A párizsi terrortámadások után – és három héttel a francia regionális választások előtt – a népszerűtlen francia elnök egy sor új biztonsági intézkedést jelentett be. Egyben formálisan arra kérte az EU többi tagországát, hogy segítsék az Iszlám Állam (IS) dzsihadista szervezet elleni harcát, és nyújtsanak katonai támogatást a terrorizmus ellen küzdő francia erőknek. Jelképesen pedig 2019-ig felfüggesztette a korábbi tervet a katonaság létszámának megkurtítására.
Hollande erőteljes politikai és retorikai fellépése, valamint az IS szíriai fővárosának francia bombázása azonban inkább tekinthető egy üzenetnek a hazai választók felé, mint hatékony válaszcsapásnak a párizsi támadásokért. Az IS sokkal inkább egy diffúz szervezet, mint egy jól körülhatárolható államalakulat, így nem világos, hogy kinek üzen hadat Párizs. Mindazonáltal a felháborodásra építve Hollande tovább növeli az elnöki hatalmat és már a francia alkotmány megváltoztatásának szükségességét hangsúlyozza.
Eltolódó politikai centrum
De Hollande-nak belpolitikailag nincsen más esélye, mint követni a francia politikai centrum jobbratolódását, hogy Sarkozy és Marine Le Pen növekvő támadásait kivédje. Komoly politikai pofon érik számára a december 13-i regionális választásokon. Ráadásul a jelenlegi felmérések szerint Le Pen megnyeri a 2017 április-májusi elnökválasztás első fordulóját és aztán elveszti azt a második fordulóban egy mérsékelt jobboldali jelölttel szemben.
A párizsi támadások a kontinensünkön az európai menekültválságról szóló vita súlypontját áthelyezték a nemzetbiztonságra és az EU külső határainak védelmére. A lengyel, a magyar és a török politikai vezetés pedig a jelek szerint jól jöhet ki az európai közhangulat kurzusának megváltozásából. Világosan érzékelhető ez a német politikai spektrum mozgásában is, ahol az euró- és bevándorlóellenes AfD párt már harmadik erőnek jött föl és egyre nő a nyomás a kormányzó koalíción a határvédelem bevezetésére. A német sajtó vezető publicistái mindenesetre nem veszik fel a kesztyűt és idegenkednek attól, hogy a francia választ ’háborúnak’ nevezzék.
CIA-FSZB, két jó barát
Az orosz elnök elemében van ezekben a napokban, hiszen újra visszakerült a világpolitika színpadára. A párizsi támadások győzelmet jelentenek Putyin számára, mert a Nyugat fókusza lekerült Asszad eltávolításáról és ráfókuszálódott IS elleni küzdelemre. Ehhez társul, hogy a szír hadsereg a Hezbollah szárazföldi- és az oroszok légi-támogatásával komolyan előretörtek az elmúlt napokban Aleppo, Dara’a, Damaszkusz, Homsz és Lattakia körzeteiben.
Ráadásul John Brennan a CIA vezetője egy hét eleji előadásában az orosz társszervekkel való szorosabb együttműködés szükségességét hangsúlyozta, különös tekintettel a terrorelhárításra. Brennan elmondta, hogy az elmúlt három évben világszerte több helyen destabilizálódott a helyzet, mint bármikor a Szovjetunió összeomlása óta. Kiemelte, hogy az Orosz Föderáció területén mintegy 20 millió muszlim él és többen közülük sérelemmel viseltetnek Moszkva irányába a több évtizedes elnyomás, illetve háború következményeként. Hozzátette, hogy több mint 2000 csecsen és dagesztáni csatlakozott az IS-hez, sőt az IS vezetésében csecseneket is találhatunk.
Mindenesetre azt azért érdekes lenni megtudni, hogy hány csecsen dolgozik önként az IS-nek és hány harcost dobtak át és építettek be a moszkvai biztonsági szervek a dzsihadistákhoz? Ők utóbbiak most ebben a kiélezett konfliktusban az oroszok jolly-jokerei az ellenség sorai között. De ez már egy másik történet.
Káncz Csaba jegyzete
Alapvetően bizakodnak az ukránok. 
