A kínai bruttó hazai termék (GDP) az idei év első három hónapjában első alkalommal zsugorodott azóta, hogy 1992 első negyedévében elkezdtek jelenteni Kínában a hivatalos negyedéves GDP-adatokat. Elemzők kicsivel enyhébb, 6,5 százalékos visszaesésre számítottak a gazdaságot megbénító járvány tükrében a múlt év utolsó negyedévére rekordalacsonynak számító, 6 százalékos bővülés után.
A statisztikai hivatal adatai szerint negyedéves összevetésben a kínai GDP 9,8 százalékkal csökkent az első negyedévben 2019 utolsó három hónapjához képest. Ez valamivel mérsékeltebb visszaesést jelent az elemzők által jósolt 9,9 százalékos zsugorodáshoz képest.
Kedvezőbb hír, hogy az ipari termelés a vártnál jóval kisebb mértékben, 1,1 százalékkal esett vissza márciusban éves összehasonlításban. Ez szembetűnő javulást jelent a január-februárban mért, 13,5 százalékos csökkenéshez képest. Elemzők 7,3 százalékos zsugorodást jósoltak márciusra. Havi összevetésben 32,13 százalékos bővülés történt márciusban annak köszönhetően, hogy az új koronavírus megfékezését követően országszerte újraindulhatott a termelés. Az első negyedévet tekintve az ipari termelés 8,4 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest.
A termelés visszaesése az év első két hónapjához hasonlóan márciusban is a feldolgozóiparban volt a legszembetűnőbb, bár a múlt hónapban regisztrált 10,2 százalékos csökkenés enyhe javulást jelent a január-februári 15,7 százalékos zsugorodáshoz képest. Növekedést egyes elektronikai, valamint csúcstechnológiai berendezések termelésében értek el.
A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb, 14,5 százalékos zsugorodást a külföldi finanszírozású vállalatok termelésében mérték, míg a részvénytársaságok termelése 8,4 százalékkal, az állami vállalatoké pedig 6,0 százalékkal csökkent éves összevetésben. A magánszektorban a termelés 11,3 százalékkal esett vissza.
A kiskereskedelmi forgalom éves bázison 15,8 százalékkal csökkent márciusban. Elemzők a forgalom lendületesebb javulásával számoltak, 10,0 százalékos zsugorodást előrejelezve a január-februári 20,5 százalékos visszaesést követően. A legsúlyosabb csapást az év első két hónapjához hasonlóan a vendéglátóipar szenvedte el: a kiskereskedelmi forgalom ezen a területen 44,3 százalékkal esett vissza éves összevetésben márciusban, vagyis tovább romlott a január-februári 43,1 százalékos zsugorodáshoz képest. Az internetes kereskedelem ezzel szemben javulást mutatott: a január-februári 3 százalékos visszaesés márciusra 0,8 százalékosra mérséklődött éves bázison. Az internetes eladások a teljes kiskereskedelmi forgalom 23,6 százalékát tették ki márciusban, ami emelkedést jelent a január-februári 21,5 százalékos arányról.
Az állóeszköz-beruházások 16,1 százalékkal csökkentek az év első három hónapjában éves összevetésben, ami a visszaesés mérséklődését jelenti a január-februári 24,5 százalékos zsugorodás után, de alulmarad az elemzők által várt, 15,1 százalékos csökkenéshez képest. A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások 18,8 százalékkal estek vissza az első negyedévben.
A statisztikai hivatal az adatokat kommentálva közölte: Kína a reform és nyitás politikájának további kiszélesítésével igyekszik lendületet biztosítani a növekedés számára. Bár az új koronavírus-járványt komoly kihívásnak nevezték, annak hatásait nem tartják hosszú távúnak. A hivatal kijelentette: a kínai gazdaság alapjaiban nem történt változás, így a visszaesés csupán átmeneti lesz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett világgazdasági előrejelzésében ugyanakkor csupán 1,2 százalékos növekedést jósolt a kínai gazdaságnak az idei évre, jóllehet, 2021-re ismét lendületes bővüléssel számol a világ második legnagyobb gazdaságát illetően, a jövő évre ugyanis 9,2 százalékos növekedést valószínűsít.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben kedd kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
