5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt időszakban a Washington és Peking között növekvő feszültség kiterjedt Kína alapvető érdekeire – különös tekintettel Tajvanra, a Dél-kínai-tengerre és Hongkongra. Valóban, a tajvani kérdés ügyében már nem zárható ki a katonai konfliktus. Káncz Csaba jegyzete.

Az „alapvető érdek” (core interest) kifejezés 2003 magasságában kezdett megjelenni a kínai hivatalos dokumentumokban. Azon témákra utal, amelyekről Peking nem is óhajt tárgyalni, avagy kompromisszumot kötni, és amelyek megvédése feljogosít a katonai erő használatára. Kezdetben az „Egy Kína elv”, Tajvan, Hongkong, Makaó, Hszincsiang és Tibet kérdése számított ide, de 2012 végén, amikor Hszi Csin-Pinget megválasztották a kommunista párt főtitkárává, a Dél-kínai-tenger térsége is felkerült a listára.

Fontos hangsúlyozni, hogy Kína legutóbb 1979-ben bonyolódott komolyabb háborúba. A másfél hónapos konfliktus Vietnámmal Peking vereségét hozta el. Kína hagyományosan nem preferálja a katonai erő használatát, inkább gazdasági és politikai eszközökkel próbálja elérni céljait, amely stratégiát Szun-ce kínai hadvezér már 2500 éve lefektette.

De az elmúlt időszakban nő az aggodalom, hogy a Washington és Peking között növekvő feszültség kiterjed Kína alapvető érdekeire – különös tekintettel Tajvanra, a Dél-kínai-tengerre és Hongkongra. Valóban, a tajvani kérdés ügyében már nem zárható ki a katonai konfliktus.

Tajvan és az „Egy Kína elv”

Az Egy Kína elv és egy jövőbeni egyesülés Tajvannal a kínai stratégiai gondolkodás alapköve. A koronavírus-járvány még tovább aktivizálta Pekinget, tekintve, hogy Tajvan elképesztő sikereket tudott felmutatni a járvány kezelésében, és felmerült a veszély, hogy a szigetország legitimitást nyer az ENSz Egészségügyi Világszervezetében.

Trump elnök már beiktatása előtt megkérdőjelezte az Egy Kína elvet azzal, hogy fogadta a tajvani elnök telefonját, amely 1979 óta az első közvetlen beszélgetésnek számított a két ország vezetője között. Idén augusztus 31-én David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája úgy fogalmazott: Washington egy „jelentős kiigazítást” hajt végre a hosszú ideje követett Egy Kína elvet illetően. Peking - válaszul a folyamatos amerikai törvényhozási és politikai üzenetekre - 10 napja már háborút előkészítő hadgyakorlatot tartott Tajvan körül.

Dél-kínai-tenger

A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2016 nyarán döntött a dél-kínai-tengeri területekről Kína és a Fülöp-szigetek vitájában. A bíróság kimondta, hogy Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását a szigetországhoz közeli zátonyokon való terjeszkedéssel és nyersanyag-kitermeléssel. A nemzetközi szerződések megsértése mellett tevékenységével visszafordíthatatlan károkat okozott több korallzátony ökoszisztémájában. Peking nem fogadta el az ítéletet.

Illusztráció (MTI/AP)
Illusztráció (MTI/AP)

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra kiépített több mesterséges szigetet a vitatott területen. Peking 2013 szeptemberében fogott bele a tengeri terület-visszaszerzési (land reclamation) munkálatokba. A szigetépítés kifejezetten a Spratly-szigetek vitatott szuverenitású zátonyait és egyéb természetes képződményeit érinti, amelyek közül egyes részeket Tajvan, Malajzia, Brunei, a Fülöp-szigetek és Vietnam is a magáénak tulajdonít.

Az USA gyakran tart hadgyakorlatot a vitatott területen, amivel a szabad hajózás elvét akarja demonstrálni. Az amerikai haditengerészet Martin nevű rombolója augusztus végén hajózott be a vitatott vizekre a Paracel-(Hszisa-) szigetek közelében.

Hongkong, Makaó, “Egy ország, Két rendszer”

A kínaiak szemében Hongkong története szimbolizálja a „megaláztatás évszázadát”, amikor 1842-ben a nyugati hatalmak az „egyenlőtlen szerződésekkel” kínai területeket annektáltak. A folyamatos tüntetések miatt a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága június végén megszavazta a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt, amely gyakorlatilag felszámolta a terület autonómiáját. Az amerikai kormány bejelentette, hogy a jogszabály miatt visszavonja a Hongkong számára biztosított különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket.

