4p
A párizsi terrorcselekmények hatására Nyugat-Európa külpolitikai fókuszába került két olyan szunnita ország, amelyet eddig a szövetségesének tekintett: Szaúd-Arábia és Törökország. Megváltozott a hangnem az európai fővárosokban és nő a nyugtalanság azon belpolitikai fejlemények kapcsán, amely manapság Rijádot és Ankarát eluralja. Lassan derengeni kezd a döntéshozók agyában, hogy ez a két hatalom valójában támogatja a dzsihadistákat és fűti a feszültséget a térségben – amely már átsugárzik Európára is.
Sigmar Gabriel. Kép forrása: EPA

Sigmar Gabriel német alkancellár ezért a napokban figyelmeztette Szaúd-Arábiát, hogy ne támogasson vallási szélsőségeseket Németországban. Szerinte Szaúd-Arábiából világszerte pénzelnek mecseteket, márpedig ezekből a közösségekből kerülnek ki azok a szalafita szélsőségesek, akik veszélyeztetik Németországot. Hozzátette, hogy az a vallási fundamentalizmus, ami a németországi szalafita mecsetekben zajlik, nem kevésbé veszélyes, mint a szélsőjobboldal. A német biztonsági szervek szerint a szélsőséges szalafisták száma az országban a két évvel ezelőtti 5500-ról 7900-ra emelkedett.

A szaúdi intervenciók, terrorszervezetek támogatása

A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) egy múlt héten nyilvánosságra hozott elemzésében élesen bírálja Szaúd-Arábia külpolitikáját. Az ügy fontosságát mutatja, hogy normál esetben a német nemzetbiztonsági szervezet nem szokott ilyen dokumentumokat nyilvánosságra hozni. Az elemzés szerint az olajban gazdag királyság új vezetősége elődje megfontolt külpolitikája helyett egy „lobbanékony intervenciós politikába” kezdett. A BND szerint a térségben csökken a bizalom az USÁ-ban, mint védelmi- és szervezőerő, ez pedig egy fontos oka az Iránnal kiújult hatalmi vetélkedésnek.

Az elemzés szerint leginkább „Abel-Azíz király kedvenc fia, a 30 éves arrogáns és gátlástalan Mohamed bin Salman védelmi miniszter felelős ezért a változásért”. Abel-Azíz és fia a BND szerint az arab világ vezetőinek képében tetszelegnének, ennek megfelelően a korábbi szaúdi külpolitikát „erős katonai komponenssel és új regionális szövetségekkel” egészítenék ki. Ennek keretében indítottak hadjáratot márciusban a jemeni síita húszi felkelők ellen. Ezen lépésük azt mutatja, hogy Rijád hajlandó akár igen nagy katonai, politikai és pénzügyi kockázatokat is vállalni azért, hogy a Közel-Keleten nehogy a jelenleginél hátrányosabb pozícióba kerüljön.

A hírszerzés elemzése szerint a szunnita monarchia jelenlegi vezetőit elsősorban a síita Iránnal folytatott vetélkedés mozgatja, melynek végső célja a térségi hegemónia, valamint az egyre agresszívabb külpolitikába az is belejátszik, hogy Washington bizalma megcsappant az olajkirályság irányában, az USA egyre kevésbé tekint úgy az államra, mint a térség rendjének és biztonságának fenntartójára. A szír polgárháborúban továbbra is Bashar al-Assad elnök eltávolítását tartják a legfőbb célnak, mely által meggyengíthetné a síita Irán, valamint a libanoni Hezbollah befolyását a térségben. Ennek érdekében még a terrorszervezetek támogatásától sem riad vissza.

Ankara is kavarja – Irakban a helyzet fokozódik

Közben egyre világosabbá válik az is, hogy a NATO-tag Ankara a lyukas határaival, dzsihadisták logisztikai és egészségügyi támogatásával, nyersolaj-csempészetével és a kurdok elleni bombatámadásaival az Iszlám Államot (IS) támogatja.

