A 2008-as pénzügyi válság alapjaiban rázta meg a második világháború után felépített globális gazdasági és politikai szuperstruktúrát.
Trump elnök már ennek a válságfolyamatnak a megtestesítője, aki nem is törekszik az amerikai polgárok többségének támogatására. A célja csupán egy kemény mag, egy törzsi, avagy szekta-típusú közösség kialakítása és konszolidálása.
Globalista férgek
Amerika tragédiája, hogy mára a két tábor egyszerűen nem fogadja el a másikat az ország legitim képviselőinek. Ahogyan az egyik Trump-hívő ismerősöm írta a minap a másik tábor vezetőiről:
Biden az egyik legkorruptabb, leggerinctelenebb globalista féreg. Alelnöke pedig egy rasszista, agresszív feminista.
Valóban, napjainkra már áthidalhatatlannak tűnő szakadékok alakultak ki a nacionalisták és a globalisták, valamint a patrióták és a kulturális sokszínűség mellett kardoskodók között.
Ezen indulatok és elutasítottság után már érthetővé válik, hogy az utóbbi hetekben a helyi és szövetségi rendfenntartó erők miért készülnek súlyos zavargásokra a november 3-a utáni időszakra. A bolttulajdonosok pedig fosztogatásoktól tartva az egész országban bedeszkázzák kirakataikat.
A levélszavazatok ügye
Trump az utóbbi hónapokban többször is kifejtette, hogy a levélben küldött szavazatok csalásra adnak lehetőséget – holott erre semmilyen bizonyíték nincsen. Márpedig a levélszavazatok folyamatos szapulása komoly politikai következményekkel járhat.
Nem lehet ugyanis kizárni azt a forgatókönyvet, hogy ha Trump vezet a választás éjszakáján, akkor önmagát hirdeti ki győztesnek. Egyben megkérdőjelezheti a későn beérkező levélszavazatok érvényességét a Legfelsőbb Bíróságon, ahol az utóbbi napok fejleményei nyomán már konzervatív többség van.
A választás eredménye így heteken keresztül jogi csaták martalékává válhat. Ha pedig a Legfelsőbb Bíróság – egyetértve Trumppal a csalások vonatkozásában – megsemmisít levélszavazatokat, akkor az USA alkotmányos válságba csúszik.
Belső métely
De még ha ezt a kutyakomédiát sikerül is elkerülni az egyik vagy másik fél döntő erejű győzelmével holnap, az USA strukturális gyengeségei már így is egyre nyilvánvalóbbak.
Kezdve mindjárt ott, hogy sem Trump, sem Biden nem rendelkezik azzal az etikai és intellektuális integritással, amelyet a világ legbefolyásosabb politikai pozíciója megkívánna. Biden öregkori szellemi leépülése már olyan szintet ért el, hogy az ember felteszi a kérdést: ez a napi szinten bakizó úriember ellenőrizheti pár hét múlva az Egyesült Államok 3800 nukleáris töltetét?
Az a Szovjetunió, amely 1988-ban 5,5 millió katonát tartott fegyverben és 1990-ben 68 ezer (!) nukleáris robbanófejjel rendelkezett, végül egyik napról a másikra, belső ellentmondásainak következtében omlott össze.
Az Egyesült Államok mély politikai, társadalmi és kulturális megosztottságát látva teljesen legitim a kérdés: lehetséges, hogy az USA végül nem külső ellenfelek, hanem belső okok miatt veszti el az 1990-es évek eleje óta meglevő globális hegemón szerepét?