Hszincsiang

Az óriási, 1,66 millió négyzetkilométeres tartományban a múlt században a muszlim többség kétszer is kikiáltotta függetlenségét Kelet-Turkesztán néven. Kína megbocsátott, de nem felejti Erdogan elnök kijelentését még 1995-ből, miszerint „Kelet-Turkesztán nem csupán a türk népek otthona, de ráadásul a türk történelem, civilizáció és kultúra bölcsője. Kelet-Turkesztán mártírjai a mi mártírjaink!”

Az USA és Kanada az ujgurok elnyomásában kiváló lehetőséget lát a stratégiai ellenfél destabilizálásához, és ENSZ-vizsgálatokkal helyezi nyomás alá Pekinget. A politikai feszültség növelése Hszincsiangban kívánatos, hiszen ott lépnek be Közép-Ázsiából a gázvezetékek, egyben indulnak ki a kínai vasúti összeköttetések Európa felé. Washington mereven ellenzi az Új Selyemút projektet, amely közelebb hozza európai szövetségeseit Kínához.

Tibet

Kína második legnagyobb tartománya, 1,2 millió négyzetkilométerrel. A kínai néphadsereg 1951 októberében rohanta le Tibet fővárosát, a tengerszint felett 3656 méter magasságban elterülő Lhászát. Peking 1959 márciusában próbálta letartóztatni a Dalai Lámát, aki Indiába menekült. Új-Delhi a tibeti menekültekből 1962-ben állított föl egy különleges egységet (SFF) mintegy 3 ezer kommandóssal, akiket a kínai vonalak mögötti szabotázsakciókra képeznek ki.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Légi csapást mért a Gázai övezetre az izraeli hadsereg, ketten meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:51
A térség északi és déli részét is csapás érte, a rafahi határátkelőt lezárták. A tűzszüneti megállapodás egyre haloványabbnak tűnik.
Makro / Külgazdaság Rablás miatt bezárták vasárnapra a Louvre múzeumot
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:19
Napóleon és a császárné ékszerei közül legalább kilencnek lába kelt. A rendőrség még vasárnap délben is a helyszínen nyomozott.
Makro / Külgazdaság Egyre több szomszédos országban állítják vissza a sorkatonaságot
Vámosi Ágoston | 2025. október 19. 11:59
Januártól már tíz uniós tagállamban lesz kötelező a sorkatonai szolgálat, Horvátország mellett pedig másik déli szomszédunk, Szerbia is napirendre tűzte a visszaállítását. Magyarországon minden korosztályban többségben vannak azok, akik ellenzik a kötelező katonai szolgálatot: emiatt is lehet, hogy a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt sem tervezi újból bevezetni.
Makro / Külgazdaság Újabb ország akar csatlakozni az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 11:28
Grúzia 2022 márciusában nyújtotta be a csatlakozási kérelmét az EU felé, most a szomszédos Örményország készül erre a lépésre. Az örmény külügyminiszter arról beszélt, hogy akár egy hónapon belül megtörténhet a hivatalos lépés.
Makro / Külgazdaság Tankkal támadtak buszra Gázában, tizenegyen meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 10:31
Az izraeli hadsereg szerint a palesztinokat szállító busz azért lett gyanús, mert áthajtott a tűzszüneti megállapodásban foglalt határvonalon. A vonal azonban nincs láthatóan kijelölve.
Makro / Külgazdaság Ez a régió a legfontosabb Putyinnak: kiderült, mit kér a háború lezárásáért
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:55
A Washington Postnak Trump-közeli források szellőztették meg, miről tárgyalhatott Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon.
Makro / Külgazdaság Trump után európai vezetőkkel is tárgyalt Zelenszkij
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:06
Konferenciát hívott össze a Fehér Házban tett látogatása után az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij. A beszélgetésben a NATO főtitkára, Mark Rutte is részt vett.
Makro / Külgazdaság Jövőre jelenhet meg több használt elektromos autó a magyar piacon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 16:07
A magyarországi használtautó-piacon a 2026-2027-es időszakban, a flottaautók kifutásával, második hullámként jelenhet meg nagyobb tömegben a használt elektromos autók kínálata – erre számít az egyik legjelentősebb piaci szereplő, az országos kereskedelmi hálózattal rendelkező Das WeltAuto.
Makro / Külgazdaság Svájc kerek-perec megnevezte, mi miatt csökken a jövő évi GDP-je
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 12:15
A svájci kormány a júniusban becsült 1,2 százalékról 0,9 százalékra rontotta a jövő évi GDP-növekedési előrejelzését az Egyesült Államok által bevezetett importvámok negatív hatására hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Most igyon, jövőre drágább lesz az Oktoberfest
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 11:52
Németországban hamarosan árat emelhet a legtöbb nagy sörfőzde az Inside italpiacra szakosodott szakmagazin elemzése szerint. A jelentés rámutatott arra, hogy Németországban a tíz legkeresettebb sörmárka közül hatnak a termelői ára mostanság vagy a közeli hónapokban nőni fog.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG