|
| Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil elnököt ábrázoló maszkot visel egy támogatója a Munkáspárt Sao Pauló-i nagygyűlésén (Fotó: MTI/AP/Nelson Antoine) |
A 2008 szeptemberi amerikai pénzügyi megrendülés után a szakértők Brazíliát, Kínát, Oroszországot, Törökországot és Dél-Afrikát dicsérték az egekbe, mint a globális növekedés potenciális motorjait. Nos, ezekben a hetekben pont ezen országok devizái roskadoznak, vagy állnak egyenesen a szakadék szélén. Brazília a világ ötödik legnépesebb országa és gazdasága a nyolcadik legnagyobb, de devizája történelmi mélyponton szédeleg a dollárral szemben.
Száz stadiont, ezeret!
Az októberi elnökválasztás körül nagyobb a bizonytalanság, mint 30 éve bármikor. A legfrissebb felmérések szerint a piacpárti jelöltek hátul kullognak, míg a populista Munkáspárt (PT) messze vezeti a mezőnyt. A PT ellenzi mindazon változtatásokat a munkaerőpiacon és a nyugdíjrendszerben, amelyek pedig nélkülözhetetlen lennének az ország pénzügyeinek helyreigazításához.
Az elmúlt pár évben a nyersanyagárak esése és a hivalkodó nemzetközi sportrendezvények megrendezése - stadionépítési lázzal karöltve! - hazavágta a brazil költségvetést, egy óriási korrupciós botrány pedig aláásta a pártok és a politikai intézmények hitelét. Ahogyan napjainkban a világon általában, úgy egész Latin-Amerikára is jellemző a tradicionális politikai osztály (establishment) elleni lázadás. A politikai pártok az egész térségben a legelutasítottabb intézmények között szerepelnek. A Vanderbilt Egyetem felmérése szerint a mexikói polgároknak csupán 13,8 százaléka bízik a politikai pártokban, míg Brazíliában ez csupán 9 százalék! Ilyen regionális közállapotoknak is köszönhető, hogy az a volt brazil elnök, egyben a PT alapítója - Luiz Inácio Lula da Silva -, aki jelenleg korrupció miatt 12 éves börtönbüntetését tölti, indul az októberi elnökválasztáson és a legfrissebb felmérések szerint azt meg is nyerné!
Jön föl újra a katonaság árnya
Ki kell emelni még a választók 17 százalékának támogatását bíró radikális jobboldali volt katonatisztet, Jair Bolsonarot is. Sokan „brazil Donald Trumpként” emlegetik, programjában a halálbüntetés visszaállítása, a fegyverviselés joga és a bevándorlás visszaszorítása szerepel. A katonaságnak újra egyre nagyobb a befolyása a brazil politikára: Rio de Janeiro rendfenntartási feladatait már átvették és a vezető tábornokok alig leplezett figyelmeztetéseket intéznek a korrupt civil kormányzat felé.
|
| Káncz Csaba |
Ebben a feszült politikai helyzetben találkozott James Mattis amerikai védelmi miniszter múlt hétfőn brazil kollégájával. Mattis a négy Latin-Amerikai országot felölelő útján figyelmeztetett a növekvő kínai „agresszióra” és szorosabb parancsnoki együttműködésért lobbizott Washington és Latin-Amerika között. A Pentagon vezetője Brazíliában javaslatot tett az Alcantara műhold-kilövő állomás közös használatára, amely csupán két fokkal fekszik az Egyenlítő mellett, kitünő helyszínt nyújtva a kilövésekre.
Washington nyilvánvalóan nem látna szívesen egy pénzügyi és politikai válságba süllyedő Brazíliát, Venezuela elég elrettentő példát nyújt. A múlt évszázad katonai kapcsolatai minden bizonnyal aktivizálódnának egy rendkívüli esetben. Brazília egy puccsot követően 1964-től 21 teljes éven keresztül katonai irányítás alatt állt, amely a hidegháború évei alatt az Egyesült Államok támogatását is élvezte. A katonai rezsim uralma alatt mintegy 500 politikai fogoly halt meg, vagy tűnt el nyomtalanul, ezreket pedig válogatott kínzásoknak tették ki a Kondor Művelet keretében kiképzett vallatók.
Káncz Csaba jegyzete
189 ukrán tért haza. 
