|
| Védőmaszkot viselő biztonsági őr egy zárva tartó Apple üzletben, Pekingben. (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong) |
Szerda reggel újabb jegybank hajtott végre rendkívüli kamatcsökkentést, Európában elsőként az angolok léptek. 0,75 százalékról 0,25 százalékra csökkentette alapkamatát szerdán a Bank of England (BoE) az új típusú koronavírus okozta járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Nem a BoE volt ugyanakkor az első, amely könnyítéseket tett az elmúlt időszakban, hiszen múlt hét kedden az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) is hasonló 50 bázispontos kamatvágást jelentett be. Az akkori lépés annyiban hasonlított az angolokéra, hogy szintén rendkívüli volt, vagyis nem monetáris tanácsi ülésen született. Az angol és amerikai jegybankon kívül a nagyobb gazdaságok közül az ausztrál központi bank csökkentette az alapkamatot a múlt héten, és a kínai jegybank is komoly lazításokat léptetett életben az utóbbi hetekben. A kanadai jegybank szerdán követte a Fed példáját, szintén 50 bázisponttal 1,25 százalékra vitte le az irányadó kamatot.
Jön az ingyenpénz?
A gazdasági elemzők ugyanakkor azt hangoztatták, hogy most a korábbiakhoz képest sokkal komplexebb kihívásokkal állunk szemben, hiszen a 2008-as válsággal szemben nem csak a keresleti oldalon vannak problémák, hanem kínálati sokk is fenyeget. A „túltermelési válságok” esetén ugyanis bevált az a recept, hogy a monetáris kondíciókat lazítva olcsó forrásokkal árasztják el a gazdaságot, ám arra nincsenek tapasztalatok, hogy mi a teendő, ha a kínálati oldalon lesz szűk keresztmetszet. A beszállítói láncok megszakadásával, amely még februárban kezdődött Kínában, majd most úgy tűnik, hogy számos más országra átterjedhet bizonyos termékekből, a korábbinál kevesebbet tudnak gyártani. Az persze megosztja a szakembereket, hogy ez valóban okoz-e hiányt, hiszen közben a hatóságilag elrendelt vagy a sokak által önkéntesen vállalt karantén miatt a globális fogyasztás is jelentősen csökken. A gyártókapacitások visszafogása a logisztikai szolgáltatásokat is erősen visszaveti.
A leálló gyártás mellett az is súlyosabb gondot okoz, hogy a járvány terjedésével a szolgáltató szektorban és a turizmusban óriási visszaesés látszik kibontakozni. Ezzel egyébként a magyar kormány is számolt, kedden például Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2020 című gazdaságpolitikai fórumán ezt jelezte is. A kormányfő úgy fogalmazott: Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis "a turisztikai szezon idén kampó", így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban "hozzá van kötve" az emberek utazási kedvéhez.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a járvány terjedésével világszerte korlátozásokat vezetnek be a nagyobb rendezvényekre, legyenek azok sport-, kulturális-, vagy szakmai tematikájúak. Mérkőzések, koncertek, kiállítások maradnak el, de egyre több nagy konferenciát és szakvásárt törölnek vagy ütemeznek át az őszi időszakra. A figyelmeztetések vagy korlátozások miatt a vendéglátóhelyek, de akár az edzőtermek vagy a fodrászok is komoly bevételkiesést szenvedhetnek el. A veszélyeztetett szakmák kapcsán a sort még hosszan lehetne sorolni.
Rövid távon a szakértők szerint az a legfontosabb, hogy a bevételek kiesése miatt bajba jutó vállalkozások kezét ne engedjék el, és pénzügyi oldalról (olcsó hitelekkel, az adósság átütemezésével, stb.) támogassák meg a cégeket. Ehhez a monetáris politikai eszközöket kell bevetni, és ahogy néhány jegybank már megtette látszik, hogy az ezzel kapcsolatos szándék általában megvan. Érdekes lesz egyébként az EKB helyzete, az eurózónában a kamatok ugyanis a nulla közelében vannak (a refinanszírozási műveletek kamatlába 0,00 százalék, míg az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos). A szakértők szerint viszont elkerülhetetlen, hogy bevezessék a negatív kamatokat, hiszen többek között Olaszország miatt az európai gazdaságot is mélyen érinti a koronavírus okozta gazdasági káosz. A piac egyébként 90 százalékos valószínűséggel árazta be az EKB 10 bázispontos kamatcsökkentését.
Az olcsó források biztosítása egyébként meglehetősen változatos formában történhet, Hongkongban például finoman szólva is unortodox megoldást választottak, amikor a lakosságot is közvetlenül támogatták. Ennek keretében konkrétan készpénzt adnak az embereknek: a 7 milliós Hongkong minden állampolgárának 10 ezer dollárt (kb. 400 ezer forintot), de adókedvezményekkel is serkenteni próbálták a fogyasztási kedvet.
A kormányoknak is fel van adva a lecke
A szakértők kiemelik, hogy a monetáris intézkedéseken túl fiskális lépésekre is szükség van, vagyis a költségvetéseket át kell írni, és forrásokat kell biztosítani a gazdaságok újraindítására. Ezzel kapcsolatban egyelőre inkább csak ígéretek hangzottak el. A már idézett fórumon Orbán Viktor kormányzati segítséget ígért a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek. Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni - jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte az MKIK-tól, gyűjtse össze és április végéig továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők "földközeli" visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.
Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség - például a turizmusban -, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit - közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást. Meg kell ugyanis oldani, hogy a gazdasági visszaesés ne a 2008-2009-eshez hasonló mértékű legyen, hanem legfeljebb akkora, hogy az EU-val szembeni gyorsasági előnyét - a legalább 2 százalékos növekedési többletét - Magyarország meg tudja őrizni - mondta. Azt is mondta a jelenlévő gazdasági szereplőknek, hogy "brutális változásra" kell készülni, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, mert "ha csak annyit és úgy fogunk csinálni a következő tíz évben, mint az előző tízben, akkor tönkre fogunk menni".
Konkrét lépések Olaszországban történtek, ahol viszont külön problémát jelent, hogy ők az EU-ban egyik legjobban eladósodott ország és magas költségvetési hiánnyal is küzdenek, így a formális szabályok megtartása mellett a kormány mozgástere nagyon szűk. Más kérdés, hogy az Európai Bizottság ezúttal hajlandó félrenézni, és támogatásáról biztosította Olaszországot gazdaságélénkítő igyekezetében. A Bizottság jelezte, hogy a vírusellenes és gazdaságélénkítő intézkedésekre fordított összeget nem fogják figyelembe venni az Olaszország elleni túlzottdeficit eljárásban, ha arra sor kerül.
Az első intézkedések keretében Olaszország 7,5 milliárd eurót szabadított fel a költségvetéséből a gazdasági aktivitást élénkítő intézkedések finanszírozására. Az összeg egy részét a közvetlenül érintett vállalkozások és családok támogatására szánják fordítani.
Németország végre hajlandó lesz költeni
A magyar gazdaság szempontjából talán Németország számít a legfontosabbnak. Tavaly ugyan az ottani gazdaság gyengélkedése egyáltalán nem látszódott a magyar GDP teljesítményén, amely kiugró mértékben tudott erősödni, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy tartósan aligha tudunk elszakadni tőlük. A napokban több fontos német gazdasági elemzőközpont is felhívta a veszélyekre a figyelmet. Clement Fuest, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke például úgy vélekedett, számos fejlemény utal arra, hogy a német gazdaság recesszió előtt áll, és a visszaesés akár el is húzódhat. Mint mondta, "sajnos sok virológus állítja, hogy a járvány nyáron talán alábbhagy, de ősszel visszatér", és ebben az esetben elkerülhetetlen lenne a recesszió. Ezért a szövetségi kormánynak az eddig tervezettnél több támogatást kell biztosítania a bajba került vállalkozásoknak. A járvány által visszavetett ágazatok igen jelentős mértékű likviditási támogatást igényelnek, hogy ne menjenek csődbe azok a cégek, "amelyek üzleti modellje tulajdonképpen egészséges" - mondta az ifo elnöke.
Hasonlóan fogalmazott a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője, Marcel Fratzscher, aki a Handelsblatt című üzleti lapnak azt mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt "erőteljesen növekedett a recesszió valószínűsége". Szerinte a szövetségi kormánynak nem csupán a bajba kerülő vállalatok megmentésére kellene törekednie, hanem egy nagyszabású konjunktúraprogrammal kellene ellensúlyoznia a járvány hatásait, hogy ne süllyedjen válságba az Európai Unió legnagyobb gazdasága.
Németországban "egyetlen vállalkozásnak sem kell csődbe mennie a koronavírus miatt" - mondta a napokban Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter a kormány első válságenyhítő lépéseit ismertető tájékoztatón. Mint mondta, a bajba került cégek támogatást kaphatnak az állami fejlesztési banktól (KfW) a már korábban, a járványtól függetlenül beindított hitelprogramok keretében, és a szövetségi pénzügyminisztériummal együtt további támogatási formákat dolgoznak ki a vállalatok likviditásának biztosítására.
Első vészhelyzeti intézkedésként átalakították a rövidített munkaidő intézményét. A kormány által 24 óra alatt elfogadott, és a törvényhozásban gyorsított eljárásban tárgyalandó jogszabállyal "védőhálót feszítünk ki a munkavállalóknak és a munkahelyeknek" - fogalmazott Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a kieső bér egy részének közpénzből finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezetik azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
Az állami forrásból finanszírozott rövidített munkaidő is "egyfajta likviditás-fenntartó támogatás", hiszen csökkenti a vállalatok munkaerőköltségét, egyben befektetés a jövőbe, mert nem kell elbocsátani a dolgozókat, és így nem kell nagy nehézségek árán újra kiválasztani és betanítani az alkalmas munkaerőt, amikor véget és a válság és elindul a következő fellendülés - fejtette ki Hubertus Heil.
Átfogó programmal készül az USA
Az új koronavírus terjedése meglepte a világot - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban, egyúttal széleskörű intézkedéseket ígért az amerikai gazdaság élénkítésére. Az elnök egyebek között a személyi jövedelemadó csökkentését, vagy az órabérben dolgozó, de megbetegedett emberek fizetésének kiegészítését helyezte kilátásba.
Trump kifejtette, hogy az amerikai gazdaság szerinte nagyon erős, de az új típusú vírus megjelenése - mint fogalmazott - "váratlanul érte az egész világot". A szövetségi kormányzat eddigi intézkedéseire utalva leszögezte: "mi nagyon, nagyon jól kezeljük a dolgokat. Szerintem mi nagyszerű munkát végeztünk". Elmondta azt is, hogy a kormányzat kapcsolatban áll a légitársaságok és a nagyobb hajótársaságok vezetőivel, Pence alelnök pedig kedden a főbb egészségbiztosítók képviselőivel egyeztet.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
