|
| Sigmar Gabriel. Kép forrása: EPA |
Sigmar Gabriel német alkancellár ezért a napokban figyelmeztette Szaúd-Arábiát, hogy ne támogasson vallási szélsőségeseket Németországban. Szerinte Szaúd-Arábiából világszerte pénzelnek mecseteket, márpedig ezekből a közösségekből kerülnek ki azok a szalafita szélsőségesek, akik veszélyeztetik Németországot. Hozzátette, hogy az a vallási fundamentalizmus, ami a németországi szalafita mecsetekben zajlik, nem kevésbé veszélyes, mint a szélsőjobboldal. A német biztonsági szervek szerint a szélsőséges szalafisták száma az országban a két évvel ezelőtti 5500-ról 7900-ra emelkedett.
A szaúdi intervenciók, terrorszervezetek támogatása
A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) egy múlt héten nyilvánosságra hozott elemzésében élesen bírálja Szaúd-Arábia külpolitikáját. Az ügy fontosságát mutatja, hogy normál esetben a német nemzetbiztonsági szervezet nem szokott ilyen dokumentumokat nyilvánosságra hozni. Az elemzés szerint az olajban gazdag királyság új vezetősége elődje megfontolt külpolitikája helyett egy „lobbanékony intervenciós politikába” kezdett. A BND szerint a térségben csökken a bizalom az USÁ-ban, mint védelmi- és szervezőerő, ez pedig egy fontos oka az Iránnal kiújult hatalmi vetélkedésnek.
Az elemzés szerint leginkább „Abel-Azíz király kedvenc fia, a 30 éves arrogáns és gátlástalan Mohamed bin Salman védelmi miniszter felelős ezért a változásért”. Abel-Azíz és fia a BND szerint az arab világ vezetőinek képében tetszelegnének, ennek megfelelően a korábbi szaúdi külpolitikát „erős katonai komponenssel és új regionális szövetségekkel” egészítenék ki. Ennek keretében indítottak hadjáratot márciusban a jemeni síita húszi felkelők ellen. Ezen lépésük azt mutatja, hogy Rijád hajlandó akár igen nagy katonai, politikai és pénzügyi kockázatokat is vállalni azért, hogy a Közel-Keleten nehogy a jelenleginél hátrányosabb pozícióba kerüljön.
A hírszerzés elemzése szerint a szunnita monarchia jelenlegi vezetőit elsősorban a síita Iránnal folytatott vetélkedés mozgatja, melynek végső célja a térségi hegemónia, valamint az egyre agresszívabb külpolitikába az is belejátszik, hogy Washington bizalma megcsappant az olajkirályság irányában, az USA egyre kevésbé tekint úgy az államra, mint a térség rendjének és biztonságának fenntartójára. A szír polgárháborúban továbbra is Bashar al-Assad elnök eltávolítását tartják a legfőbb célnak, mely által meggyengíthetné a síita Irán, valamint a libanoni Hezbollah befolyását a térségben. Ennek érdekében még a terrorszervezetek támogatásától sem riad vissza.
Ankara is kavarja – Irakban a helyzet fokozódik
Közben egyre világosabbá válik az is, hogy a NATO-tag Ankara a lyukas határaival, dzsihadisták logisztikai és egészségügyi támogatásával, nyersolaj-csempészetével és a kurdok elleni bombatámadásaival az Iszlám Államot (IS) támogatja.
Mi több, török katonák egy hete illegálisan átlépték az iraki határt. Bagdad egyértelművé tette, hogy a NATO tagállama az iraki kormány jóváhagyása nélkül küldött fegyveres erőt az ország területére, amit Irak elleni agresszióként értékelnek. A behatolást Moszkva mellett szerdán már a kínai külügyminisztérium is elítélte. Ennek ellenére Erdogan egy interjúban kijelentette, hogy Ankara védőhatalomként tekint az észak-iraki szunnitákra és a helyzet súlyosbodása miatt felszólított a térségben tartózkodó török állampolgárokat, hogy hagyják el Észak-Irakot.
Ez az eszkaláció is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az iraki parlament Biztonsági és Védelmi Bizottsága szerint Bagdadnak fel kell mondania a védelmi megállapodását Washingtonnal. A parlamentben többen már Moszkva behívását követelik az IS elleni harcba.
Káncz Csaba jegyzete
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac közölte, hogy utasította a hadsereget, hogy a következő évben is bennmaradjon egyes megszállt ciszjordániai menekülttáborokban. 
