vámháború egyik legnagyobb vesztese
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 16:59
Ha az autóipart nézzük. Svédország és Szlovákia mellett. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály kezdeményezi az MNB alapítványainak megszüntetését
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 13:37
Törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét.
Makro / Külgazdaság Kétségbeesetten igyekeznek alkalmazkodni Trump „új világához”
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 10:44
További állami támogatásokat jelentett be a dél-koreai kormány az amerikai gazdaságpolitika cikk- cakkjaira reagálva. Ezúttal a félvezetőgyártás állami hátszelét növelik az autóipar után.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG