Helsinki fontolóra venné a törökországi fegyverexport eseti engedélyezését – jelentette ki csütörtökön Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter ankarai látogatása alkalmával.
Stockholm és Helsinki az ukrajnai orosz hadművelet nyomán nyújtotta be felvételi kérelmét a katonai szövetséghez, amihez a NATO mind a harminc tagjának jóváhagyása kell. Egyedül Törökország ellenzi egyelőre a két új tag felvételét arra hivatkozva, hogy kurd szélsőségeseket bújtatnak. (A két skandináv ország csatlakozását még a magyar parlament sem ratifikálta. – A szerk.)
Kaikkonen szerint sem Finnország, sem Svédország nem vezetett be fegyverembargót Törökországgal szemben, azonban Finnország 2019 óta befagyasztotta az új fegyverexport-engedélyek kiadását, miután Törökország katonai offenzívába kezdett Észak-Szíria kurdok lakta térségei ellen.
„Lényegében lehetséges, hogy a jövőben kiadjunk egyes engedélyeket” – közölte a finn tárcavezető, miután török hivatali partnerével, Hulusi Akarral egyeztetett. Mindemellett hangsúlyozta, hogy az engedélyeket eseti alapon fogják kiállítani.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kedden úgy fogalmazott, hogy a finn fegyverembargó feloldása egyik feltétele annak, hogy Törökország támogassa Helsinki NATO-csatlakozási törekvéseit.
A Washingtonban svéd hivatali partnerével hivatalos látogatáson tartózkodó finn külügyminiszter arról beszélt, hogy Törökország memorandumba foglalt, terrorizmussal kapcsolatos számos aggályát sikerült tisztázni, ugyanakkor sérelmezte, hogy Ankara egyelőre még nem tűzött ki időpontot Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálására.
„Ami hiányzik, az egy egyértelmű dátum, valamint a török parlament világos terve, hogy foglalkozzon ezzel az üggyel” – nehezményezte Pekka Haavisto külügyminiszter amerikai és svéd kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján. „Tudjuk, hogy Törökországban választások lesznek, és persze reméljük, hogy Törökország döntése inkább előbb, mint utóbb születik meg” – tette hozzá.
(MTI)
Felmérés a körforgásos gazdaság hazai állapotáról. 