Mi több, török katonák egy hete illegálisan átlépték az iraki határt. Bagdad egyértelművé tette, hogy a NATO tagállama az iraki kormány jóváhagyása nélkül küldött fegyveres erőt az ország területére, amit Irak elleni agresszióként értékelnek. A behatolást Moszkva mellett szerdán már a kínai külügyminisztérium is elítélte. Ennek ellenére Erdogan egy interjúban kijelentette, hogy Ankara védőhatalomként tekint az észak-iraki szunnitákra és a helyzet súlyosbodása miatt felszólított a térségben tartózkodó török állampolgárokat, hogy hagyják el Észak-Irakot.

Ez az eszkaláció is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az iraki parlament Biztonsági és Védelmi Bizottsága szerint Bagdadnak fel kell mondania a védelmi megállapodását Washingtonnal. A parlamentben többen már Moszkva behívását követelik az IS elleni harcba.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megjelent a csendes elégedetlenség a Kremlben?
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 8. 17:33
Oroszország egyik leggazdagabb oligarchája, Oleg Gyeripaszka vette magának a bátorságot, hogy beszóljon az ország legnagyobb arcának. Nem tette volna ezt, ha úgy gondolná, egyedül van véleményével.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: 3-5 százalékos növekedést kell produkálni, ez az alapja mindennek
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 8. 16:41
Jövőre 3-5 százalékos növekedésre lehet képes a magyar gazdaság - legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap ismertetett tervei szerint. 
Makro / Külgazdaság Kötelező sorkatonaság jöhet, 75 napra, Szerbiában
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 8. 14:41
A sorkatonaságtól 2011-ben búcsúzott el Szerbia, de lehet, hogy csak ideiglenesen. 
Makro / Külgazdaság Kiderült, mi történik, ha bevezetik a férfiaknál is a 40 éves korkedvezményes nyugdíjazást
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 8. 13:33
Szlovákiában óriási kérelemhullámot indított el az a jogszabály, amely lehetővé tette a férfiaknak, hogy 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonuljanak. A lehetőséget kevésbé kívánatossá kellett tenni.
Makro / Külgazdaság A másik ázsiai óriás is segít kijátszani az Oroszország elleni szankciókat
Litván Dániel | 2024. szeptember 8. 05:43
Olyan hálózat nyomaira bukkantak, amely Indiából segített az orosz hadiipar számára kulcsfontosságú árucikkeket Oroszországba juttatni, távol a kíváncsi nyugati tekintetektől.
Makro / Külgazdaság Rohamoznak a török cégek Moszkvában, és nyernek is
Elek Lenke | 2024. szeptember 7. 17:31
A nyugati márkák kivonulása Oroszországból fellendítette a török textilipart.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elárulta, Keletre vagy Nyugatra nyitna-e
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 7. 16:33
A kötcsei piknikre érkező Orbán Viktor elárulta, miről fog beszélni zárt körben, és válaszolt pár újságírói kérdésre is.
Makro / Külgazdaság Lehetett volna nagyobb áresés a kutakon?
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 7. 13:17
Kisebb áresést láthattunk a hazai kutakon, pedig a nemzetközi tőzsdei árak alapján akár komolyabb csökkenés is lehetett volna. Tovább mérséklődhet az üzemanyagok ára a jövő héten.
Makro / Külgazdaság Ezt mondták Amerikában a magyar jenkötvényekről
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 7. 08:34
Befektetésre ajánlott, stabil kilátású osztályozással látta el a Moody’s a jenben kibocsátott 3 és 10 éves futamidejű magyar állampapírokat. Pozitívan értékelték az államháztartási konszolidációt, kockázat viszont a viharos EU-kapcsolat, illetve a részben felfüggesztett uniós pénzek kérdése.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből a magyar kormánynak is üzentek Kínával kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 6. 18:29
Már a belgák szerint is túl erős a függés az ázsiai óriástól.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG