Vezető hazai alapkezelőkkel tartott kedden kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiuma, arról, hogy mi foglalkoztatja manapság igazán a szakembereket. Átfogó makrogazdasági kép rajzolódott ki és néhány, eddig kevéssé érintett tényező is szóba került, amelyek azonban alakítják a világ gazdasági és társadalmi jövőjét. A beszélgetésen részt vett Duronelly Péter az Aegon Alapkezelőtől, Móricz Dániel a Concorde Alapkezelőtől és Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő munkatársa. A félig nyilvános beszélgetésre a Chatham House szabály volt érvényben, így egy felsorolásban szedjük össze az elhangzott fontosabb érveket, de nem nevesítjük a megszólalót.
Az alacsony kamatkörnyezet veszélyei
- A monetáris politika jelenlegi iránya nem jó, nem sikerült felpörgetni a gazdaságot
- Fordított reakciót vált ki a lakosságból: nem a fogyasztás felé tereli őket, hanem a még szorgosabb megtakarítás irányába
- Rengeteg új jelenséget, elemet nem kalkuláltak be a jegybankok, amikor elindultak a kamatvágással
- Már ott tartunk, hogy éppen akár a kamatemelés indíthatná be a fogyasztást
Alapjaiban változik a világ
- A jegybanki félrenyúlásokon túl fundamentális változások is zajlanak: a technológia átalakítja a munkához való viszonyunkat
- A kiábrándult munkásosztály számára marad a radikalizálódás, a szélsőségek felé fordulás: a politikán keresztül küzd a választó a technológiai fejlődés ellen (Trump, Brexit)
- A termelés nő, de nem kell több bért fizetni. Nem nő a munkás életszínvonala, nem tud többet költeni, nincs infláció, feszültség viszont annál több.
Bezáródó határok
- Amit a detroiti munkás nem rak össze Amerikában, azt megcsinálja olcsóbban a kínai munkás
- De az Egyesült Államok elnökét nem a kínai munkás választja, hanem az elégedetlen amerikai
- A problémát a bezárkózás, a szabad munkaerőáramlás és kiszervezés leállítása orvosolja
- Ez még mindig egy nagyon rossz forgatókönyv, de messze nem a legrosszabb, amit el lehet képzelni
- Akkor lesz még nagy probléma, ha az emberre sem lesz szükség (önvezető autók) és még nagyobb lesz a tőkekoncentráció a nagyvállalatoknál
Mi a helyzet Kínában?
- Ugyanaz, mint Japánban volt 30 évvel ez előtt, csak szegényebbek.
- Jön a zombi bankrendszer, megáll a gazdasági növekedés, amelyhez hozzászoktak
- Ha nem megy a növekedés erőből, emberrel, akkor fenntartják hitellel
- Komoly belső feszültség van, ami könnyen vezethet nacionalizmushoz és katonai beavatkozásokhoz. A legrosszabb esetben valamilyen fegyveres konfliktus tör ki a térségben
- Sok hitelt és gyorsan helyeztek ki, ráadásul rossz projektekre. Az állam kimenti majd ezeket, megnő az államadósság, a jüan pedig leértékelődik. Kína így egy az egyben fog hasonlítani egy nyugati államhoz gazdaságilag
- Kérdés, hogy a kínai állam ezt a leértékelődést és államadósságot hogy fogja kezelni?
Emel-e kamatot a Fed?
- A választások után elkerülhetetlen a kamatemelés, aztán ezt folytatni kell jövőre, ám nem mindegy, hogyan alakulnak a világ dolgai.
- A Fed nem mer kamatot emelni a tőkepiaci hatások miatt: nagyon megnőttek az eszközárak, az emelés utáni beszakadás viszont kihatna a reálgazdaságra.
- Minden területen jót tenne az emelés. A fogyasztás és a beruházási kedv is nőne, egyedül a tőkepiacok buknának.
Mi lesz itthon?
- A munkaerőhiányt egyik megoldása egy komoly és folyamatos béremelés lenne
- Ez beindulni látszik. A béremeléssel és a fogyasztás növelésével 2018-ban már számíthatunk inflációra, de elmarad a jelentős nyomás
- A Magyar Nemzeti Bank távol tartja magát a kamatemeléstől, ameddig csak lehet
A hallgatók kérdései
- Mi lesz a növekvő államadósságok sorsa? Nagyobb nominális növekedést kell elérni és erodálni az adósságot, kérdés, hogy lehetséges-e? Minden elképzelhető, lehet a japán út terjed el: a jegybank szépen lassan "eltörli az adósságot", azaz készpénzre váltja.
- Bedőlhet ettől a jelenlegi pénzügyi rendszer? Ha japánok tényleg eltörlik a teljes adósságot, leértékelődik a jen és összeomlik az ázsiai kereskedés. A többi jegybank ugyanezt a leértékelést akarja majd kiharcolni.
- A pénz értékét ugyanakkor meghatározza az is, hogy abból fizetik az adót, így nem valószínű, hogy ezt a rendszert megtámadják. Más kérdés, hogy milyen társadalmi és geopolitikai változásokat szülne egy ilyen helyzet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
