A Kreml új stratégia kidolgozásába fogott, hogy kezelje azt a példátlan kivándorlási hullámot, amelynek eredményeképpen emberek százezrei hagyták el Oroszországot tavaly február 24-e óta.
Háborúellenes hangok külföldről
A Kreml különösen feldühödött híres orosz színészek és humoristák kijelentései miatt, amelyek a száműzetés szabadságát használták fel arra, hogy felszólaljanak a háború ellen. A kérdés a hónap elején került terítékre, amikor Artur Szmoljanyinov színész elítélte a háborút a Novaja Gazeta Europe-nak adott felkavaró interjújában.
Szavai haragot váltottak ki az állami kézből etetett hazafiakból, akik új módszereket követelnek a háborúval összefüggő menekülthullám kezelésére, amely már elérheti a 700 ezer főt. A parlamenti képviselők által javasolt intézkedések közé tartozik az összes oroszországi vagyon elkobzása és az orosz útlevelek törlése – gyakorlatilag a száműzöttek orosz állampolgárságától való megfosztása, amelyet a szovjet hatóságok egykor olyan másként gondolkodókkal és írókkal szemben alkalmaztak, mint Alekszandr Szolzsenyicin.
Az orosz aktivisták és liberálisok keserű tapasztalatukból megtanulták, hogy szorosan kövessék a belarusz eseményeket, mint az elnyomó intézkedések jól bevált kísérleti terepét. Aggasztó tehát, amikor január 5-én Alekszandr Lukasenka fehérorosz diktátor új eszközzel egészítette ki elnyomó lépéseinek hosszú listáját azzal, hogy törvénybe iktatta azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy az állam megvonja az állampolgárságot a száműzetésben élő polgároktól. A jogszabály júliusban lép hatályba.
Az intézkedés nem pusztán a diktatórikus frusztráció kifejezése – ez bizony nagyon hatékony és gondosan megtervezett lépés. Míg a Vasfüggöny megszűnése óta drámaian megváltozott a világ, a száműzötteknek még mindig szükségük van iratokra, és manapság a legtöbb orosz menekült – köztük aktivisták, újságírók és informatikai vállalkozók – egyetlen papírdarabja a piros orosz útlevél. A politikai menedékjog iránti kérelem benyújtása nehéz, időigényes és körülményes folyamat.
Medvegyev elemében van
A vagyonelkobzás és az állampolgárság megszüntetése nem az egyetlen mérlegelés alatt álló intézkedés. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, jelenleg az Oroszországi Biztonsági Tanács helyettes vezetője újonnan kirohanást intézett azokkal szemben, akik „árulók, akik átmentek az ellenséghez, és azt akarják, hogy hazájuk elpusztuljon.”
Három héttel ezelőtti Telegram-bejegyzésében a „háborús idők szabályai szerinti” cselekvést szorgalmazta, Oroszország második világháborús tapasztalataira hivatkozva. „Háborús időkben mindig is voltak különleges szabályok és emberek csendes csoportjai, akik hatékonyan betartatják azokat.”
Ez a nyelvezet minden orosz számára világos üzenetet hordoz. A Biztonsági Tanács elnökhelyettese halálosztagok bevetésére szólít fel az országot elhagyó, de politikailag továbbra is aktív oroszok ellen.
Medvegyev az ukrajnai invázió kezdete óta egyre szélsőségesebb támadásokat tesz közzé a Nyugat ellen, de ez az első alkalom, hogy egy magas rangú orosz tisztviselő nyíltan felszólított merénylők felhasználására a Kreml bírálóival szemben.
Való igaz, hogy az orosz biztonsági szolgálatok igen hosszú múltra tekintenek vissza a külföldön elkövetett politikai gyilkosságok terén, de hivatalosan a Kreml azt állította, hogy az egyetlen célpont a „terroristák”, akiket a bíróságon kívüli halálbüntetés jogos célpontjaként írnak le. Mindez most megváltozik.
Akikre számítanának
Ugyanakkor a legutóbbi kivándorlási hullámban vannak olyan szakemberek, akiket a Kreml nagyon szeretne visszacsábítani. Makszut Sadajev, a Digitális Fejlesztési Minisztérium fiatal vezetője felügyeli a szankcionált nyugati technológiák helyettesítésére szolgáló orosz eszközök fejlesztését. Küldetése részeként szeretné elérni, hogy az invázió ellen tiltakozó, külföldre menekült orosz informatikusok térjenek vissza Oroszországba.
Ez a küldetés szinte lehetetlenné vált, miután az ország szeptemberben minden 20 és 50 év közötti férfit mozgósított, aminek következtében körülbelül 100 ezer informatikus hagyta el Oroszországot. Márpedig a kormány saját értékelése szerint már a tömeges kivándorlás előtt is 1 millió informatikus hiányzott az orosz gazdaságból.
A digitális miniszter csapata lázasan dolgozik egy stratégián, hogy visszacsábítsa őket. A kormány elkeseredettségét jelzi a felajánlott csomag, amely magában foglalja a besorozás elhalasztásának ígéretét, az olcsó jelzálogkölcsönöket, sőt az oroszországi ingyenes repülőjegyeket is. A disszidensek közül sokan továbbra is távolról dolgoznak orosz cégeknél annak ellenére, hogy külföldön vannak, ami azt jelenti, hogy továbbra is az orosz szabályoktól függenek, amit Moszkva kihasználható gyengeségnek tart.
December óta az informatikai iparban arról folyik a szóbeszéd, hogy hamarosan betiltják a külföldi munkavállalás lehetőségét. Az orosz technológiai óriás, a Yandex arra kérte alkalmazottait, hogy kezdjenek újra a cég irodáiból dolgozni, beleértve azokat is, akik elhagyták az országot. Januárban a VK, a legtöbb orosz közösségimédia-platformot irányító orosz technológiai óriás arra utasította a külföldről dolgozó alkalmazottakat, hogy térjenek haza, vagy elbocsátják őket.
Az informatikai szakemberek csak a leglátványosabb részei ennek az új, háborús kivándorlási hullámnak, amely könnyedén viszi el a 21. század legnagyobb oroszországi kivándorlása címet.
Két külön kategória
A külföldön élő oroszokkal szembeni stratégia még mindig kidolgozás alatt áll, de ami kialakul, úgy tűnik, Sztálin korából merít ihletet. Putyin már nem az orosz társadalom méregtelenítéseként hivatkozik az emigrációra.
A háborús erőfeszítések és az orosz állam túlélése szempontjából hasznosnak ítélt műszaki ismeretekkel rendelkezőket most jutalmakkal kell visszacsábítani. Azok a száműzetésben élők viszont, akik Kreml- és háborúellenesek, egy speciális kategóriába tartoznak. A Putyin-rezsim azt akarja, hogy érezzék a célkeresztet a hátukon.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
